A dolgozók fele kiégés közeli állapotban van, de már úton a megoldás

Már bő másfél éve, hogy a csapból is a mesterséges intelligencia folyik, ami bizonyára sokaknál elcsépelté tette az erről zajló diskurzust, a téma relevanciája azonban megkérdőjelezhetetlen. Annál is inkább, mert a Microsoft nemrégiben közzétette az éves Work Trend Index kutatását, amely rámutatott, hogy a szellemi munkások körében teljesen felkavarta az állóvizet a legmodernebb technológia térnyerése.

A munkaerőpiacon a Covid óta nem látott fluktuáció várható, és bár az oktatásban még szó sincs az MI-fókuszált tanrendről, számos piaci szereplőnél már elvárás a modern szoftverek ismerete. Ez egyrészt több önálló képzést igényel, másrészt pedig tovább mélyítheti a generációk versenyképessége közötti különbségeket. A Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatójával, Szabó Péterrel arról beszéltünk, hogyan segíthet a munkahelyi kiégés megelőzésében a mesterséges intelligencia, illetve hogy le lehet-e annyi terhet venni a vállunkról, hogy realitás legyen a négynapos munkahét. Interjú.

Sokan féltik a munkahelyüket a mesterséges intelligenciától. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tavaly azt mondta, hogy itthon akár a munkahelyek negyedét is veszélyeztetheti az MI térnyerése, az IBM pedig már gépekre cserélné a back office dolgozóit. Mennyire reális ez a félelem?

A munkaerőpiac folyamatos átalakulásban van, de azért ha megnézzük az elmúlt pár évtizedet, inkább folyamatos munkaerőhiányról beszélhetünk, mintsem tömeges leépítésekről. A kutatásunk azt mutatta meg, hogy az emberek nagyon küzdenek az elmúlt időszakban: a munka és a magánélet egyensúlyának megtalálása mellett a dolgozók 68 százaléka küzd a munkamennyiséggel, egy másfél évvel ezelőtti kutatásban pedig 46 százalék fogalmazott úgy, hogy kiégett, vagy kiégés közeli állapotban van.

Úgy érzem, nem tartunk ott, hogy tömegek állására jelentsen veszélyt az MI. Nem azért, mert nem jó a technológia, hanem azért, mert kicsit úgy működik, mint egy személyi asszisztens, vagy egy gyakornok: nem bízunk meg benne vakon, hanem elvégzi a munkát, és azt mi a végén leellenőrizzük. Ezért is kezdte el szerintem nagyon helyesen a Microsoft Copilotnak nevezni az asszisztensét.

Mellettünk ül a vezetőülésben, de az ember marad továbbra is a felelős.

A munkahelyek elvesztése helyett inkább azt látom, hogy nagyon átalakul a munka jellege, és minősége. Az Office 365 csomag révén elég jól rálátunk arra, hogy ki mit használ, és bár anonim adatokról beszélünk, azért az kiderül, hogy az irodai dolgozók munkaidejének körülbelül 60 százaléka olyan feladatok elvégzésére megy el, mint az e-mailek olvasása és megválaszolása, a meetingelés, vagy a chatelés. Szóval ez inkább tehermentesítő eszköz lesz az emberek kezében.

Nem lehetnek abból csúnya tekintetek, ha valaki a részvétel helyett inkább az MI-re bízza az adott értekezlet kijegyzetelését?

Ez a céges kultúrától függ. Nálunk mindenkinek be van kapcsolva a kamerája, és elfogadjuk, ha közben a billentyűzeten pötyög, vagy mást csinál. Sajnos ma már nélkülözhetetlen a multitasking. A Copilottal ráadásul azt is megoldhatjuk, hogy ha jön a futár, benyomjuk, és amíg átvesszük a csomagot, jegyzetel helyettünk. Ha tetszik a céges vezetőknek, ha nem, az MI itt van, és megváltoztatja a munkavégzést. Nem csak meg fogja, hanem már most is ezt teszi.

A Work Trend Index kutatásunk azt igazolja, hogy a vezetők már elvárják az MI használatát: a kétharmaduk már nem is venne fel olyan munkatársat, aki nincs tisztában annak kezelésével, a többség pedig amiatt aggódik, hogy nem fog találni olyan munkavállalót, aki elég képzett a mesterséges intelligencia-alapú megoldások használatában. Vagyis azt látjuk, hogy a munkafolyamatok átalakulnak, új munkakörök jönnek létre. Ehhez a vezetőknek és a munkavállalóknak egyaránt alkalmazkodniuk kell.

