Megvan az orosz koronavírus-vakcina neve, 20 ország rendelt belőle

Világszerte húsz ország több mint egymilliárd adagot rendelt meg az oroszok által elsőként bejegyeztetett koronavírus-vakcinából, közölte a Direct Investment Fund (RDIF) befektetési alap vezetője a CNN szerint.

A vakcina a Sputnik-V nevet kapta, utalva a Szovjetunió által 1957-ben a világon elsőként felbocsátott műholdra.

Jelentős az érdeklődés az Oroszországban fejlesztett vakcina iránt külföldön is. Több mint egymilliárd dózist kötöttek le belőle 20 országból

– közölte Kirill Dmitriev kedden.

500 millió vakcina gyártása már el is kezdődött öt országban, de ennél is tovább szeretnék növelni a kapacitásokat.

Eddig latin-amerikai, közel-keleti és ázsiai országokból volt a legnagyobb érdeklődés, és most fogjuk véglegesíteni a megrendeléseket

– tette hozzá az RDIF elnöke.

A vakcina még nem ment át kulcsfontosságú harmadik fázison, amikor is jellemzően több ezer ember bevonásával tesztelik annak hatékonyságát és figyelik esetleges mellékhatásait.

Dmitriev szerint ezeket a próbákat külföldön végzik majd el, név szerint említve az Egyesült Arab Emírségeket és Szaúd-Arábiát is.

Alekszandr Gincburg akadémikus, a Gamelaja Intézet vezetője korábban elmondta, hogy az első orosz oltóanyag egy vektorvakcina, amely egy olyan adenovírus-DNS-en alapul, amelybe beépítették a SARS-CoV-2 koronavírus egyik génjét. Az adenovírust (közepes méretű, lipidburok nélküli, többnyire légzőszervi megbetegedést okozó családhoz tartozó vírust) az eljárás során olyan “tartályként” használják fel, amely a koronavírus-gént a sejthez szállítja, ott beindítja az új koronavírus burkának fehérjeszintézisét, és ily módon “megismerteti” az immunrendszert a potenciális ellenséggel. Az ilyen típusú készítményeket nevezik vektorvakcinának.

A WHO július 31-én hat olyan koronavírus elleni vakcinajelöltet tartott számon, amelyek már a tesztelés utolsó fázisában vannak. Ezek az alábbiak:

• az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszerészeti cég készítménye,
• a kínai Sinovac vállalat vakcinája,
• a Vuhani Biológiai Termékek Intézete és a kínai Sinopharm által fejlesztett oltás,
• a Pekingi Biológiai Termékek Intézetének és a Sinopharm vakcinája,
• az amerikai Moderna és az Amerikai Allergia és Fertőző Betegségek Intézetének készítménye,
• a német BioNTech, a kínai Fosun Pharma és az amerikai Pfizer védőoltása.

• Kik a koronavírus nyertesei?

  A PwC közép-kelet-európai régiójának stratégiai igazgatója ír arról, mely gazdasági szereplők profitálhattak a koronavírus-járvány idején előállt különleges helyzetből, illetve a pandémia nyomán megjelenő új realitásokból.

Kiemelt kép: Jakub Porzycki/NurPhoto/AFP