Helyenként mínusz 40-50 fokos fagy tartja markában a Kanadát és az Egyesült Államokat, a középső területen egész mélyre, nagyjából a 35 szélességi fokig betörve. Magyarország a 46-48 kör között fekszik, Európára olvasva az amerikai helyzetet olyan, mintha Szicílián, Görög-és Törökországtól még délebbre is -20 fok körüli értékeket mérnének.
Leszakadt egy poláris örvény
A jelenséget a sajtó itthon is sok helyen polar vortexnek nevezi, mi maradjunk a poláris örvény kifejezésnél.
A sarkkör felett örvénylő hideg levegő a délről beáramló meleg légtömegek hatására kimozdul, télen nagyjából a 60-30 szélességi kör között vet hatalmas hullámokat. Ilyet látunk Észak-Amerika felett is, a kontinens észak-déli nyitottsága és az erős meleg hatás miatt tudott ilyen »mélyen« lenyúlni
– mondja a 24.hu-nak Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa.
Valahogy úgy képzeljük el, mint amikor meglökünk egy tál vizet: a víz az egyik oldalon visszahúzódik, a másikon pedig kilöttyen. Utóbbi a délre leszakadó poláris örvény. A légkör dinamikája ilyen, a jelenség teljesen természetes, legfeljebb a helyszín szokatlan kicsit: a meleg általában Szibéria felé szokta kiszorítani az örvényt. A közelmúltban többször is lezajlott ez a folyamat – a poláris örvény részei fagyos hideget hoztak idén Európa, Szibéria és Észak-Amerika területeire.
Több és durvább extrém helyzet
Itt jön a képbe a klímaváltozás. Sokszor írtunk már az észak-déli irányú úgynevezett meridionális áramlásról, amelyet a déli meleg és az északi hideg légtömegek közti energiakiegyenlítődés generál.
Olyan, mint egy óriási hullámvonal, amelynek »völgyében« fagyos sarkvidéki levegő tör délnek, míg maga a hullám északnak tartó meleg légtömeg az Egyenlítő térségéből. A meridionális áramlás extrém időjárási helyzeteket teremt és kiszámíthatatlan sebességgel képes két véglet között változni, ahogy a hullám áthelyeződik.
Az éghajlatváltozással erősödik a felmelegedés, megnő az energiakülönbség, így egyre gyakrabban alakulnak ki és extrémebbé válnak a meridionális áramlás hatásai. A közelmúltban többször is lezajlott ez a folyamat – a poláris örvény részei fagyos hideget hoztak idén Európa, Szibéria és Észak-Amerika területeire, vagy emlékezzünk vissza, amikor Skandináviában sorra dőltek a melegrekordok.
Magyarországon nem lesz ilyen
Anélkül, hogy belebonyolódnánk a részletekbe: hazánk földrajzi fekvése és a globális szintű légmozgások miatt Magyarországot nem „fenyegetik” ennyire durva poláris örvények. Itthon a valaha mért legalacsonyabb hőmérséklet -35 fok volt 1940-ben Miskolc-Görömbölytapolcán.
Kiugró érték, Magyarországon ritka a -30 fok körüli hideg, mert ehhez több tényezőnek kell együtt hatnia. A legfontosabb jó 30-40 centi hó a talajon, és egy Szibéria felől érkező hideg légtömeg – ez utóbbi általában száraz, vagyis már e két feltétel is ritkán teljesül egyszerre.
Pozitív szélsőség jön
Visszatérve a jelenbe és a tények talajára, a meridionális hullám folytatja az amerikaiakkal űzött rossz tréfát:
A legvadabb Szibériát idéző hideg már nem tart sokáig, a jövő hét elejére megérkezik a tavasz az Egyesült Államokba: most 20 fokkal van hidegebb, négy nap múlva pedig 15 fokkal melegebb lesz az átlagnál
– mondja a szakember.
Európa is ezt nyögi, a kontinens nyugati felére leszakadt a hideg, egész Észak-Afrikáig nyújtózik, míg Közép- és Kelet Európába a Földközi-tenger térségéből áramlik be a meleg:
A Kiderül.hu jelzése szerint az intenzív melegedés a melegfrontra érzékenyeknél okozhat kellemetlen tüneteket. Néhol megerősödik a szél, ami fejfájást válthat ki, ingerlékenység, alvászavar, reakcióidő növekedés léphet fel. Egyelőre úgy tűnik hozzá kell szoknunk, ki kell bírnunk, mást nem tehetünk.
Illusztráció: JOSEPH PREZIOSO / AFP