A szlovák, a magyar és a cseh miniszterelnök álláspontja, amellyel elutasítják az Oroszország elleni keményebb szankciókat, és ragaszkodnak az ukrán konfliktus diplomáciai rendezéséhez, egyet jelent a semmittevéssel – írta Peter Morvay kommentárjában a SME című szlovák lapban. Bár a populista politikusok (Robert Fico, Orbán Viktor és Bohuslav Sobotka) nem olyan ostobák, hogy ne tudnák: a tárgyalások semmit sem fognak megoldani – írja a szerző. Hozzáállásuk – Morvay szerint – ahhoz hasonlít, ahogy a nyugati hatalmak Hitler ellen politizáltak az 1938-as müncheni egyezménnyel kapcsolatban, amely miatt Csehszlovákia területének nagy részéről kénytelen volt lemondani Németország javára.
Putyin étvágyától a nacionalisták etetéséig
“Jobb esetben ez (a szankciók elutasítása) azzal a naiv elképzeléssel függhet össze, hogy ha feláldozzák Ukrajnát, azzal kielégítik Putyin étvágyát, és bennünket (akiket a NATO és az EU megvéd) békén fog hagyni – írja a szerző. Ebben az a számítás van, hogy „minél jobb benyomást teszünk, országaink annál jobb kereskedelmi megállapodásokat köthetnek Putyinnal”. A miniszterelnökök hozzáállása mögött ott húzódik az az erőfeszítés is, hogy megnyerjék azokat a nacionalistákat és szélsőségeseket, akik valóban vonzódnak az orosz elnökhöz, s akik választóik jelentős részét teszik ki – véli Morvay.
Trójai falovak
Közép-Európa a józan ész alapján adhatná a legjobb választ Vlagyimir Putyin orosz elnök politikájára, úgy tűnik azonban, hogy Putyin megtalálta a maga trójai falovát ebben az irányát vesztett és politikailag gyenge régióban – írta Jirí Pehe szerdán a Právo című cseh napilapban. Kommentárja szerint Közép-Európa ellentmondásos hírek szereplője volt az elmúlt negyedszázadban. Egyfelől nyugati segítséggel sikeres intézményi átalakításokat hajtott végre, ami egy többé-kevésbé stabil demokráciát és működő piacgazdaságot eredményezett. Másfelől viszont a közép-európai országoknak újra és újra meggyűlt a bajuk a demokráciával – teszi hozzá a szerző, aki szerint a politikai pártok rendszerét a politikaellenes és oligarchikus projektek váltották fel.
Monarchikus örökség
A liberális demokrácia intézményei formailag működnek, a politikai kultúrát azonban erősen torzítja a rendezetlen múlt és a kommunizmus idejéből fennmaradt attitűdök. A politikai elit gyenge, csakúgy, mint a civilszervezetek, geopolitikai elkötelezettségük pedig nem világos – írja, hozzátéve, hogy mindez persze nem a posztkommunista időkből, hanem még az osztrák-magyar monarchia idejéből ered. A szerző szerint külön figyelmeztetésnek kell lennie Közép-Európa számára, hogy a jelenlegi válság közepette megnőtt a távolság az egyértelműen Nyugat-barát Lengyelország és a többi közép-európai ország között, s a három kisebb visegrádi ország a hagyományosan megalkuvó Béccsel talált közös nyelvet.
Orbán lavírozása árt az országnak
A Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádió az ukrán válsággal kapcsolatban közölt összeállítást Magyarországról. Az Orbán Viktor lavírozása című anyag szerkesztője, Karla Engelhard kiemelte: az EU péntekig újabb Oroszország elleni szankciókról dönthet, ami “nem jó hír Magyarország számára”. Az ország gazdasága “már most megszenvedi a válságot”, de Orbán Viktor miniszterelnök “mégsem akarja elkötelezni magát, hogy melyik oldalt támogatja”. Hozzátette: a kormányfő “az ukrán válság kezdete óta lavírozni próbál”, és csak abban képvisel állandó véleményt, hogy elutasítja az Oroszország elleni szankciókat.
Orbán a NATO-csúcsra megy
A kormányfő csütörtökön Walesbe utazik, ahol részt vesz a NATO kétnapos csúcstalálkozóján – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár szerdán az MTI-vel. A NATO-csúcstalálkozón a fő téma az ukrajnai helyzet lesz, de a katonai szövetség tagállamainak vezetői áttekintik majd a többi konfliktustérség kérdéseit is. Napirenden lesz Afganisztán helyzete is. A walesi csúcs résztvevői tanácskozni fognak továbbá azon országok képviselőivel, amelyek partnerségi kapcsolatot ápolnak a NATO-val. A tanácskozást a walesi Newportban tartják, ahol Anders Fogh Rasmussen, az észak-atlanti szövetség dán főtitkára és David Cameron brit miniszterelnök fogadja majd a delegációkat, csütörtök este Cardiffban pedig a walesi herceg ad fogadást, és a walesi fővárosban lesz az állam- és kormányfők munkavacsorája is.