Nincs olyan társadalomtudós, aki titkon ne álmodozna egy 900 millió fős mintáról, melyben az alanyok szabadon ontják magukból az információkat – persze az ebben rejlő lehetőségekkel maga a Facebook is tisztában van, nem hiába tart fenn egy “adatcsapatot”, amely néha még a nyilvánossággal is megosztja eredményeit.
A rendelkezésre álló tonnányi adatot egy tizenkét fős csapat elemzi társadalomtudományi szempontokból, kőkemény matek és programozás segítségével. A Technology Review ezzel kapcsolatos áttekintéséből azonban az is kiderül, hogy az utóbbi időben a kutatók már nemcsak a természetesen keletkező adatfolyamot vizsgálják, hanem elkezdtek kísérletezni is a facebookos “lakossággal”.
Egyik ilyen kísérletükbe például 250 millió embert “vontak be” – a héthetes vizsgálati periódus során a felhasználók 76 millió megosztott linkjét regisztrálták, majd 219 millió véletlenszerű alkalommal a Facebook nem engedte, hogy egy-egy felhasználó lássa az ismerőse által megosztott hivatkozást. Ezzel egy olyan kontrollcsoportot hoztak létre, melynél arra voltak kíváncsiak, hogy az érintettek honnan szerzik be információikat. Ebből a kutatásból derült ki végül, hogy kik az információs hálónk legértékesebb tagjai.
A kísérletezgetés némileg ijesztőnek tűnhet, azonban a kutatók elmondása szerint fontos fejben tartani, hogy a cél nem a kommunikáció befolyásolása vagy megváltoztatása, hanem annak megértése – igaz, épp abból a célból, hogy a kommunikációs csatornák (mint a Facebook) jobban alkalmazkodhassanak az igényekhez.