Az ember környezetszennyezése nem ismer határokat. Szeméthalmok a városokban, erdőkben, mezőkön, szennyvíz a tavakban és a folyókban. A tenger sem kivétel. A hatalmas úszó szemétszigetek látványa mára már „megszokott”, ám arról fogalmunk sincs, mennyi emberi hulladék fekhet a tengerek fenekén.
Egy amerikai kutatócsoport megdöbbentően nagy mennyiségű szemetet fedezett fel a sokak képzeletében érintetlen természetes környezetként élő mélytengeri régiókban. A kaliforniai Kyra Schlining és csapata 18 ezer órányi mélytengeri felvételt vizsgált át megbúvó emberi hulladékot keresve.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="533" width="800" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Fotók: Shutterstock
Jó része nem is látszik
A legnagyobb mennyiséget, az összes fellelt szemét csaknem egyharmadát műanyag tárgyak alkotják, ezeknek is a fele műanyag zacskó. Utóbbi kifejezetten életveszélyes a tengeri élőlények számára akár lenyelik, akár belecsavarodnak. A második legnagyobb csoport a fémhulladékok, acél, vas, alumínium, a legkülönbözőbb méretű és formájú konzervdobozok. Gyakori még a kötél, üveg, textil és a halászati eszközök.
A szemét nem egyenletesen oszlik meg a mélyben, hanem az áramlások – miként a szárazföldön a szél – különféle mélyedésekben, sziklás lejtőkön, „védett zugokban” gyűjtik össze. Még két kilométerrel a felszín alatt is láthatók kupacok, sőt a szemét mennyisége egyre nőtt a kaliforniai Monterey-öböl mélyebb vizeiben. A kutatók szerint a most feltártnál sokkal több oda nem illő tárgy rejtőzhet még a tenger alján, amelyeket az üledékmozgás és a földcsuszamlások már betemettek.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="433" width="650" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Nincs értelme takarítani
A kupacok mellett olyan, természetből származó hulladékot is megfigyeltek, mint például a fa, ebből a kutatók arra következtetnek, hogy a szemét nagy része nem a hajókról, hanem a szárazföldről származik. Tovább rontja a helyzetet, hogy a fagypont közeli vízhőmérséklet, a napfény hiánya és az alacsony oxigénkoncentráció gátolja a baktériumokat, hogy lebontsák az oda nem illő törmeléket.
A mélytengeri szemét elszállítása megfizethetetlenül drága lenne és a művelet sokszor több kárt okozna a környezetben, mintha otthagynák az egészet. A legszomorúbb mégis az az egészben, hogy a mélytengeri szeméthalmok nagy része újrahasznosítható anyagokból, fémből, üvegből, műanyagból áll – jegyezte meg Schlining.
Sőt, már a Tumblren is megtalálsz minket!