Az egykor a város határát jelentő falak, valamint a mai Rákóczi út és Kiskörút találkozásánál állt Hatvani kapu 1808-as lebontása után Pest hirtelen fellélegzett, a következő évszázadban pedig elképesztő sebességű terjeszkedésbe kezdett.
A ma a város egyik nyüzsgő csomópontjának számító Astoria környékén is sorra követték egymást a lebilincselő történetek és épületek, így a fura saroktornyos Erényi-ház, a griffek által őrzött Unger-ház, vagy épp a Nemzeti Múzeum árnyékában megszületett alkimista palota, melyekről Ismeretlen Budapest címet viselő sorozatunkban (térképes nézet) már megemlékeztünk, most viszont a környék legkirívóbb épületét vesszük górcső alá.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="880" width="1500" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A csodás Astoria Hotel tőszomszédságában álló, kék csempével borított épület már évtizedek óta próbál beolvadni a szomszédjai közé – sikertelenül. Az elmúlt tizenhét évben üresen állt, kilenc szintes (kétszintes pincével is rendelkező) épület többször is gazdát cserélt, belső terét pedig ezen idő alatt részben visszabontották. Most azonban láthatóan rendeződött a sorsa, hiszen kívül-belül felújították, sőt – amint az a néhány hete az épület tetején látható Loft Astoria feliratból már könnyedén kikövetkeztethető – a Villa International Zrt. (Bokor Péter) és a Studio Arkitekter megvalósult terveinek köszönhetően nemsokára újra lakók költöznek a jókora belmagassággal rendelkező harminc lakásba, melyek mérete 35 és 150 négyzetméter közt változik, a hetedik emeleten pedig egy 300 négyzetméteres penthouse is helyet kapott.
A projekt honlapja szerint minimum tizennyolc lakás már gazdára talált.
De mi ez az épület, és miért üt el ennyire a környék összes házától?
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="450" width="600" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A mai Astoria Hotel területét is magában foglaló óriástelken a néhány lépésnyire álló Unger-házat is építtető család emeletes háza, istállója és fogadója állt. 1824-ben itt nyitott meg a Petőfi Sándort, valamint a festőművész Lotz Károlyt és Mednyánszky Lászlót is törzsvendégei közt tudó, egészen 1910-ig működő Zrínyi Kávéház, ami az utca másik oldalán álló Nemzeti Színház, valamint relatíve központi elhelyezkedése miatt hamar a kor értelmiségét, életművészeit és semmirekellőit egyaránt vonzó hellyé vált.
Az épület azonban a századforduló előtt röviddel feladta a harcot a fejlődés ellen: az ügyvédként, közgazdászként és a magyar szociológia úttörőjeként ismert dr. Kunz Jenő 1898-ban vásárolta meg a házat, helyén pedig még ugyanabban az évben egy Wagner János terveit dicsérő háromemeletes, eklektikus épület született meg, melynek földszintjére az eleinte csak férfiruhákat árusító, majd gyors terjeszkedés után a teljes divatpiacot lefedni próbáló Neumann M. Ruhaáruháza, felsőbb szintjeire pedig lakók egész sora költözött.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="750" width="1149" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A hosszú épület bal oldali fele foglalta el a mai modern ház helyét
A szomszédos telkekről 1912-ben tűntek el a házak, hogy helyüket az Astoria Hotel (Hikisch Rezső és Ágoston Emil, 1912-1914) vegye át – ekkor alakították át a ma Múzeum körút 1/b.-ként ismert épületet is, így az eklektikus test elé egy szuper modern homlokzat került:
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="874" width="1444" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Az első emelet helyett azonban immár az épület jókora hányada a Neumann-féle áruház kezébe vándorolt, a felsőbb szinteken pedig irodák kaptak helyet.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="770" width="1024" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Külön osztályt kaptak a gyászruhák és papi egyenruhák!
Az épület felsőbb szintjein olyan korszakos zsenik dolgoztak, mint a magyar animáció és grafikatörténet három csillaga, Macskássy Gyula (1912-1971), Halász János (John Halas, 1912-1995) és Kassowitz Félix (1907-1983).
Ők 1937-től egészen Budapest ostromáig ontották innen az alkotásaikat, ezen idő alatt a Neumann áruház pedig szép lassan Ködmön Ruházati Részvénytársasággá alakult.
Az ostrom során az épület ugyanakkor csúnyán megsérült, így azt felújítás helyett 1949-ben visszabontották, helyén pedig a Havas Endre által tervezett eredeti vasbetonszerkezet felhasználásával 1959-re megszületett a ma is látható, Cserba Dezső és Szmodits Kázmér tervei szerint épült – az 1956-os forradalom napjai után készített képeken még nem kék csempékkel díszített – irodaház:
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="1078" width="733" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Az épület az 1956-os harcok után, az első burkolatával
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="797" width="1206" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Az ötvenes-hatvanas évek fordulóján történt apró ráncfelvarrás során mai állapotába került épület előbb a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat (BUVÁTI) irodaházaként működött, de később a MÉLYÉPTERV, illetve a Mezőgazdasági Épület- és Településfejlesztő Iroda is ide költözött.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="1149" width="1280" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Az épület végül az ezredfordulón vált teljesen üressé, kivéve persze a földszinten működő gyorséttermet. Hasznosítását számos alkalommal fontolgatták: 2013-ban 2,5 millió eurós (akkori árfolyamon közel 750 millió forintért) áron próbáltak megszabadulni tőle tulajdonosai, a hirdetésben jelezve, hogy az épület 2015 végéig érvényes jogerős szállodaépítési engedéllyel rendelkezik.
Új gazdája ezzel szemben inkább a loftok utóbbi években itthon is szépen bővülő piacát célozta meg, és minden jel arra mutat, hogy a Villa International által jegyzett projekt szép sikert ér el a piacon, Budapest pedig szegényebb lett egy rossz állapotú belvárosi ingatlannal. Az persze más kérdés, hogy a BUVÁTI-irodaház szép-e, de egy biztos: a loft projekt kihozta a meglévő épületből a legtöbbet.