A lómenhely cáfolja, hogy nem az állam állatait gondozza

Az ellenzéki képviselő azt követően fordult az agrárminiszterhez, hogy lapunk többször is foglalkozott a töreki lómenhely kálváriájával. Vadai Ágnes azért Nagy Istvánt kérdezte, mert ő írta alá az együttműködési megállapodást a Dharma Ló Menedék Alapítvánnyal, amely az állatvédelmi törvény megsértése miatt az állam által elkobzott jószágokat befogadta, de csak ígéreteket kapott, támogatást nem, ráadásul a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) árverésre bocsátotta azt az épületet, amelyet korábban szintén ingyenes használatra ígért az agrártárca.

A DK politikusának a:

Ki vetett szemet az állam jószágait gondozó töreki lómenhely ingatlanjaira?

– című írásbeli választ igénylő kérdésére azonban nem az agrárminiszter, hanem a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára válaszolt. Bár az alapítvány mindeddig úgy tudta, hogy több mint 130, többségében állami tulajdonú, mentett, nagytestű állatot tart, Fónagy János — a gazdaságfejlesztési miniszter, Nagy Márton megbízásából — azt válaszolta, hogy a Dharma Ló Menedék Alapítvány jelenleg

egyetlen állami jószágról sem gondoskodik, államtól átvett feladatot nem lát el.

Az állami tulajdonban lévő siófoki ingatlant — amely mind jogi értelemben, mind funkciójában alkalmatlan lótartásra — a Dharma Ló Menedék Alapítvány jelenleg is jogcím nélkül használja. A lakóingatlant önkényesen foglalta el, a zárakat lecserélte és a tulajdonosi joggyakorló MNV Zrt.-vel az érdemi kommunikációt megszüntette, használati díjat nem fizetett és az MNV Zrt. bejutását sem biztosította az ingatlanba.

A jogcím nélküli használat miatt az alapítvány több mint bruttó 8 millió forint használati díjjal tartozik. A követelésről az MNV Zrt., illetve a magyar állam lemondani nem tud, a mérséklésére sincs lehetőség.

Fónagy államtitkár szerint a modern, csaknem 90 millió forintot érő lakóingatlan értékesítéséről éppen azért született döntés, mert a jogcím nélküli használó a több millió forintos tartozásfelhalmozás mellett nem tanúsított együttműködést.

Frissítünk!

Az alapítvány vezetője cáfolta az államtitkár állításait.

– Jogerős bírósági ítélet mondja ki, hogy az itt tartott, állam által elkobzott lovak állami tulajdonban vannak. Ezt abban a határozatban mondta ki a kecskeméti bíróság, amelyben megsemmisítette az elhíresült jakabszállási elkobzást elrendelő jegyzői határozatot. Mindezt megerősítette a Fővárosi Törvényszék, amely jogerősen megállapította, hogy „a jogszerűtlenül elkobzott lovak az ítélet meghozatala után 15 nappal az állam tulajdonába kerültek” – idézte Czinkóczky Csaba, aki szerint mindez természetesen ismert az Agrárminisztérium falai között is, hiszen éppen ennek a patthelyzetnek a megoldása reményében keresték meg az alapítványt. – Mi mindent maradéktalanul teljesítettünk, amit éveken keresztül kértek. E-mailek hosszú sora árulkodik a végtelen ígérgetés mellett az állandó nyomásgyakorlásról. Együttműködés valóban nem volt, ehhez nekünk szükségünk lett volna egy együttműködésre alkalmas partnerre – jelentette ki a lómenhely vezetője, aki szerint az sem igaz, amit Fónagy a siófoki elárverezett ingatlanról állított.

– Amikor együttműködési megállapodást írtunk alá az Agrárminisztérium tárgyalójában Nagy István agrárminiszterrel az elkobozott állatok befogadásáról, akkor megígérték nekünk, hogy ingyen használhatjuk a gazdátlan ingatlant az állatok ellátása érdekében. Erről tárgyalásokat folytattunk az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. bevonásával, és kérték, hogy adjuk be az ingyenes használatra vonatkozó kérelmünket. Mindezeket e-mailekkel és hangfelvételekkel is tudom bizonyítani akár bíróság előtt is – tette hozzá.

Kapcsolódó

A Plázs Siófok vezetője viheti a lómenhely legelőit

130 mentett állat sorsa a tét.