Újra műemlékké nyilvánították a házat, amit a XIII. kerület korábban le akart bontani

Újabb magyarországi épületek váltak műemlékké – vette észre az Építészfórum a Magyar Közlöny április 29-i számában feltűnt rendeletben.

A listában az L alaprajzú XIII. Kartács utca 20. is feltűnik, amire az államot mostantól elővásárlási jog illeti meg: a XX. század hajnalának zsenije, Löffler Béla tervei szerint 1923-ban született lakóház védelmének célja az

utcafronti lakóház építészeti, belsőépítészeti, képző- és iparművészeti értékeinek, beépített történeti berendezéseinek megőrzése, mint a 20. század első felére jellemző magyarországi polgári lakáskultúra egyik legintaktabb állapotban fennmaradt példája.

A műemléki értékeket pedig a következő részletek adják:

a ház történeti településképi és utcaképi jelentősége, a beépítési módja, a tömeg- és tetőformája, az utcai és udvari homlokzatok architektúrája, nyílásrendszere, a belső térstruktúrája, a helyiségek belsőépítészeti kialakítása, beépített berendezése a képző- és iparművészeti részletekkel, épületgépészeti megoldásokkal, kandallók és cserépkályhák, ajtó- és ablakszerkezetei, színes üvegablakok, padló- és falburkolatok, mennyezeti díszítések is ide tartoznak.

A ház történetével, részleteivel, a helyére tervezett beépítéssel, illetve az önkormányzat és az állam közti, jogi úton folyó csörtéről 2021 februárjában hosszú cikkben számoltunk be.

Kapcsolódó

Évek óta le akar bontani egy értékes házat a XIII. kerületi önkormányzat

A Kartács utca 20. 2016-ban, a bontási engedély kiadása után vált műemlékké, a kerület azonban nem áll el a szándékától, és jogi úton próbálja érvényesíteni az akaratát.

A listára a következő ingatlanok is felkerültek:

• a XXI. kerületben fekvő Kvassay-zsilip Zsilipkezelője, a Cementkísérleti és Anyagvizsgáló Állomás épülete, az egykori Kettős zsilipőrház, a Zsilipmesteri épület, illetve az ezeket körülvevő kerítés.
• a mezőhegyi történelmi ménesbirtokhoz tartozó Kamarás puszta 20-as majorának épületegyüttese
• a Sopron, Ógabona tér 28/A. alatti, 1871-ben épült lakóház
• a Cserkeszőlő, Tópart út 7. alatti egykori Szinyei-Merse kúria, ami a XIX. század végi megszületése után 1920-ban neoklasszicista és romantikus jegyeket kapott.
• a Kengyel, Malom utca 8. alatti ingatlan és a rajta álló Baghy Imre építtette családi sírkápolna
• az Aszód, Szőlő utca 11. alatti Micsinay-kúria, illetve a hozzá tartozó cselédház és a Podmaniczkyak által a XVIII. században építtetett pince
• a biatorbágyi viadukt, a széncsúszda, illetve a patakmeder egy szakasza
• a Tapolca, Deák Ferenc utca 7-11. alatti Lessner-pincerendszer
• a debreceni vasúti főnökségi lakóház, a pályamesteri könnyű vágánykocsi tárolóépület, a pályafenntartási meleged épület, a váltóőrhely, illetve a kis és nagy fűtőház.

Néhány védettséget telekösszevonások miatt meg is szüntettek, így

• a fertőszentmiklósi Mária-szobor,
• a debreceni Zsuzsi Erdei Vasút építményegyüttes,
• a Visegrád, Kőbánya u. 1. szám alatti Római őrtorony falmaradványa,
• a Nagyberki, Fő u. 11. szám alatti volt Vigyázó-kastély,
• valamint a Ganna, Fő u. 37. szám alatti római katolikus plébániaház egyes ingatlanai

mostantól nem számít kiemelkedő értéknek, de a budapesti Vöcsök II. csónakház, illetve egy nemesvitai és egy veszprémi parasztház is ugyanerre a sorsra jutott, hiszen azokat

egyszerűen lebontották.

Védett értékeit elveszítette, így szintén eltűnt a listáról a Debrecen, Széchenyi utca 7. alatti régi cselédház, egy Csesznek külterületén álló istállóépület, illetve a tihanyi Árpád utca 2. alatti lakóház, a szakmai ismérveknek való megfelelés hiánya miatt pedig a versegi Zoltán-kúria sem műemlék többé.