A Kormányhivatal visszavonatná az egykori Rádió-épületek változtatási tilalmát, Józsefváros vezetésének esze ágában sincs ezt megtenni

Újabb fejezetéhez ért a Palotanegyed szélén állt egykori Magyar Rádió-épületek jó részének bontásával, így a jelenlegi állapot szerint komoly művészet-, hely- és építészettörténeti értékpusztulással induló Pázmány-beruházás ügye – tudtuk meg a Józsefvárosi Önkormányzathoz kötődő forrásunktól.

Az elmúlt hónapokban megjelent anyagainkban pontról pontra bemutatott folyamat jelenleg első látásra talán nyugvóponton áll, hiszen a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia december elején megszerezte a vágyott bontási engedélyt, a kormány a karácsonyfa alá tartogatott rendeletének köszönhetően pedig a helyi védelem is súlytalanná vált, a helyzet azonban távolról sem ilyen egyszerű, hiszen Józsefváros december végén közigazgatási pert indított, illetve az Alkotmánybíróságon is megpróbálja megállítani a kormány rendeletet rendelettel felülíró akaratát. Ez a próbálkozás mostanáig nem hozott eredményt, a háttérben azonban továbbra is egymást követték a történések.

A kerület honlapján kedd délután elérhetővé vált ugyanis a január 18-i képviselő-testületi ülésre szánt előterjesztések sora, amik egyikéből egyértelműen kiderül: a kerület által decemberben hozott, a munkák megkezdését ellehetetlenítő változtatási tilalmat a Fővárosi Kormányhivatal – aminek vezetője, dr. Sára Botond az év végén elfogultsága miatt eltolta magától a bontási engedély kiadásának feladatát, így az vármegyei szinten kapott zöld utat – nem érzi törvényesnek, így

kéri a kerület vezetését, hogy vonják vissza, ennek az intézkedésnek a megtörténtéről, illetve elutasításáról pedig tájékoztassák a hatóságot.

A 2023. december 22-én kelt törvényességi felhívás tartalmának a képviselőkkel való megismertetésére Józsefvárosnak a jog szerint harminc napja van, így az ülést épp a legjobbkor írták ki. A huszonhat oldalnyi közzétett dokumentum gerincét adó részből többek közt az is kiderül, hogy a kerület nemcsak a Pázmány-kampusz számára kijelölt területre, de az Üllői út mentén álló Heinrich-udvar nemzetgazdaságilag kiemelt projektjére (a beruházást itt talán csak a koronavírus-járvány akadályozta meg), illetve a Kerepesi út 13-15. alatti egykori Főtaxi-épületre is kiadta a tilalmat, a lényegét azonban nyilvánvalóan nem ez, hanem a Kormányhivatal levele adja.

A hatóság több pontban foglalta össze az álláspontja szerinti jogsértéseket:

• a tilalom sérti a kiemelő kormányrendeletben meghatározott beépítési szabályokat – állítják, az Önkormányzat azonban úgy érzi, hogy „önmagában az, hogy a Kormány egy beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánít, nem jelenti automatikusan azt, hogy az érintett területen nem rendelhető el változtatási tilalom”, főként úgy, hogy ezt az Építési törvény (Étv.) is alátámasztja;
• a változtatási tilalmat a fővárosi szintű szerv szerint legalább egy telektömbre lehet kiterjeszteni, itt pedig annak csak egy részére, összesen három helyrajzi számra vonatkoztatták – az Étv. a kerület szerint erről egyáltalán nem nyilatkozik, azt azonban kijelenti, hogy azt csak az „érintett területre”, illetve csak „a feltétlenül szükséges mértékre és időtartamra„ kell bevezetni, mivel a tulajdonjog jelentős korlátozásával jár;
• nem megfelelően hozták meg a rendeletet, hiszen az Étv. 62. § (6) bekezdése helyett a 21. § (1) bekezdésére hivatkoztak. Az Önkormányzat ezt a megállapítást sem tartja megalapozottnak, hiszen mindkét hely tartalmazza a felhatalmazást, így egyáltalán nem fontos, hogy mindkét helyre hivatkoznak-e, vagy épp kiválasztják azok egyikét.
• a tilalom hatálybalépésének időpontját rosszul határozták meg, az ugyanis nem lehet korábbi a kihirdetését – Józsefváros szerint ez sem igaz, a dokumentumot ugyanis 23:14-kor töltötték fel a honlapra, egy perccel később kihirdették, 23 óra 30 perckor pedig hatályba is lépett, épp úgy, ahogyan a jogalkotásról szóló törvény elvárja.

A helyzetet a harmadik pont esetében még érdekesebbé teszi, hogy az elmúlt tíz évben a kerület képviselő-testülete kétszer hozott hasonló döntést, azok pedig hatályba is léptek: a 2014-ben született, a Ganz-MÁVAG területet védő rendeletet polgámesterként a kormánypárti dr. Kocsis Máté írta alá, a 2019-es, Palotanegyedre vonatkozó tilalmat pedig

épp az a dr. Sára Botond szignózta, aki most ugyanezt hibaként kéri számon.

A kerület jelenlegi vezetése mindemellett arra is rámutatott, hogy dr. Sára Botond november 14-én és 15-én két levélben maga kérte a kizárását a bontási engedélyezési folyamatból, egy hónappal később, a változtatási tilalom ügyében azonban nem érezte úgy, hogy elfogult lenne, pedig

az érintettsége itt is épp úgy fennáll, kérték tehát a főispán és a Kormányhivatal elfogultságának vizsgálatát.

A képviselő-testület csütörtökön szavaz majd a felhívás kapcsán, így annak eredményéről külön cikkben fogunk beszámolni. A polgármester, illetve az ellenzék álláspontja ugyanakkor egyértelmű: az előterjesztést ugyanis Pikó András polgármester, illetve Rádai Dániel alpolgármester jegyzik.