2016 végén 452 millió darab bankjegy és 1625 millió darab érme volt forgalomban, melyek együttes értéke 4572 milliárd forintot tett ki. A készpénz mennyisége pedig egyre nő, mint már többször írtuk:
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Ráadásul az érmék mintegy fele nincs is forgalomban, hanem valahol parkol. A Pénzcentrum azt nézte meg, ha valaki beváltaná a fémpénzt, hol mennyit kap érte.
- A Magyar Postánál például a beváltani kívánt összeg 7,63 százalékát kell befizetnünk ilyenkor. Vagyis százezer forintnyi érméért csak 92 370 forint járhat.
Ennél azonban juthatunk kedvezőbb szolgáltatási díjhoz akkor, ha a gyakori váltások miatt az ügyfél címletváltási szerződést köt a postával.
- Az OTP-nél bárki ingyen válthatja be apróját, ha címletenként nem haladja meg a 20 darabot.
Ha azonban 20-nál több fémpénzt váltanánk, akkor ott is van díj. Bankszámlával rendelkező ügyfélként 5 százalék, bankszámlával nem rendelkezőként 10 százalék váltási díjat kell fizetni. Ezek szerint a banknál 100 ezer forintnyi érméért 90-95 ezer forintnyi papírpénzt adhatnak.
A K&H kizárólag fizetési számlával vagy egyéb banki termékkel, szolgáltatással rendelkező ügyfelei részére biztosítja címlet és átváltás szolgáltatását.
- Náluk a forint érme címletváltási díja a forint érme névérték 10 százaléka. Ami azt jelenti, hogy 100 ezer forintnyi fémpénzért 90 ezret kaphatunk.
- Az FHB-nál lakossági számlával rendelkezőknek címletenként 100 darab érméig ingyenes a beváltás, de e fölött már költséggel kell számolni, ami 1 százalék, ám minimum 116 forint. Százezerre átszámolva tehát 99 ezer forint marad.
Ami még érdekes: a Magyar Posta kivételével mindenhol lehetőség van saját számlánkra betenni a váltott összeget, igaz, ennek is lehet díja: az FHB-nál például ez befizetésnek minősül és díjköteles, míg a K&H 150 darab érmehatárig nem számol fel betételi díjat, azonban e fölött már érménként 1 forintot igen.