A tanulmányhoz az Egyesült Államok űrprogramjában részt vevő harminc asztronautát vizsgálták meg. A hosszabb időt, legalább hat hónapot űrmisszióban töltött űrhajósok csaknem fele számolt be arról, hogy gondjai voltak a közeli tárgyak éles látásával, amíg az űrben tartózkodtak, és még egy ideig azt követően is, hogy visszatértek a Földre.
A rövidebb időt űrben töltött asztronauták 23 százaléka mondta, hogy problémája volt a közellátással a misszió alatt és a hazatérés után is.
Az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA által támogatott kutatásban hét olyan űrhajósnál fizikai vizsgálatokat is lefolytattak, akik több mint hat hónapos űrútjukat követően látási problémákra panaszkodtak.
A vizsgálatok a szemet ért többféle stresszre utaltak, így például folyadék gyűlt fel a látóideg körül, laposabb lett a szemgolyójuk, vagy a retinát ellátó erek mentén apró redők alakultak ki.
Tom Mader kutatásvezető – aki az Alaszkai Őslakosok Orvosi Központjának munkatársa Anchorage-ban – úgy véli, hogy a megfigyelt jelenségeket a szemet körülvevő folyadék megváltozott nyomása okozza, melyet a földihez képest kisebb gravitáció vált ki. A folyamat pontos leírása azonban még várat magára.