A tévében: minden elmúlik (majdnem)

Világunk átalakul, minden változik, erre hozunk négy példát, de lesz egy időtálló ellenpélda is ma.
Kapcsolódó cikkek

Ó, magyar beszélgetős műsorok! Milyen érdekes, ahogy követik az ország helyzetét – a 80-as évek végén, 90-es évek elején Vitray Tamás, Kepes András, Vámos Miklós leült, és az ország nézte, ahogy beszélgettek. Aztán egyre nehezebben ment a dolog, felszínesedtünk-laposodtunk mi és kérdezőink-kérdezettienk egyaránt. A kereskedelmi tévék és az internet elterjedése óta pedig egyre kevésbé hangsúlyos és fontos a beszélgetős műsor, a beszélgetés – a beszédet felváltotta a csevegés, a chat. Szily Nóra mellett Jakupcsek Gabriella áll még a vártán, utóbbi Eszenyi Enikővel elegyedik beszédbe a Jakupcsek… mert érdekel-ben 20:30-tól a story4-en.

A globalizálóldó világban a szépségeszmények is uniformizálódnak. A soványság (mondjuk amit általában Nyugaton értenek alatta) szinte mindenhol sztenderd, csak lokális kultúrák ünneplik a kövérséget mint női szépségeszményt (Mauritániában pl.). Illetve vannak ellenáramlatok: a kövér, testesebb, pufibb, molettebb, teltkarcsúbb nők főleg Amerikában próbálnak meg mozgalomba szerveződve ellene menni az olykor diktatorikus erővel nyomuló soványságterrornak. Az egyéni érzékenységre oly kényes Államokban amúgy is fura a helyzet: népbetegség az elhízás, de a kövérséget nem szabad stigmaként, negatív jelzőként használni, hanem finom körülírást, esetleg csalást kell alkalmazni (aki már rendelt Amerikából M-es méretű ruhát, tudja, hogy az az európai L-esnek felel meg, így ugyanis az elhízott vásárló nem érzi magát kellemeltenül). Minden az elhízásról: Tabu V. 21:00, National Geographic.

John Frankenheimer 1991-es filmje érdekes témát és helyet választott: a 80-as évek Itáliáját. Ide érkezik egy újságíró, hogy könyvet írjon Aldo Moro meggyilkolásáról, a Vörös Brigádok terrorszervzetről, nyilván a maffia sem marad említetlen. Ez az időszak amúgy is a forrongásé volt, a maffia véres utcai leszámolásokat tartott (a nagy maffiaper pedig elkezdődik) – ebbe a hatalmi harcoktól is terhes időbe ismerkedik meg az amerikai újságíró egy amerikai újságírónővel, akit Sharon Stone alakít, és aki csábító, erőszakos, hatalomittas – jókor, jó helyen van tehát. Mi lesz ebből? A fegyver éve, 21:00, Filmmúzeum.

Na, nem mintha Shakespeare elegánsabb időket énekelt volna meg a III. Richárdban… A ma este látható feldolgozás 1992-es, Glostert Kern András alakítja, Marton László rendezése a Vígszínház akkori mércéjével mérve nyers volt (mosatlan vasajtók csapkodása, hideg, minimalista színpad, fekete jelmez, hullaszállító tepsik), tán benne volt az a hidegzuhany, ami a rendszerváltás eufóriája utáni recesszió és politikai élet miatt érte az országot – és amit ma már soha vissza nem térő konszenzusos, európai, magas színvonalú közéletnek látunk… 21:30, Duna World

Végül egy klasszikus film, hogy ne csak az elmúlás, hanem a megmaradás is lehessen téma: Fábri Zoltán 1956-os Körhintája Cannes-ban Arany Pálma-jelölt volt, és megszakítja a szívet. Szakítsanak, ha mernek 21:40-től a Duna TV-ben.