Annyian leszünk a Földön, hogy el sem fogunk férni

Az európai kontinens népességének húsz százalékát veszíti el a 2050-es évekre, miközben Afrikában megduplázódik a lélekszám. Az amerikai Population Reference Bureau számításai szerint 2053-ra eléri a bolygó népessége a 10 milliárdot.

Most 7,4 milliárdan vagyunk.

De a növekedés nem lesz egyenletes az összes kontinenseken, Ázsiában lassulni fog a növekedés üteme, Afrikában (különösen a szubszaharai térségben, ahol a mostani 1,2 milliárdról 2,5 milliárdra nő a népesség) megduplázódik a mostani népesség, míg Európa rohamos fogyásnak indul.

• Az össznépesség 2030-ra éri el a 8,5 milliárdot,
• 2050-re nagyjából 9,9 milliárdan leszünk,

2053-ra pedig meglesz a 10 milliárd ember a Földön.

A PRB számításai szerint Németországban és Ukrajnában 9-9 millió fővel fog csökkenni a lakosság, addig az Egyesült Királyságban és Franciaországban 10 millió fővel fog nőni.

Spanyolország mellett pedig Románia is el fogja veszíteni 2053-ra mostani lakosságának harminc százalékát nagyjából.

Néhány ország lakosságszámának változása 2016-ról 2050-re:

• Kína – 1,378 milliárd helyett 1,344 milliárd
• India – 1,329 milliárd helyett 1,708 milliárd
• Egyesült Államok –324 millió helyett 398 millió
• Indonézia – 259 millió helyett 360 millió
• Brazília – 206 millió helyett 226 millió
• Pakisztán – 203 millió helyett 344 millió
• Nigéria – 187 millió 398 millió

Vagyis a legnépesebb ország India lesz.

A legnagyobb lakosságvesztést elszenvedő országok pedig:

• Kína – 34,1 millió
• Japán – 24,7 millió
• Németország – 9,6 millió
• Ukrajna – 9,1 millió
• Oroszország – 7,9 millió
• Románia – 6,4 millió
• Lengyelország – 4,5 millió
• Spanyolország – 3,5 millió

A PRB adatai szerint Magyarországon a mostani 9,8 millió emberből a 2030-as évekre 9,7 millió, a 2050-es évekre pedig 9,4 millió lesz.

Az idei év első felében 43 594 gyermek született a KSH jelentése szerint, 1,8 százalékkal (799 fő) kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A szökőnaphatástól megtisztított születésszám-mérséklődés ennél nagyobb mértékű, 2,4 százalék volt.

A 62 978 halálozás pedig 9,5 százalékos (6632 fős) visszaesést jelent 2015. január–júniushoz képest. A szökőnaphatást figyelembe véve a visszaesés 10 százalék volt. (Tavaly kiugróan magas volt a halálozási mutató.)

A természetes fogyás így 19 384 fő volt, 5833 fővel kevesebb az egy évvel korábbinál.

Az első féléven belül februárban és márciusban többen, a másik négy hónapban kevesebben látták meg a napvilágot, mint egy évvel korábban. Április–júniusban átlagosan 5,0 százalékkal visszaesett a születések száma a tavalyihoz képest.

A májusi elenyésző emelkedést leszámítva az év többi hónapjában számottevően kevesebben vesztették életüket, mint egy évvel korábban. A legjelentősebb mérséklődés január–áprilisban történt, ekkor az elhunytak szökőnaphatástól megtisztított száma átlagosan 14 százalékkal csökkent.

A teljes PRB kutatás (.pdf) itt érhető el.
Képek: Fortepan, 1946-ból és 1954-ből, a Népstadionból
(Population Reference Bureau, El País, KSH)