Megmérgezett állatok ihlették Hitchcock emberekre támadó madarait

Az ikonikus Madarak ijesztő képsorait ihlető rejtélyes történések okára csak harminc évvel később derült fény.

Alfred Hitchcock számtalan ikonikus képsorral gazdagította a filmtörténetet: a Psycho (1960) zuhanyzós jelenete, és az Észak-északnyugat (1959) Cary Grantet kergető permetező repülőgépe mellett milliók agyába vésődtek be a Madarak (1963) emberekre támadó sirályai, verebei és hollói.

A film alapjául szolgáló, Daphne du Maurier jegyezte 1961-es történetről azonban kevesen tudják, hogy megtörtént eseményeken alapult:

a kaliforniai Santa Cruz közelében történt eset során egy csapatnyi jóllakott madár csapódott a parthoz közeli épületekbe.

Az okokra ekkor nem derült fény, harminc évvel később viszont az incidens megismétlődött egy csapat barna pelikánnal.

A tudósok ekkor már felismerték az okot:

egy algák által termelt, idegméregként viselkedő sav jutott a madarak által elfogyasztott halakba.

A tápanyagdús vizekben élő Pseudo-nitzschia algák által termelt domoiksav a táplálékláncban való megjelenése sajnos nem ritka eset, és nem csak a kagylót illetve szardíniát fogyasztó állatokra lehet végzetes – dezorientációt, görcsrohamokat, kómát, vagy akár az elhullásukat okozva –, hanem az ugyanezeket elfogyasztó emberekre is veszélyt jelent.

Az úgynevezett amnéziás kagylómérgezés hatásai közt ugyanis nem csak a memóriavesztés és zavarodottság,

de nagy dózis esetén az agykárosodás és a halál is szerepel.

A domoiksav mennyisége az elmúlt években a világ óceánjaiban gyorsan nőtt: az algavirágzások után születő mennyiség tömeges hal-, sőt, bálnaborjú-pusztulást is okozott, de tömeges strandlezárásokat, illetve a kagylókereskedelem visszaesését is magával hozott.