Egy friss tanulmány szerint a globális dél állattenyésztési rendszereinek megreformálására lenne szükség ahhoz, hogy a jövőbeli világjárványokat megakadályozzuk – olvasható az EurekAlerten megjelent sajtóközleményben. Az új One Health módszertani leírás 18 gyakorlati módszert kínál a kormányoknak a világ minden táján a fejlődő országok állattenyésztési rendszereinek fejlesztésére, ami a globális egészségügy fejlődéséhez vezethet. A Nemzetközi Állattenyésztési Kutatóintézet (ILRI) összefoglalója szerint az állatállománnyal foglalkozó One Health menetrend hét kulcsfontosságú területre koncentrál, amelyek segíthetnek megvédeni az egész világot a járványoktól úgy, hogy helyreteszik a globális dél állattartási rendszereit.
Az emberekben előforduló fertőző betegségek körülbelül háromnegyede vadon élő állatoktól és háziállatoktól ered, a koronavírus-világjárvány előtt az állatok által terjesztett betegségek szinte kizárólag az alacsony jövedelmű országok lakosságát érintették. A 200 ismert zoonózisból mindössze 13 évente 2,2 millió halálesetet okoz, főleg a fejlődő országokban.
Az, ha a fejlődő országokban az egészségesebb és fenntartható állattenyésztési rendszerekbe fektetnénk bele, óriási előnyökkel járna a kutatás által meghatározott három, egymással összefüggő területen: az állatokon, az embereken és a környezeten, ráadásul az ide történt befektetések csökkentik a már meglévő betegségek továbbterjedésének kockázatát is. Az ajánlások között szerepel az állattenyésztésre szánt vakcinák elérhetőségének és felhasználásának növelése a fajok közötti járványkitörések veszélyének csökkentése érdekében, a közvélemény tudatosítása a betegségek terjedésének korlátozásához szükséges óvintézkedésekkel kapcsolatban, valamint az élelmiszer-higiénia és a biztonsági előírások javítása az informális piacokon.
Az összefoglaló a „pandémiamegelőzési egyezmény” megvitatására szolgáló nemzetközi találkozó előtt készült el, és egyúttal kiemeli az újonnan kialakuló zoonózisos fertőzések korai felismerésének jelentőségét az állatokban, mind a legszegényebbek megélhetésének védelme, mind a járványok megelőzése érdekében. Az egyik ilyen betegség a közel-keleti légúti szindróma, ami szintén koronavírus okozta betegség (MERS-CoV), ahol a vírust tevék terjesztik. A betegség a klímaellenálló képessége miatt egyre gyakoribb az olyan országokban, mint például Kenya.
„Mivel az Egészségügyi Világszervezet egy új, világjárvány-felkészültségi szerződést dolgoz ki, rendkívül fontos, hogy a kormányok megragadják a lehetőséget, és befektessenek az állattenyésztési rendszerekbe a közegészségügy javítása érdekében” – mondta Hung Nguyen-Viet, az ILRI Állat- és Ember-egészségügyi Programjának társvezetője.
Az egészségesebb állattenyésztési rendszerek egyébként növelik a közösségek és a gazdaságok ellenállóképességét is, így a vidéki lakosság kevésbé lesz kitett az éhezésnek, az alultápláltságnak és a rossz egészségi állapotnak. A világ 1,4 milliárd, rendkívüli szegénységben élő emberének mintegy 70 százaléka olyan munkát végez, hogy megélhetése az állatállománytól függ. A termelékenység intelligensebb takarmányozáson, a gazdálkodók képzésén és legelőgazdálkodásán keresztül javítható, ez pedig lehetővé teheti az állattartók számára, hogy többet profitáljanak ugyanakkora állatállományból, ami magasabb jövedelmet, táplálóbb étrendet és jobb egészségügyi kilátásokat eredményezhet.