Sok multinacionális cégnél mégis az látszott, hogy a ChatGPT megjelenése után néhány héttel letiltották annak használatát.

Én személy szerint évek óta azt szajkózom, hogy a munkavállaló akkor is használni fogja az MI-t, ha a cég nem akarja, nem vezette be, vagy az IT-nak semmiféle stratégiája nincs rá. Ebben pedig a Work Trend Index-kutatás is megerősített. A tiltással csak azt érik el, hogy nem lesz felelősségteljes a használat, és rövidesen egy adatvédelmi rémálom közepén találják magukat a cégek. Az elmúlt időszakban pedig már odáig jutottunk, hogy például egy GPT-4o-t le sem lehet tiltani. Muszáj alkalmazkodni, mert még ha tiltják is, a dolgozók használni fogják ezeket a technológiákat, hogy megkönnyítsék a saját életüket.

Levehet annyi terhet a vállunkról, hogy hangsúlyosabban napirendre kerüljön a négynapos munkahét, vagy a Nyugaton divatos mentális egészség nap bevezetése?

Én nem nagyon látom reálisnak per pillanat a négynapos munkahetet. Tudom, hogy kísérleteznek vele, de azért olyan hatalmas sikersztorit még sehonnan nem hallottam. Ezt azért is nehéz megvalósítani, mert olyan szinten nemzetközivé vált a munkavégzés, főleg a nagyvállalatoknál, hogy egy ilyen lépéshez régiós vagy globális konszenzus kellene a cégeknél.

Pillanatnyilag, véleményem szerint, nem azon megy a küzdelem, hogy lehet az öt napot négyre csökkenteni, hanem azon, hogy lehet öt nap alatt hatékonyabban elvégezni azt a sok-sok feladatot, amit ránk bíznak.

A mesterséges intelligencia ebben lehet a segítségünkre. Az MI annyira hatékonyan képes ezekben a feladatokban segítséget nyújtani, hogy az általunk megkérdezett munkavállalók 77 százaléka, miután egy hétig használta a Copilot virtuális asszisztensünket, azt mondta, hogy a jövőben nem szeretné ezt az asszisztenciát nélkülözni. A válaszokból az is kiderült, hogy naponta 11 percet, évente összességében egy teljes hetet lehet megspórolni ennek használatával. A technológiát intenzíven használók napi 30 perces időmegtakarításról számoltak be, ezért az említett időnyereség akár jóval több is lehet. Ezt viszont véleményem szerint nem a szabadnapok számának emelésére, hanem a továbbképzésre fogják fordítani a cégek.

Az intenzív felhasználók érzésem szerint inkább a fiatal munkavállalók közül kerülnek ki. Nem mélyíti ez tovább a generációk közötti szakadékot? Például már egy Excel esetében is látni a különbségeket, pedig ez egy évtizedek óta használt szoftver.

Nekem is meglepő volt, de a kutatásunk egyértelműen rámutat, hogy az MI használata nem tér el annyira a különböző generációk között. Nagyságrendileg ez a Z generáció tagjai körében 85-90 százalék körül van, míg a boomereknél is 70-75 százalék. Van különbség persze, de nem akkora szakadék, mint amikor az okostelefon használatát próbáljuk elmagyarázni a nagymamának. Az MI-re való átállás egyik legfontosabb kérdésének a képzést, az oktatást tartom.

Említette, hogy az alapvető programok kezelésében is vannak különbségek, és ez így is van: Magyarország e téren óriási lemaradásban van.

De ez most mindegy, ugyanis a Copilot például megcsinálja helyettünk a függvényeket, az adatokat pedig kielemzi, összefoglalja, és grafikont is csinál belőle, ha arra van szükségünk. Ezért inkább a gondolkodást kell átalakítani azt illetően, hogyan állunk neki egy feladat megoldásának. A másik nagyon fontos pont az időmenedzsment. A Z generáció ebben sokkal előrébb jár az idősebb generációnál: sokkal praktikusabban, rugalmasabban használják fel az idejüket, a terüket, a helyüket, és a technológiát is. E téren van mit tanulnunk tőlük.

A kutatásból kiderül, hogy sok cégvezető már inkább egy olyan tapasztalat nélküli fiatalt venne fel, aki bír MI-képzettséggel, mint egy olyan rutinos szakembert, aki viszont nem jártas a témában. Márpedig jelenleg nem mindenkinek hozzáférhetők ezek a képzések. 

