A klímaváltozás legtöbbet emlegetett következményeit kívülről fújjuk: magasabb átlaghőmérséklet, egyenlőtlen csapadékeloszlás, villámárvizek, hőhullámok, átalakuló mezőgazdaság, növekvő tengerszint. A Kaliforniai Egyetem kutatói azonban most új vonulatát találták meg a problémának: kiderült, hogy a melegedő bolygó megzavarhatja az alvásunkat, és sebezhetőbbé tehet minket a fertőző betegségekkel szemben.
Az EurekAlerten megjelent sajtóközlemény szerint az emelkedő hőmérsékletek kevesebb és rosszabb minőségű alváshoz vezetnek, az alvászavarok pedig megnehezíthetik a szervezet számára a fertőzések elleni védekezést. Dr. Michael Irwin, a UCLA pszichiátria és viselkedéstudományok professzora eddig is azt tanulmányozta, hogy az alvás hogyan szabályozza az immunrendszert. A szakértő szerint bár kevés tanulmány készült arról, hogy a környezeti vagy a környező levegő hőmérséklete hogyan befolyásolja az alvást, ezek mégis azt jelzik, hogy
Kutatások azt is kimutatták, hogy a rossz alvás összefügg a fertőző betegségek fokozott kockázatával, és egyes oltások kevésbé hatékonyak lehetnek miatta.
A friss összefoglaló metaanalízis a Temperature folyóiratban jelent meg, és azt mutatta ki, hogy erős összefüggés van az alvás és a hőszabályozás között, utóbbi azt jelenti, hogy az emberek hogyan tartják fenn az állandó belső hőmérsékletüket. Kísérleti tanulmányok kimutatták, hogy ha a levegő hőmérsékletét olyan tartományra csökkentjük, amelyben az ember képes fenntartani a normális testhőmérsékletet anélkül, hogy felesleges energiát pazarolna el, javítja az alvás minőségét, míg a levegő hőmérsékletének emelkedése az ébrenlét fokozódását eredményezi. Az Egyesült Államokban 765 000 ember bevonásával készült felmérési adatok azt is kimutatták, hogy az éjszakai hőmérséklet emelkedése felerősítette az elégtelen minőségű alvást, a legnagyobb hatást a résztvevők nyáron, valamint az alacsonyabb jövedelmű és idősek körében tapasztalták.
- A kutatók úgy gondolják, hogy az alvás segít felkészíteni a szervezetet a következő napon bekövetkező esetleges sérülésekre vagy fertőzésekre. Az alvászavarok fokozzák a szervezet gyulladását, és csökkentik a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenállóképességét. Ez azt jelenti, hogy megnő az egészségügyi kockázat az idősebb felnőttek és a gyulladásos betegségekben, például szív- és érrendszeri betegségekben és bizonyos típusú depressziókban szenvedő betegek körében, akiknél egyébként is nagyobb az álmatlanság előfordulása.
- Néhány kisebb tanulmány azt mutatja, hogy a rossz alvás gyengébb vakcinaválaszt is eredményezhet. Egy tanulmányban például azoknál az embereknél, akik négy egymást követő éjszakán át részleges alváshiányban szenvedtek, mielőtt megkapták volna a trivalens influenzaoltást, 50%-kal csökkent az antitest-titer a normál alvókhoz képest. Más tanulmányok, amelyek az influenza vagy hepatitis elleni védőoltás utáni alvászavarok hatásait tesztelték, azt sugallják, hogy a rövid alvási időtartam, legalábbis egészséges felnőtteknél, valószínűleg csökkent adaptív immunológiai válasszal és esetleg klinikai védelemmel jár.
- Az alvás időtartama a fertőző betegségek kockázatával is összefügg. Kutatások kimutatták, hogy a hosszabb alvás a baktériummennyiség csökkenéséhez és a túlélés javulásához vezet számos fertőzőbetegség-modellben. A saját bevallású felmérések összefüggést mutattak ki a rövidebb alvás és a magasabb fertőzési kockázat között.
- Noha bőséges bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az alvászavarok és a depressziós tünetek jelentősen megnőttek a COVID-19 világjárvány során, keveset tudunk arról, hogy a rossz alvás milyen hatással lehet a fertőzés kockázatára és kimenetelére. Egy közelmúltbeli, több mint 46 000 beteg bevonásával készült tanulmány azt mutatta, hogy a jelentős alvászavar a COVID-19-ben szenvedő betegek mortalitási kockázatának több mint kétszeres növekedésével jár együtt, míg azoknál, akiknél nem volt ilyen alvászavar, nem találtak összefüggést.
Tekintettel a rossz alvás és a csökkent immunválasz közötti lehetséges kapcsolatra, Irwin szerint időszerű felvetni a kérdéseket azzal kapcsolatban, hogy az éghajlatváltozás következtében megnövekedett-e a fertőző betegségek kockázata a folyamatban lévő COVID-19 világjárvánnyal, a majomhimlő járvánnyal és a poliovírus újbóli megjelenésével kapcsolatban. Irwin szerint arra is összpontosítani kell, hogy az emelkedő környezeti hőmérséklet hogyan érintheti a sokszínű és hátrányos helyzetű közösségeket.