Ha koronavírus-vakcinákról beszélünk, az mRNS-oltóanyagokat, vagyis a Pfizer és a Moderna termékét általában egy kalap alá vesszük. Bár igaz, hogy technológiában megegyeznek, azért nem teljesen ugyanolyanok, és erre a sorra megjelenő kutatási eredmények is bizonyítékot szolgáltatnak. Nemrég mi is beszámoltunk például arról, hogy a Modernától kétszer annyi antitest termelődik, mint a Pfizertől, és arról is esett szó, hogy a Pfizerben kevesebb az mRNS, ennek eredetileg az volt a célja, hogy enyhébbek legyenek a mellékhatások.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A Your Local Epidemologist Facebook-oldal most összefoglalta, hogy pontosan mi a különbség a két vakcina között:
- a lipidburok, ami szállítja az mRNS-t, nem ugyanaz a két vakcinánál, molekuláris összetételükben különböznek (a Facebook-bejegyzés képén felül a Pfizeré, alul a Modernáé látható).
- a Modernában lényegesen több mRNS található (100 mikrogramm), mint a Pfizerben (30 mikrogramm).
- más az oltási ablak: a két Moderna-dózist 4 hét, míg a két Pfizer-dózist 3 hét különbséggel adják.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="937" width="640" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A Facebook-bejegyzésben az is szerepel, hogy a Mayo Clinic 645109 embert vizsgáló, még csak preprintként megjelent tanulmánya szerint mindkét vakcina hatékonynak bizonyul a kórházi kezelés, lélegeztetőgépre kerülés és halálozás megelőzésében, ugyanakkor mindkét oltóanyag hatásossága csökkent a delta variáns megjelenésével. A Pfizer által kiváltott védelem azonban gyorsabban csökken, mint a Modernáé, de még mindig sokkal jobb megoldást jelentenek a fertőzés megelőzése szempontjából is, mint az oltatlanság.
A két oltóanyag közötti hatáskülönbségeket egyébként magyarázhatja a magasabb mRNS-adag vagy a különböző oltási ablakok, de az is előfordulhat, hogy az egésznek nincs komolyabb jelentősége. Ezt valószínűleg csak az idő fogja maradéktalanul eldönteni.