A szövetségi kapitány összefoglalta, mi a baj a magyar kézilabdában

Ljubomir Vranjessel a Forbes magazin készített terjedelmes interjút. A férfi kézilabda-válogatott svéd szövetségi kapitánya a tőle megszokott kendőzetlen őszinteséggel tárta fel, miért nem működik a magyar kézilabda és miért tart ott, ahol.

Az edző legfontosabb észrevételeit, állításait csokorba gyűjtöttük.

A magyar kézilabda gyengébb, mint gondoljuk

Az utóbbi évtizedekben sok szurkolóban az a kép alakult ki, hogy férfiválogatottunk a közvetlen világelit tagja. Pedig soha nem volt az. A baj az, hogy már a női sem sorolható oda.

Ténymegállapítások:

Vranjes levelét megírta

A svéd edző az Eb után levélben fordult kollégáihoz, amelyben egyfelől tudni akarta, mit gondolnak a magyar kézilabdáról. Másrészt kíváncsi volt a kollégák véleményékre, hogyan tudják közös erővel magasabb szintre emelni a sportágat, és mindehhez kérte a segítségüket.

13 első osztályú klubnak ment ki a levél, csak nyolcból kapott választ. Azt mondja, Németországban 18/18, Svédországban 14/14 lett volna az arány.

Az utolsó érmet 1986-ban szerezte a magyar férfi válogatott kézilabdában. Jó régen volt.
Valami láthatóan nem működik. Nem ő találta ki, ez tény: a magyar válogatott jelenleg nincs a top 10 csapat között.
Le kell számolni az önámítással és a problémák szőnyeg alá söprésével.
Nem túlélni akar, hanem győzni, és az építkezéshez hajlandó lebontani néhány szintet, hogy végül a magyar férfi kézilabda-válogatottal is a csúcsra jusson.
A leggyorsabb út a fejlődéshez, ha egyenesek és őszinték vagyunk egymással.

Szakmai kérdések:

Vannak fiatal szélsőink, akiknek nem helyes a kéztartása a lövéseknél. Megnézett vagy 30 utánpótlásedzést, és egyet sem látott, ahol a szélsőket külön edzették volna.

A válogatott színei:

„Minden ember személyisége leírható négy színnel, ebből az egyik szín erősebb, személyiségének ez lesz a fő színe. A piros vezető, domináns alkat, a kék analitikus, elemző, a zöld stabil, kiszámítható, a sárga pedig inspiráló, kreatív.

A legtöbb sikeres csapatban van 5-6 piros játékos. A (jelenlegi) válogatottban a legtöbb játékos fő színe zöld: türelmes, reális, mindig elvégzi a munkát, de nem vezér.

Volt pár sárga: ők kreatívak, szórakozottak, a csapat bohócai, sokat beszélnek. És még néhány erős kék. De egy piros sem.

Sok csapatot láttam már játékosként és edzőként, de ilyennel még nem találkoztam.A piros és a zöld pedig nehéz párosítás – én 85 százalékban piros vagyok játék közben. A piros a pirosnak megmondja, hogy hülye vagy, ne csináld azt, így csináld. A zölddel nem szabad így kommunikálni, mert kárt okozol.”

A kézilabda-filozófiája alapja a védekezés és a futás: a stabil védelemmel és kapussal megszerezni a labdát, lerohanni az ellenfelet, és rendezetlen védelem ellen 3-4 másodpercen belül könnyű gólokat szerezni. Ebből akar többet látni a jövőben.
A legfontosabb, amit vár még, az a szenvedély.
Öt játékos vonult vissza az Eb előtt, összesen 1 000 válogatott mérkőzéses tapasztalattal. A fiataloknak, akiket helyettük hívott be, csak néhány meccses tapasztalatuk volt.
Nagy László a leghíresebb magyar férfi kézilabdázó, aki nem Magyarországon vált vezérré. Most, hogy visszavonult, üres a helye.
Az első edzésen azt látták Björn Sätherströmmel, a válogatott segédedzőjével, hogy a srácok nem tudják, hogy az országukért vannak itt.
Jelenleg nincs született vezetője a magyar válogatottnak (lásd a keretest), de fel lehet építeni egyet.
Az egész magyar bajnokságnak jobbnak kell lennie, jobban és többet kell edzenie. Ehhez egyedül kevés vagyok, az összes edző segítségére szükségem van.

A politika és a sport viszonya:

A kérdésre, hogy érzett-e valamikor politikai nyomást, azt felelte: a sportban mindig van nyomás, de Magyarországon új dolgokat tapasztal e téren. Ettől ő még nem változtatja meg a személyiségét, mert nem éri meg; ha elveszti a munkáját, elég hamar találna más állást.
Ismeri a tao-rendszert és látja a problémát, hogy sok fiatal túl korán keres túl nagy pénzeket, még mielőtt bizonyítottak volna.
Mindezért nem a játékost hibáztatja, hanem kialakított rendszert.
Flensburgban fizetési sapkát vezettek be a fiataloknál: kezdésként 500 eurót kaptak, ha látta a fejlődést, 750 eurót, ha megugorta a következő szintet, akkor kapott szerződést a fiatal. Egy ilyen fizetési limit a bajnokságban egyszer és mindenkorra megoldaná a magyar kézilabda jelenlegi problémáját:
20 éves korig 1500 euró maximum, 22 éves korig 2500 euró. Utána bizonyítsd be, mit tudsz, szerezz jobb szerződést!