Legalább egymilliárd eurónyi európai uniós támogatást veszíthet el végleg Magyarország, amennyiben legkésőbb az Európai Tanács 2024. decemberi üléséig nem születik döntés a forrásfelfüggesztés visszavonásáról. Nem történt ugyanis előrelépés május óta, amikor megírtuk: decemberben, épp a magyar soros elnökség végén lejár a két év a hazánk ellen indított jogállami feltételességi eljárás esetében – márpedig ha egy adott évi költségvetési forrás befagyasztásától számított két éven belül nem oldódik meg a probléma, ami miatt a felfüggesztést elrendelték, akkor azok a pénzek végleg elvesznek.
A felfüggesztett összeg jelenleg mintegy 6,3 milliárd eurót tesz ki, ami a kohéziós pénzekből finanszírozott három operatív program 55 százaléka. A tanács azért határozott erről, mert az Európai Bizottság szerint a magyar kormány nem hajtotta végre olyan mértékben a megígért jogállamisági reformokat, hogy a korrupció ne jelentsen veszélyt az unió költségvetésére. A 6,3 milliárdon felül további mintegy 14 milliárd eurót fagyasztott be az EU a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközhöz (RRF) kapcsolódó eljárás, illetve a horizontális feljogosító feltételek nem teljesítése miatt – az utóbbihoz kötődnek egyebek közt az úgynevezett gyermekvédelmi törvény rendelkezései, valamint a menedékjog korlátozása.
Vissza nem térítendő helyett vissza nem térő források
A jelenleg kockán forgó összeg azért viszonylag kevés a Magyarországnak hét év alatt járó, mintegy 30 milliárd euróhoz képest, mert a 2022. évi allokáció felfüggesztése fut ki decemberben – ezeket a forrásokat a kormány többé már nem hívhatja le. De ha a feltételességi eljárást nem szüntetik meg, akkor a következő év végén további pénzek veszhetnek el.
Ugyanakkor a kormány által már előfinanszírozott kohéziós pénzek elvileg később lehívhatók lehetnek. Jelen állás szerint a kormányzat a 2021–2027-es időszak fejlesztési forrásaiból a kiírt pályázatokra már
Lapunk forrásai pontos adatot nem tudtak mondani arra vonatkozóan hogy a ténylegesen elveszíthető összeg 2025-ben mekkora lehet. A Portfolio.hu a 2022-es zárszámadás alapján úgy becsülte, hogy 1,2 milliárd eurónyi forrás foroghat kockán, mivel a kabinet számos pályázatot nem írt ki, másoknál pedig módosította a határidőket az elhúzódó brüsszeli viták miatt.
További kockázat, hogy a forrásvesztés a magyar államháztartás uniós módszertannal számolt eredmény szemléletű hiányát is megdobná, miközben az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárást indított Magyarország ellen a kormány által felhalmozott rekordhiány miatt.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="2337" width="3507" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Csak egyetlen területen történt előrelépés
Az uniós intézmények egy bonyolult, lapunkban többször tárgyalt feltételrendszert szabtak a felfüggesztett pénzek felszabadításához. A helyreállítási alap kifizetéseit 27 szupermérföldkőhöz kötötték, míg a feltételességi mechanizmus keretében a kormány 17 korrupcióellenes intézkedés végrehajtását vállalta azért, hogy hozzáférhessen a befagyasztott kohéziós pénzekhez, ám ezek között jelentős átfedések vannak.
A 24.hu uniós fejlesztéspolitikában jártas forrása szerint Magyarország a 27 szupermérföldkőből 23-at még mindig nem teljesített. A négy maradéktalanul teljesített mérföldkő az igazságügyi reformmal valósult meg. Ha onnan szemléljük, hogy két év lett volna a végrehajtásra, akkor kicsi az esélye, hogy decemberig érdemi elmozdulás történjen. „A kormánynak gőzerővel kellene végrehajtania az intézkedéseket, ennek azonban egyelőre semmi jele” – értékelt forrásunk.
