Az ENSZ jelentése szerint tovább csökkent a hazai oktatás színvonala, de számos fenntarthatósági fejlődési cél elérésében is alul teljesít Magyarország. Szerintünk a megoldás részben a bentlakásos iskolákban, a „speciális”, illetve a „párhuzamos” osztályokban rejlene – írták ki a Mi Hazánk Facebook-oldalára.
Nagyítóval kell keresni olyan oktatási szakembert, aki szerint a szegregáció nem rontja tovább az egyébként is rossz helyzetű gyerekek helyzetét. A szegregált iskolákba járó szegény – Magyarországon főleg cigány – gyerekek rosszabb oktatást kapnak, így nem kapnak segítséget ahhoz, hogy ledolgozzák hátrányukat, hanem ők is nagy valószínűséggel szegények maradnak. Így újratermelődik a nyomor, ami egy kaszttársadalom felé vezet.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
2016-ban Trócsányi László igazságügyi miniszter az esélyegyenlőségi törvényhez nyújtott be egy módosítót. A módosítás nyomán a törvény rögzíti, hogy nem vezethet faji, nemzetiségi elkülönítéshez az oktatás vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló szervezése.
Az egyházi iskolák azonban szisztematikusan szabotálják az integrációt: kimazsolázzák a problémamentes, tehetősebb gyerekeket, tudatosan kiszorítva a felzárkóztatásra szoruló tanulókat. Az önkormányzatok összekacsintanak a felekezetekkel, hogy megtartsák a lakosságot.
Szeptember elején egy szegregációs ügyben fontos bírósági döntés is született. A Debreceni Ítélőtábla kimondta, hogy 500, illetve 300 ezer forint jár évenként a károsult roma gyerekeknek a gyöngyöspatai iskolai elkülönítésért és a rosszabb minőségű oktatásért.
Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd