Közélet

A terroristáknak “nem éri meg” Magyarországot támadni

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint Magyarország nincs rajta a terroristák "média világtérképén".

Kaiser Ferenc az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában egyebek között arról beszélt, hogy egy esetleges Magyarország elleni terrorakció költségei és kockázatai hasonlóak lennének, mint a legutóbbi párizsi merényleteknek, ugyanakkor számukra sokkal kisebb lenne a hírértéke.

Magyarország egyszerűen nincs rajta a terroristák “média világtérképén” – tette hozzá.

A szakértő szerint egy kicsit nehezebb is lenne például Budapestet támadni, mivel ott nincs bázisa az iszlamistáknak. A Magyarországra települt iszlámhitűek kevesen vannak, és általában asszimilálódtak – közölte az NKE docense.

Közben ugyanakkor újraszabályozta a terrorkészültségi intézkedéseket a kormány. A kabinet határozata szerint létrejön a terrorellenes koordinációs bizottság, amelynek elnöke a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója. A testület feladata többek között a rendvédelmi szervek által műveleti, valamint partnerszolgálati együttműködés keretében szerzett, a terrorizmusra és terrorcselekményekre vonatkozó információk cseréje, értékelése.

A lakosságot – az elrendelt, módosított, megszüntetett – terrorfokozatokról a belügyminiszter a TEK útján tájékoztatja. A terrorfenyegetettség alapján készültségi fokozatokat rendelhet el a belügyminiszter saját hatáskörben vagy a terrorellenes koordinációs bizottság (TKB) kezdeményezésére. Az elrendeléshez, módosításhoz vagy megszüntetéshez szükséges a kormányon belül működő nemzetbiztonsági kabinet egyetértése.

A belügyminiszter a tényleges fenyegetettség mértékének megfelelő fokozatot az egész országra vagy egy adott területre is elrendelheti.

A fokozatok

A 4-es az alacsony fokozat, ami akkor rendelhető el, ha az ellenőrzött vagy részben ellenőrzött információk alapján egy EU- vagy NATO-tagállamban terrorcselekmény elkövetésének veszélye áll fenn, a cselekmények természete, kiterjedése, valamint hatásai előre nem határozhatók meg és Magyarországnak nemzetközi vagy szövetségesi közreműködési kötelezettsége áll fenn a veszély elhárításában, illetve kezelésében.

A 3-as (közepes) fokozat akkor rendelhető el, ha az ellenőrzött vagy részben ellenőrzött információk a fenyegetettség szintjének növekedésére utalnak vagy az EU, illetve a NATO tagállamában, vagy a szomszédos államok valamelyikében terrorcselekményt követtek el, amelynek hatásaként Magyarország fenyegetettségének növekedése valószínűsíthető.

A 2-es (magas) fokozatot akkor kell elrendelni, ha az ellenőrzött vagy részben ellenőrzött információk Magyarország konkrét veszélyeztetettségére utalnak vagy Magyarországot fenyegető terrorcselekmény közvetlen bekövetkezésére utaló, konkrét információk állnak rendelkezésre.

Az 1-es, a legmagasabb (kritikus) fokozat rendelhető el, ha Magyarország területén vagy Magyarország területére is kiható, súlyos következményekkel járó terrorcselekményt követtek el vagy Magyarország területén olyan, súlyos következményekkel járó egyéb esemény történik, amelynél felmerülhet a terrorizmussal való összefüggés.

A határozat több átmeneti rendelkezést is tartalmaz. A kormány elrendelte, hogy – a legfőbb ügyész közreműködésével – 45 napon belül felül kell vizsgálni a terrorizmus elleni nemzeti akciótervet. A terrorellenes koordinációs bizottságnak elő kell készítenie egy központi intézkedési tervet s további egyedi intézkedési tervek elkészítésének főbb tartalmi követelményeit is.

Ezzel összefüggésben egy másik kormányhatározatban rögzítették a nemzetbiztonsági kabinet feladatainak kibővítését is. Eszerint a kabinet koordinálja a terrorizmus elleni küzdelemmel összefüggő kormányzati feladatokat. E munkáját a terrorellenes koordinációs bizottság segíti.

 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik