Idén nincs trónkövetelő, de ezzel mi járunk jobban

Ahogy arról már részletesebben is beszámoltunk, jelenleg is zajlik a tévék csendes forradalma, ami nemcsak azt jelenti, hogy a különböző gyártók legújabb készülékei egyre okosabbak és egyre több mindent tudnak, de ezzel párhuzamosan terjednek az OLED-képernyők, amik a lassan három évtizedes LCD (folyadékkristály és háttérvilágítás) technológiát hivatottak leváltani.

Megnéztük, mit tud egy tévé, amiért 1,2 milliót kérnek

Gyönyörű a képe, de a Sony csúcstévéjén a hangrendszer a legmenőbb.

A Sony tavaly dobta piacra az első 4K- és HDR-képes OLED-kijelzős készülékét, a Bravia A1-et, ami a tesztünk során a kimagasló képminőség mellett az egészen különleges Acoustic Surface megoldásával aratott sikert: a hang ennél a modellnél a panelből érkezik, méghozzá rezegtetéssel, amit a hátlap jobb és bal oldalára erősített Actuator nevű eszköz hajt végre.

AZ ACTUATOR, AMI MELLETT NINCS SZÜKSÉG HANGSZÓRÓKRA – Forrás: Fülöp Dániel / 24.hu

MI AZ AZ OLED?

Az OLED (Organic Light-Emitting Diode) képernyőknél nincsenek folyadékkristályok és háttérvilágításra sincs szükség. A kijelző organikus diódákból áll, amik maguktól, egyenként képesek fénykibocsátásra és teljesen kikapcsolhatók, így a képernyő képes tökéletes feketék megjelenítésére. A közvetített kép nagyon részletes, teltek a színek, arról nem is beszélve, hogy a betekintési szög és a válaszidő is optimálisabb, mint egy LCD panel esetében.

UGYANAZ, DE MÉGIS MÁS

Az A1 persze már tavalyi sztori, és a legtöbb gyártó évente újabb csúcsmodellekkel áll elő, amik rendre túlszárnyalják az elődeiket, viszont a Sony idén nemet mondott erre a „trendre”. Náluk továbbra is a tavaly debütált készülék számít a legjobb OLED-tévének, ugyanakkor érkezik egy új tévé, a Bravia AF8, ami megkapta az előd legjobb tulajdonságait, újragondolt dizájn kíséretében, a nagytestvérnél alacsonyabb kategóriába sorolva, ami jó eséllyel az árcédulán is érződni fog.

NEMCSAK VÉKONY, DE ELEGÁNS IS – Forrás: Sony

Az AF8-nál a hangot az Acoustic Surface biztosítja, és ugyanazt az X1 Extreme processzort kapta, mint az A1. A chip a HDR10 mellett már támogatja a Dolby Visiont is, továbbá olyan képfeldolgozást biztosít a Triluminos technológiával készült képernyő számára, amitől a tévé biztosította látvány a többi csúcskategóriás OLED-készülékhez viszonyítva is kiemelkedőnek számít: a kép jól láthatóan élesebb, részletgazdagabb és a színek is jóval átütőbb hatást keltenek.

MI AZ A HDR?

A HDR-t (High Dynamic Range) támogató tévéknél a hagyományosnál nagyobb dinamikatartomány érhető el, sőt az átlagnál részletessebb kép jeleníthető meg. Egy átlagos és egy HDR felvétel között az a különbség, hogy a HDR-es tartalomnál több részlet látszik a különösen sötét és a különösen világos részeken, így a kép egy normál felvételnél jóval színgazdagabbnak és természetesebbnek hat. A legismertebb szabványok a HDR10 és a Dolby Vision.

Mindez főleg akkor látható, ha jó minőségű, lehetőleg 4K-s, és magas dinamikatartományú (HDR) mozgókép kerül a képernyőre, ugyanakkor az elődjéhez hasonlóan az AF8 is az X-Reality PRO algoritmussal dolgozik, aminek hála a nem UHD-s (tehát 2K, 1080p, 720p vagy alacsonyabb felbontású) tartalmak is az átlagnál jobb minőségben jelennek meg a 3840 x 2160 pixeles képernyőn.

A KÉP NEM ADJ VISSZA TÖKÉLETESEN, DE ITT IS LÁTSZIK, MENNYIVEL RÉSZLETESEBB AZ AF8 KÉPE – Forrás: Birkás Péter / 24.hu

HAGYJUK A REFORMOKAT

A hazánkban tavaly nyáron debütált Bravia A1 nemcsak a különleges hangrendszerével tűnt ki az OLED-tévék közül, de a felépítésével is: nem volt talpa, a képernyőt 5 fokban megdöntötték, és a készüléket egy hátsó támasz tartotta. Ugyan a csatlakozók elhelyezését leszámítva nekünk bejött ez a megoldás, viszont a potenciális vásárlók egy része jó eséllyel nem díjazta ezt, így

a tervezők visszatértek a jóval hagyományosabb kivitelezéshez.

Az AF8-nak van talapzata, kilencven fokban, egyenesen áll, így bútorra téve, vagy falra szerelve is kevesebb helyet igényel, mint az elődje. A készülék a talppal együtt mindössze 25,5 cm mély (a panel maga nincs 2 cm), míg konzolra helyezve ez már csak 7,6 cm, ami még mindig vastag az LG tükörvékony megoldásához képest, de sokkal jobb, mint az A1, ami 10,7 cm-re távolodott el a faltól.

Ami az összképet illeti, a dizájn kifejezetten impozáns, letisztult és visszafogott, ami köszönhető a kifejezetten vékony, alig észrevehető káváknak, illetve annak, hogy a képernyő konkrétan rásimul a talpra, ami szemből nézve szinte teljesen észrevehetetlen, nincs felesleges hézag a képernyő alatt, így a tévé olyan hatást kelt, mintha a kijelző magától, alsó támaszték nélkül állna függőlegesen.

NINCS FELESLEGES HÉZAG – Forrás: Sony

VÁRJUK KI A VÉGÉT…

Habár sokaknak csalódás lehet, hogy a Sony idén nem akarta túlszárnyalni az A1-et, ennek ellenére üdvözlendő lépés, hogy a tavaly jól vizsgázott technológia egy valamivel elérhetőbb modellbe került, olyan formában, ami ugyan tradicionálisabb, mint a tavalyi, de minden bizonnyal kelendőbb is.

Persze az „elérhetőbb” még mindig borsos árcédulát jelent: az OLED-technológia a tévék esetében továbbra is a prémium kategória. Hivatalos hazai ár ugyan még nincs, ahogy pontos megjelenési dátum sem, de jó eséllyel az 55 és 65 colos kivitelben érkező AF8 kezdő ára nemigen lesz 800 000 forint alatt.

A szemünk előtt zajlik a tévék csendes forradalma

Legalább akkora előrelépésnek vagyunk tanúi, mint amikor a folyadékkristály leváltotta a katódcsöves tévéket.

Emellett némi fintorgásra adhat okot, hogy a Sony okostévéi továbbra is olyan Android-alapú operációs rendszert futtatnak, amivel tavaly nem voltunk megelégedve, ugyanakkor van rá esély, hogy a fejlesztők az elmúlt egy évben csiszoltak a rendszeren. Erről viszont csak akkor tudunk majd biztosat mondani, ha a megjelenést követően ezt a készüléket is alapos tesztnek vetjük alá – remélhetőleg már a nyár elején.

Birkás Péter további cikkei