Lustazsaru-szindróma: sokkolóval ártalmatlanította a bolti lopással gyanúsított 11 éves kislányt

Ha nem tudsz futni, akkor lépj ki a rendőrségtől. Ha pedig nem tudsz elbánni egy 11 éves gyerekkel, akkor meg pláne lépj ki a rendőrségtől.

Így reagált a WCOP televízió híradójának annak a 11 éves lánynak az anyja, akit Cincinnati város egyik rendőre hétfőn lőtt hátba a Taser nevű sokkolóval, amikor a bolti lopással gyanúsított lány megpróbált elszaladni előle. Az édességeket elcsenő gyerek a beszámolók szerint arccal előre zuhant a padlóra, miután a sokkoló megbénította a testét, és az eset óta hátfájdalmakra panaszkodik.

Az 55 éves Kevin Brown rendőr szolgálaton kívül volt, és mint a bolt biztonsági őre ellenőrzött pár kislányt, akik a gyanú szerint lophattak az üzletből. Amikor megközelítette egyiküket, a lány nem engedelmeskedett a megállj parancsnak, és elkezdett kisétálni a boltból, mintha nem hallaná – olvasható a rendőrségi jelentésben. Brown ekkor lőtte hátba a Taserrel.

A lányt kórházba vitték, majd lopás és a rendőri munka akadályozása vádjával indítottak eljárást ellene. Joe Deters megyei ügyész azonban közölte: a kiskorú lány ellen nem fognak vádat emelni bűncselekmény miatt. Ellenben támogatják, hogy nyomozást indítsanak annak kiderítésére, miért sokkolót használt Brown.

A város polgármestere közleményében „helytelennek” nevezte, hogy sokkolóval lőnek meg egy 11 évest, aki nem jelent veszélyt a rendőrségre. John Cranly megerősítette, hogy kérésének megfelelően az ügyészség ejtette a lány ellen emelt vádakat. Az alpolgármester szintén értetlenül állt az előtt, hogy „taserelnek egy 11 évest”, és közölte, hogy „mindenre kiterjedő vizsgálatra van szükség” az esettel kapcsolatban.

A város rendőrfőkapitánya, Eliot Isaac közleményben tudatta, hogy nyomozást indítottak az esettel kapcsolatban, aminek idejére Brown rendőrt korlátozott szolgálatba osztották be. Emellett közölte, hogy a rendőrség felülvizsgálja szabályait a kiskorúakkal szemben alkalmazható erőszakkal kapcsolatban.

Az eset újra rávilágított egy, az egész Egyesült Államokban elterjedt problémára, hogy a rendőrök túlságosan is könnyedén használják a Tasert, gyakran olyan helyzetekben is, amikor lennének más módszerek is a helyzet megoldására. Ráadásul ezek az eszközök egyáltalán nem olyan veszélytelenek, mint ahogy azt a gyártója állítja: már legalább ezer ember halálát lehet hozzájuk kötni.

Lustazsaru-szindróma

A Taser márkanéven forgalmazott elektromos sokkoló készüléket a kétezres évek eleje óta kezdték el használni az amerikai rendőrségek, mint a lőfegyverek, vagy a fizikai konfrontáció alternatíváját. A pisztolyra emlékeztető eszköz két kis tű alakú lövedéket mélyeszt be az áldozat bőre alá, amely dróton keresztül 50 ezer voltos feszültségű áramot vezet a testbe.

Az eszközt a hatvanas években fejlesztették ki, de csak az 1990-es évek végén vált népszerűvé, miután az Air Taser (később Taser International, most Axon) nevű arizonai cég változtatott a designon, és egy igazán hatásos fegyvert készített belőle.

A szerkezet hamar közkedveltté vált az amerikai rendőrök közében, mint “nem halálos” kényszerítő eszköz: míg 2000-ben még csak 500 rendőrség használta, 2017-re már a 18 ezer amerikai rendőrség 90 százaléka. Sőt, már szerte a világon alkalmazni kezdték, így Magyarországon is, ahol  a TEK és az Országgyűlési Őrség is használja.

Ám hamar kiderült, hogy az áldozatokat pillanatok alatt mozgásképtelenné varázsoló eszközt a rendőrök olyan helyzetekben is elkezdték használni, amikor arra semmi szükség nem lett volna.  Geoffrey Alpert, a Dél-Karolina egyetem rendőrségi kiképzéssel foglalkozó szakértője ezt nevezte el „lustazsaru-szindrómának”.

Ezt állapította meg a washingtoni Police Executive Research Forum (PERF) nevű szövetségi rendőrségi szervezet is, ami 2015-ben adott ki útmutatást a rendőrségeknek a Taserek használatáról. Abban megemlítik, hogy „bár a rendőrségek többsége hatalmas sikereket ért el a fegyverrel”, vannak esetek, amikor „a rendőrök helytelenül, vagy túl gyakran” alkalmazzák az elektromos sokkolókat.

Sok esetben akkor is a Taserhez fordulnak a rendőrök, amikor egy szituáció megoldható lenne mondjuk egy kis rábeszéléssel, vagy anélkül is el lehet fogni valakit, hogy 50 ezer voltot vezetnek belé. „Ahelyett, hogy kezükkel próbálnának lefogni valakit, egyszerűen inkább az elektromosságot választják, és ez egy súlyos probléma” – mondta el Alpert az ABC ausztrál televíziónak.

