Így csábít a nő Putyin országában

Pasizni nem könnyű, főleg egy olyan országban, ahol a nőket folyamatosan elnyomják. A csábítás iskolája kritika.

Bár, a lehetőségek tárháza nagy, megannyi platform áll rendelkezésünkre, az ismerkedés és párválasztás nem olyan egyszerű menet, sem itthon, sem máshol. A Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál versenyprogramjába bekerült A csábítás iskolája három nő történetén keresztül járja körül a témát napjaink Oroszországában. A 30-as éveikben járó nők biztonságra, magasabb társadalmi státuszra, na meg szerelemre vágynak egy olyan országban, ahol az évtizedek óta regnáló vezető férfias erényként állítja be a nemi erőszakot, még ha utólag meg is magyarázzák, hogy természetesen csak viccelt. Ha pedig mégis – gondoljunk csak a Pussy Riot nevű punk együttes provokatív akcióira – az akár bebörtönzéssel is végződhet.

Alina Rudnitskaya filmjének főszereplői azért sincsenek könnyű helyzetben, mert Oroszországban, a nemi arányokat tekintve, minden férfire legalább két nő jut, ilyenkor pedig az a helyzet áll elő, ahogy el is hangzik, hogy a jó pasikat már kifogta más. Éppen ezért még nagyobb erőbedobásra van szükség, ennek érdekében pedig hőseink beiratkoznak egy, a férfiak elcsábításának művészetét megtanító tanfolyamra. Ez hasonlít kicsit a nálunk Pickup Artist, vagyis PUA néven ismert jelenségre, mely a nők felszedésére irányuló „edukációs” program.

Fotó: BIDF

Önmagában nincs is azzal baj, ha valaki azt érzi, tanfolyam keretében szeretné elsajátítani az ismerkedéshez szükséges készségeket (ha valóban meg lehet azt tanulni ilyen formában), a probléma ott kezdődik, hogy ennek atmoszféráját is áthatja az országban uralkodó patriarchális gondolkodás. Az sem meglepő, hogy a kurzust egy férfi vezeti, aki jócskán benne van a középkorban, de szavai mégis többet érnek a jelen lévő, tíz-húsz nőénél. A lányok és nők kénytelenek rá hallgatni, ha férjet akarnak maguknak fogni és családot alapítani, közben viszont függetlenségüket sem szeretnék feladni.

Lida, a sztori egyik főszereplője harmincas éveire egy nős férfivel való viszonyra adta a fejét, pedig sosem akart belemenni hasonlóba. Szeretné, ha pasijával együtt lehetne, a tanfolyamon pedig azt a tanácsot kapja, hogy mutassa magát gyengének, a férfi nélkül életképtelennek, az pedig ráharap a csalira. Bár a nő megszerzi a férfit, aki annak rendje és módja szerint el is veszi, és még gyereket is csinál neki, Lida visszasírja régi életét.

Régen azon golyóztam, milyen színű cipőt vegyek fel a ruhámhoz, most meg, hogy mit főzzek vacsorára a férjemnek. Megváltoztak az értékeim, és őszintén szólva, nem vagyok boldog ettől

– jelenti ki.

Hasonló érzések kavarognak az enyhén depresszív Vikában is, aki vágyik egy férfi gyengédségére és törődésére, de a csábítás-tanfolyamon döbben rá, hogy már nem szereti férjét. Utóbbi nélkül azonban nem tud megállni a lábán, így frissen nyitott fehérnemű üzletük eladója marad.

Fotó: BIDF

Ez a kettősség – a függetlenség és a szerelem+jólét igénye – köti össze a harmadik szereplő történetét az előzőkével. A kisfiát egyedül nevelő Diana pénz és lakás iránti vágyát nem titkolja, őszintesége meg is ijeszt egy-két érdeklődőt. Határozott és céltudatos nő, aki nem tűnik elveszettnek és megszerzi, amire vágyik. Bár három, egymástól nagyon eltérő karaktert mutat be a film, independencia iránti vágyuk hasonló. Ez érthető is, pláne egy olyan országban, amelynek vezetése következetesen semmibe veszi a nők jogait, miközben a többgyerekes családokat többféle módon is támogatja. Ennek ellenére, az ENSZ tavalyi demográfiai jelentése szerint Oroszországban a világon a legmagasabb a válások aránya.

A csábítás iskolája fontos film abból a szempontból, mert tükröt állít egy olyan társadalomban, ahol a nemi szerepek átrendeződése és újraértelmezése főbűnnek számít. A szereplői életét hét éven át követő Alina Rudnitskaya rendező nagyon ügyesen vegyíti a nőiség és a feminizmus kérdését a politikával, mely utóbbi nem nyomja agyon a filmet, hangsúlyos jelenléte azonban jól mutatja, milyen az, amikor a nők életében mindennap ott lappang az elnyomás terhe. Emellett azonban A csábítás iskolája nem szenved hiányt a humorban és a fájdalomban sem, legyen szó arról, amikor egy középkorú, pocakos férfi elcsábítását kell a legnagyobb átéléssel imitálni és hagyni, hogy az a csípőnket mozgassa, mindezt, természetesen csakis az oktatás keretein belül vagy arról, amikor rájövünk, hogy hiába a profira tökéletesített nőiességünk, ha nem érezzük jól magunkat sem a saját bőrünkben, sem a másik oldalán, nincs mit élveznünk benne.

A csábítás iskolája (School of Seduction), 2019, 95 perc. 24.hu: 7/10

Kiemelt kép: BIDF