Ez egyelőre nagyon kezdeti stádiumban van, a magyar nyelvű Copilot például még csak április második hetétől érhető el. Egyébként az elejétől kezdve a legtöbb egyetemmel, felsőoktatási intézménnyel együtt dolgozunk, vagy úgy, hogy valamiféle stratégiai megállapodásunk van, vagy úgy, hogy tananyagokkal támogatjuk a képzést.

A Copilot már elérhető a közoktatásban, ami jelentős lökést adhat. A Copilot for Microsoft 365 magyar nyelvű verziója fizetős a diákok számára is, viszont a Bing.com-on elérhető Copilot mindenki számára ingyenesen.

Képzések egyébként már most is vannak: a LinkedInen – az egyik legismertebb, egyébként a Microsoft tulajdonában lévő álláskeresési portálon – is rengeteg ilyen ingyenes tananyag érhető el. Ennek már most látszik az eredménye: tavaly óta 142-szeresére nőtt azon felhasználók száma, akik MI-t érintő tudással – például a Copilot és a ChatGPT ismeretével – egészítették ki a profiljukat.

A technológia azért még elég kezdetleges, alig két éve publikusak az első fejlesztések. Ezek közül soknál látni hibákat: a Google AI Overview funkciója veszélyes tanácsokat osztogat, a Microsofthoz közeli OpenAI-nál pedig még mindig látszik, hogy hallucinál.

Az MI publikus megjelenése tényleg alig két éve történt, de azért azt érdemes hozzátenni, hogy a fejlesztések már évtizedek óta zajlanak. A Covid nagy lépés volt a digitalizáció felgyorsításában: sokan mondták akkor, hogy egy hét alatt több változás történt, mint korábban egy évtized alatt, hiszen mindenki rá volt kényszerítve, hogy digitális eszközökkel próbáljon kapcsolatot tartani, és a hibrid munkavégzés is ekkor vált elfogadottá. A fejlesztéseknek persze vannak még hibái, de hogy haza beszéljek, szerintem a Copilot viszonylag kevés baklövéssel végzi a dolgát.

Csak egy példa, hogy nekem, mint cégvezetőnek mennyit segített: minden évben készítünk egy munkavállalói elégedettségi kutatást, amihez több száz komment érkezik be. Ahhoz, hogy ezeket témakörök szerint rendszerezzem, és ebből egy érthető grafikont csináljak, korábban órák kellettek. Idén viszont kipróbáltam a Copilotot, és megkértem, hogy rendszerezze és vizualizálja az adatokat, és nem viccelek, 12 másodperc alatt megcsinálta azt, amivel korábban órákat kellett töltenem.

Sajnos azért a tapasztalataim szerint nem minden kérést tudnak ilyen jól megoldani a programok, legyen az a Copilot, a Gemini vagy a ChatGPT.

Nem mindegy, hogyan állunk ezekhez a fejlesztésekhez. Az átlagember például hogyha kipróbálja, hogy a beérkező e-mailre generáltat egy választ, és az elsőre nem úgy sikerül, ahogy azt ő elképzelte, inkább vállat von, és megcsinálja maga. Ezzel szemben az úgynevezett heavy userek, vagyis az intenzív felhasználók addig generálnak új verziókat, amíg az el nem nyeri a tetszésüket.

Ha megnézzük, biztos vagyok benne, hogy gyorsabban végeznek, mint azok, akik saját választ írnak. Ez pedig nem csak lustaság: megtanulnak jó utasításokat adni, promptolni, a szoftver alatt dolgozó motor pedig folyamatosan fejlődik.

A Microsoft modelljei a legfejlettebbek, ugyanis kiemelten fókuszálunk arra, hogy a megoldásaink a legritkábban adjanak helytelen, nem megfelelő válaszokat. Ez persze nem jelenti azt, hogy a hiba lehetőségét teljesen kiküszöböltük. Egyébként sem arra tervezzük ezeket a szoftvereket, hogy kiváltsák az emberi közreműködést: a Copilot kiegészíti, jóval hatékonyabbá teszi az emberi munkát, ám ennek végeredménye, minősége az embertől függ, aki mérlegel, ellenőriz, ítél és értékel.

Fontos azt is hozzátenni, hogy a Microsoft nem csak az MI-fejlesztésekre fókuszál, emellett is rendkívül széles portfólióval bírunk: az Xboxtól az Office programokon át az Azure felhőszolgáltatásig, rengeteg szolgáltatást kínálunk. A mesterséges intelligencia azonban minden piacot átalakít, ehhez pedig alkalmazkodnunk kell.