Megtalálták az utolsó rabszolgát

Az Afrikából az Egyesült Államokba rabszolgákat szállító utolsó hajó legutolsó túlélőjét azonosították egy film képkockáján.
Kapcsolódó cikkek

Az Afrikából az Egyesült Államokba rabszolgákat szállító utolsó hajó legutolsó túlélőjét azonosították egy film képkockáján. A Newcastle-i Egyetem film- és irodalomtörténész oktatója, Hannah Durkin a Redoshi névre hallgató (később Sally Smith-nek nevezett) nőt fedezte fel egy 1938-as amerikai tájékoztató filmen. A The Negro Farmer: Extension Work for Better Farming and Better Living című filmben 18 másodperc erejéig szereplő Redoshi jelenete az egyetlen ismert mozgókép a transzatlanti rabszolga-kereskedelem női túlélőiről.

A Slavery and Abolition: A Journal of Slave and Post-Slave Studies című szaklapban publikált tanulmányában a szerző azt írja, Redoshit nagy valószínűséggel a Clotilda rabszolgahajó fedélzetén csempészték Nyugat-Afrikából az Egyesült Államokba. Bár 1808-ban betiltották a rabszolga-behozatalt az országban, illegális szállítmányok továbbra is érkeztek. A Clotilda volt az utolsó ismert rabszolgahajó, amelyet 1860-as megérkezése után az alabamai Mobile-öbölben a bizonyítékok eltüntetése érdekében felgyújtottak és elsüllyesztettek.

A rabságba vetésekor mindössze 12 éves Redoshit erővel összeházasították egy másik rabszolgával, és eladták őket egy bankárnak az alabamai Bogue Chittóban.

1937-es haláláig a rabszolganő nem hagyta el az állam területét.

A mostani felfedezés előtt úgy hitték, a Clotilda utolsó túlélője egy Oluale Kossola nevű nyugat-afrikai férfi, akit Cudjo Lewis néven temettek el Alabamában 1935-ben. Történetét Zora Neale Hurston afroamerikai írónő örökítette meg, aki 1927-ben interjút készített vele. Az 1960-ban elhunyt írónő ezen az interjún alapuló, posztumusz kötete 2018-ban jelent meg Barracoon: The Story of the Last „Black Cargocímmel, és nagy feltűnést keltett. A kutató szerint azonban Hurston tisztában volt Redoshi létezésével, ennek ellenére Kossolát tartotta a Clotilda utolsó túlélőjének, Redoshi neve azonban mindmáig ismeretlen maradt.

Kiemelt kép: Rabszolgaság Brazíliában, Jean-Baptiste Debret festménye/Wikipedia