Logikus a muszlimok Európába áramlása és a felfokozott terrorizmus közötti kapcsolat – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő, akivel a Politico készített terjedelmes interjút. A beszélgetés alapja természetesen a migrációs válság volt, Matthew Kaminski 90 percen át (egy focimeccs hossza!) beszélt a miniszterelnökkel.
“Vezetőink többsége Nyugaton tagadja ezt a tényt” – folytatta a fenti gondolatmenetet, hozzátéve, hogy a politikai korrektség ámokfutása zajlik Nyugat-Európában. De azért Orbán építő jellegű kritikát tol:
Kritizáljuk őket [az EU-t és a NATO-t], mert messze vannak a tökéletestől, de a magyarok kiinduló hozzáállása a nyugati intézményekhez mindig pozitív.
Orbán szerint a válság kulcsa a határok szigorú ellenőrzése, hogy csak az léphessen be a schengeni zónába, akit beengednek. A belgáknak és franciáknak nem akarja megmondani, mit tegyenek, de szerinte az látszik, hogy ott a muszlimok párhuzamos társadalma alakult ki: EU-útlevelük van, de tagadják a nyugati értékrendet. Orbán szerint csak meg akarjuk védeni a schengeni övezetet, a szabadságjogokat (miközben pár nyugati ország egy mini-Schengent hozna létre).
Nem biztos, hogy 10 év múlva lesz EU
Előkerült a vitatott határkerítés és az elutasított menekültkvóta is, na meg az Európai Unió bírálata. Szerinte az EU “csak reagál, reagál, krízisről krízisre ahelyett, hogy lenne egy koncepciója” – mondta a kormányfő, aki szerint az nyitott kérdés, tíz év múlva lesz-e még unió. Orbán persze egy olyan EU-t szeretne, ahol a hatalmi egyensúly a nemzetállamok felé fog elbillenni, nem lesz Európai Egyesült Államok. Persze nincsenek a magyaroknak illúziói arról, hogy amikor a britek is nagyon nehezen nyomják át a javaslataikat, akkor egy kis közép-európai államnak ez még nehezebb.
Orbán sok kritikát kap, mert közeledik az oroszokhoz és illiberális demokráciát épít. Állítja, “a politika alapvető karaktere az együttműködés, nem a szembenállás”, Magyarország se azért konfrontálódik állandóan, mert élvezi ezt. Vlagyimir Putyinról is beszélt, akit nem kedvel feltétlen, de a magyarok jövője miatt együtt kell vele működni. A szankciókat nem támogatta, de megvétózni nem is merte, az oroszokkal pedig a realpolitik szintjén kell szerinte együttműködni.
Putyin olyan valaki, akivel együtt lehet működni. Nem egyszerű ember. Nem olyan ember, akinek van egy ismert személyisége, szóval ne úgy képzeljék el őt, ahogy egy nyugati vezetőt szeretnének.
A cikk elemzi Orbán könyvespolcát is, amin van mű a német gondolkodótól, Jürgen Habermastól (ha már a német Angela Merkellel is olyan ellentmondásos a viszony), akad egy esszégyűjtemény az ultrakonzervatív katolikus Opus Dei mozgalom alapítójától (igen, a Da Vinci-kódból ismert Opus Deiről van szó), kötet Kertész Imrétől és amit most olvas: a szexuális forradalomról, és annak szabadságromboló hatásáról.
Diktátor és nagyherceg kalandjai
Előkerül Orbán folyékony angoltudása, a három választás megnyerése, na meg hogy nem olyan diktátor ő, mint Putyin vagy a török elnök Recep Tayyip Erdogan. Hiába is nevezte őt viccesen annak Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, akit Orbán szintén vicceskedve csak nagyhercegnek szokott szólítani (mivel a Luxemburgi Nagyhercegségből való). Márpedig Orbánnak is elege van a mainstream véleményekből, amik xenofóbnak és Putyin-szerűnek tartják őt.
Itt előkerült Colleen Bell amerikai nagykövet előadása a Corvinus Egyetemen is, ahol a fékek-ellensúlyok rendszerének kiheréléséről, a média elnyomásáról és a bíróságok saját emberekkel való feltöltéséről beszélt. Orbán maga is illiberális demokráciáról beszélt korábban, szerinte a mostani liberálisok már” nem a szabadságra, hanem a politikai korrektségre koncentrálnak”. Hozzátette, az, hogy ő is liberálisként kezdte a pályáját, nem jelent semmit, mert a mostani liberalizmus már teljesen más, mint az 1980-as évek végi volt. És akkor jött a kérdés: Orbán populista? A válasz:
Az vagyok. A probléma az, hogy senki sem érti, ez mit jelent. Nem hangzik ez rosszul a magyar fülnek. Populistának lenni azt jelenti, hogy az embereket próbálod szolgálni. Ez pozitív.
