Terrorcselekmény miatt is bíróság elé áll Salman Rushdie támadója

Gyilkossági kísérlet és testi sértés miatt New York államban már folyik a pere, most azonban terrorizmus miatt is bíróság elé kell állnia.

A Hezbollah nevében elkövetett terrorcselekmény címén emeltek vádat a libanoni származású fiatal amerikai férfi ellen, aki 2022 augusztusában New York államban merényletet követett el Salman Rushdie amerikai-brit író ellen – közölte az amerikai igazságügyminisztérium.

A huszonhat éves Hadi Matarnak, aki közel két éve van letartóztatásban, a New York állambeli igazságszolgáltatás előtt gyilkossági kísérlet és testi sértés címén, a buffalói szövetségi bíróság friss eljárásában azonban további három vádpontban – köztük egy külföldi terrorszervezet támogatása miatt – kell felelnie a tettéért – derül ki egy július 17-én kelt iratból, amit szerdán tett közzé New York állam nyugati részének szövetségi bírósága.

A New Jersey-i illetőségű Matar az államügyész-helyettes szerint fatvát akart végrehajtani, hiszen abban a hitben volt, hogy Rushide halálát támogatja a libanoni síita fegyveres mozgalom, annak vezetője, Haszan Naszrallah egy 2006-os beszédében pedig egyetértett az iráni vallásjogi döntéssel.

A buffalói kerületi bíróság vádemelése az első, amely lehetséges indítékot állapít meg A Sátáni versek szerzője elleni késes támadás ügyében.

Az indiai születésű író 2022. augusztus 12-én éppen előadást akart tartani a New York állambeli Chautauqua egy irodalmi fesztiválján, amikor egy férfi felrontott a színpadra, és többször nyakon és hasba szúrta. A hetvenhét éves író a merénylet után sokáig lábadozott, fél szemére megvakult és a bal keze is súlyosan megsérült.

Az amerikai állampolgársággal is rendelkező, több mint húsz éve New Yorkban élő Salman Rushdie az 1988-ban megjelent A sátáni versek című regényével vált világhírűvé, amit a legfőbb iráni vezető istenkáromlónak minősített, és fatvát adott ki az író ellen. A következő év februárjában iráni iszlám fundamentalisták a világban élő muszlimokat Rushdie megölésére szólították fel a Korán és Mohamed próféta meggyalázásáért. Ezért az írónak hosszú ideig elszigetelten, testőrök védelmében kellett élnie, ám az utóbbi években már szabadabban mozgott a világban – egészen a Chautauqua Intézetben ellene elkövetett merényletig.