Szintén Cincinnatiban az idén januárban például egy otthonról elszökött 16 éves lányt tasereltek meg rendőrök, miután rátaláltak egy lakás fürdőszobájában. A vérző csuklójú lányt felszólították, hogy ne nyúljon a padlón lévő ollóhoz, majd amikor nem engedelmeskedett, áramot vezettek bele. Majd amikor továbbra sem engedelmeskedett, még kétszer megsokkolták.

Kényelemből kezdték el használni, és nem azért, mert elkerülhetetlen bevetése – jelentette ki Alpert. Thomas Nolan, a Merrimack főiskola kriminológusa pedig a Voxnak elmondta:  a rendőrök „sokkal gyakrabban használják, mint ahogy azt a rendőri vezetők és a törvényalkotók elképzelték”.

Nem, halálos

Egyik fő oka, hogy a rendőrök olyan könnyedén bevetik a fegyvert, hogy azt a Taser cég úgy kezdte el reklámozni, mint biztonságos, „nem halálos” alternatívája a lőfegyvereknek. De ez tévedésnek bizonyult. Minél többet kezdték el használni, annál nyilvánvalóbbá vált, hogy a sokkoló igenis halálos lehet. Ezért most már inkább a pontosabb, „kevésbé halálos” jelző tapasztják hozzá.

Arról, hogy pontosan az Egyesült Államokban mennyien haltak meg a rendőrségi sokkolóktól, nincsenek hivatalos adatok.

Az Amnesty International 2008-as jelentése 334 embert talált, akik az előző hét évben azután haltak meg, hogy rendőrök Taserrel lőtték meg őket. Ez a szám 2016-ra már legalább 700-ra nőtt. A Reuters brit hírügynökség 2017-es nyomozása azonban már több mint ezer ilyen halálesetet talált. Ezek közül a halottkémi jelentések szerint legalább 153 esetben közvetlenül a Taser okozta az áldozat halálát, vagy jelentős szerepet játszott abban.

Egy nagy sajtóvisszhangot kapott esetben egy Virginia állambeli börtönben halt meg egy 37 éves, mentális problémáktól szenvedő nő, miután sokkolóval meglőtték. Natasha McKenna kezei hátra voltak bilincselve, lábai meg voltak kötözve, és egy maszkot is raktak rá.Amikor a skizofréniában és bipoláris zavarban szenvedő nőt egy székhez akarták kötözni és ő nem működött együtt a rendőrökkel, egyikük négyszer taserelte meg. A nő szívrohamot kapott, és meghalt. Hiába élesztették újra a kórházba menet, ott agyhalottá nyilvánították, és lekapcsolták az őt életben tartó gépekről. Halálát hivatalosan balesetként jegyezték fel, amiben szerepet játszott a Taser is.

A Reuters szerint a Taser okozta halálesetek száma jóval magasabb lehet, mint az a halottkémi jelentésekből kiderül. Jól mutatja ezt, hogy legalább 442 pert indítottak szerte az Egyesült Államokban a rendőrségi sokkolók használata miatt, és ezek több mint felében a per vagy megegyezéssel ért véget, vagy a felperes győzelmét hozta. A rendőrségeket felügyelő városok pedig több mint 172 millió dollárt voltak kénytelenek kifizetni, kártérítésként.

Nincsenek szabályok

A helyzetet bonyolítja, hogy nincsenek  az elmúlt 15-20 évben elterjed eszköz használatával kapcsolatban nincs egységes szabályozás. Minden egyes rendőrkapitányság saját szabályokat alkothat meg, és ezek között nagy különbségek vannak.

Cincinnatiban például bizonyos esetekben menekülő embereken is lehet alkalmazni a Tasert. Chicagóban azonban egy szabálymódosítással eltanácsolták a rendőröket az előlük szaladó emberek megsokkolásától, mert nagy a veszélye, hogy a meglőtt ember esés közben halálos fejsérülést szenved. Ezt azután hozták, hogy egy 23 éves elesett, beverte a fejét egy oszlopba és meghalt, amikor egy üveg vodka ellopása miatt egy rendőr le akarta tartóztatni, és közben megsokkolta.

Szakértők szerint a Tasert csak olyan esetekben kellene alkalmazni, amikor egy  olyan különösen agresszív, erőszakos gyanúsítottat kell ártalmatlanná tenni, aki nem jelent közvetlen, azonnali halálos veszélyt másokra.  

„Szerintem a Taser csodás eszköz, ha megfelelően használják”, ha egy olyan „nagyon agresszív gyanúsított” ellen vetik be, akit „nem lehet könnyedén irányítás alá vonni” – jelentette ki Geoffrey Alpert az ABC ausztrál televíziónak. Ekkor „a Taser működhet”, de nem kell minden alkalommal bevetni – közölte a szakértő, aki Voxnak nyilatkozva kijelentette:

A zsaruk nem sokkolhatnak meg mindenkit, aki ökölbe szorítja a kezét, és azt mondja: szét foglak verni.

Kiemelt képünk illusztráció:  Brian Brainerd/The Denver Post via Getty Images