Szakmai szempontból ambiciózus javaslatcsomag született az Európai Unió épületállományának energetikai korszerűsítésére, de számítani kell rá, hogy a tagállamok nem ilyen formában fogják elfogadni. Koritár Zsuzsanna, a Magyar Energiahatékonysági Intézet vezetője a Másfélfok sajtóklubján elemezte a tegnap megjelent javaslatokat.
Az EU a Fit for 55 csomag részeként adta ki az épületenergetikára vonatkozó tervezetet. A következő hónapokban lehet számítani arra, hogy a tagországok megvitatják, majd ennek egy némileg módosított változatát az Európai Bizottság végül elfogadja. „Az én véleményem szerint ez egy erős javaslatcsomag, jó kiindulási pontot jelent” – mondta Koritár Zsuzsanna.
Az energetikai korszerűsítésre szükség is van: az Európai Unió épületállománya (a magyarral együtt) elavult. Olyan épületekről beszélünk, amelyek 80-90 százaléka még 2050-ben, a karbonsemlegességi határidőnél is állni fog. 2019-ben az európai épületállomány a végső energiafelhasználás 43 százalékát, a széndioxid-kibocsátás közel 40 százalékát tette ki.
A klímacélok eléréséhez évi 100-130 ezer lakóingatlan energetikai mélyfelújítására lenne szükség Magyarországon. Az ország az unió tagállamai közül a második legrosszabban teljesítő a fűtésmennyiség szempontjából, ez pedig azt mutatja, mennyire borzasztó állapotban vannak energetikailag itthon az ingatlanok.
Az épületenergetikai irányelv (EPBD) főbb elemei a következők:
- a minimális energiateljesítményre vonatkozó szabályok bevezetése,
- az épületekkel kapcsolatos új jövőkép kialakítása: a nulla kibocsátású épületek célkitűzése,
- a mélyfelújítás meghatározása,
- az épületfelújítási útlevelek bevezetése,
- épületfelújítási cselekvési tervek.
Az alapvető cél a legrosszabbul teljesítő épületek teljes kivezetése. A javaslatcsomag három nagy épületcsoportot különböztet meg (közintézmények, nem lakóépületek, lakóépületek), és határidőket szab ezek energetikai felújítására. Egy új energetikai skálát vezetnének be, amely A-G szintig kategorizálná az épületeket, a tervek szerint minden tagországnak ezt kellene használnia. Ami a határidőket illeti: 2030-ig és 2033-ig az épületeknek az E-F osztályig kell eljutniuk, majd 2040-re és 2050-re újabb célokat megfogalmazni.
A szakértő szerint ez nem zárja ki az úgynevezett lock-in hatást, vagyis azt, hogy a lépcsőzetes skála miatt a felújítások megrekednek egy szinten. Ha valaki például az F energiatanúsítványig szigeteli le a házát, az nem fogja újraszigeteltetni néhány év múlva, hogy elérje a felsőbb kategóriákat. „Felmerül a veszélye, hogy nem használjuk ki a potenciált teljesen” – tette hozzá.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="2462" width="3700" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Az Európai Unió alapvetően erőteljesebb terveket vár el a tagállamoktól, és azt, hogy egységes legyen a formátum is – korábban sem az ambíció, sem a tervek formája nem volt megfelelő szintű. Az energetikai felújítási tervet a nemzeti energia- és klímaterv részeként kell majd benyújtani az EU-nak.
„Magyarországon hirtelen kell nagyot ugrani, és szükséges lesz létrehozni egy olyan keretrendszert, ami ezeket a megfogalmazott célokat ki tudja szolgálni. Meg kell rendelni a finanszírozást, fel kell állítani és átalakítani az intézményrendszert, hogy ellenőrizni, számon kérni és szankcionálni tudjon. És persze nem lehet eleget beszélni az elletásilánc-kapacitás növeléséről, hiszen hatalmas szakemberhiány van nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában” – mondta Koritár Zsuzsanna.
Az Európai Unió tehát megfogalmazza a követelményeket, kritériumokat, célokat és a határidőket – azt, hogy ezeket hogyan érjük el, már a tagállamok feladata lesz kitalálni. Egyelőre a javaslatcsomag megvitatása a következő lépés, az érdemi munka pedig akkor kezdődhet el, ha a csomag végleges, és azt minden tagállam elfogadta.