A mérföldkövekről azt érdemes tudni, hogy az Európai Bizottság elvárása szerint egy az egyben kell teljesülniük, és a bizottságnál arra számítanak, hogy ez nem történik meg az év végéig. Ez mintegy egymilliárd euró (400 milliárd forint) értékben végleges forrásvesztéshez vezethet
– állapította meg Martin József Péter, a Transparency International Magyarország (TI) ügyvezető igazgatója.
A bizottság szerint Magyarország orvosolta az igazságszolgáltatás függetlenségének hiányosságait, ezért 2023 novemberében több mint tízmilliárd eurónyi támogatás felszabadításáról döntött, mivel a kormány által elfogadott igazságügyi reformot lényegében „kipipáltnak” tekinti.
A TI véleménye szerint ugyanakkor az intézkedések végrehajtásával még nem állt helyre a magyar igazságszolgáltatás függetlensége, a bíróságokon lévő kormányzati nyomás nem szűnt meg.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="2338" width="3507" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A korrupció megelőzésében rossz a helyzet
Az igazságügyön kívüli mérföldköveknél, illetve a szupermérföldköveknél több esetben vagy nem történt érdemi lépés, vagy a kormány intézkedései csak részlegesek, ellentmondásosak.
A korrupcióellenes intézkedések területén, illetve az átláthatóságra vonatkozó teljesítéseknél kifejezetten rossz a helyzet
– jelentette ki Martin József Péter.
A TI ügyvezető igazgatója kiemelt néhány kulcsterületet, amelyeknél nem várható pozitív értékelés Brüsszelben:
- a bizottság azt várta a magyar kormánytól, hogy dolgozzon ki egy monitoring rendszert, amely nyomon követi az olyan közbeszerzési felhívásokat, amelyekre csak egyetlen ajánlattevő jelentkezik. Az EU célja, hogy visszaszorítsák az egyajánlatos közbeszerzések arányát. Mostanra az uniós forrásokra kiírt felhívásoknál az egyajánlatosok száma egyértelműen csökkent, méghozzá 15 százalékra. Ám a hazai költségvetési forrásokra kiírt tendereknél nem látható érdemi csökkenés – az utóbbi mutató 29 százalékon áll, amit 2026 márciusáig kell 15 százalékra mérsékelni. A közbeszerzéseknél továbbra is sok a visszaélés. Erre – egyebek közt – feltűnő példa volt a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány eljárása, amelyben tizenegy jelentkezőből ötöt kizártak, másik öt cég pályázatát el sem bírálták, míg végül a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV nyerte el a megbízást.
- Fontos intézkedés lenne a közszereplői vagyonnyilatkozatok személyi és tárgyi hatályának kiterjesztése, vagyis több embernek és többféle vagyonról, jövedelemről kellene nyilatkoznia. Ezen a téren nem látható előrelépés, sőt inkább visszalépés történt – hiszen a jelenleg hatályos vagyonnyilatkozatban nem kell feltüntetni a nyilatkozatot adó és családja által életvitelszerűen használt ingatlant, továbbá a jövedelmeket is csak sávosan kell bevallani.
- Az információszabadsággal, az adatnyilvánossággal kapcsolatban sem látható előrelépés. A közpénzek elköltésével összefüggő információk, a közkiadásokra vonatkozó szerződéses adatok továbbra sem teljesen transzparensek, a közérdekű adatigénylések teljesítése vontatottan megy.
- Az uniós pénzek elköltése során Magyarországnak teljes körűen alkalmaznia kellene az Arachne nevű kockázatértékelő rendszert. Korábban a kormány vonakodott attól, hogy bevezesse. A bizottság legfrissebb értékelése szerint a rendszer továbbra is csak részlegesen működik, és nem foglalkozik az összeférhetetlenségi problémákkal.
- Ellentmondásos a helyzet a korrupcióellenes szervezetek – az Integritás Hatóság, illetve a hatóság mellett működő Korrupció Elleni Munkacsoport felállításával kapcsolatban. A kormány ugyan közreműködött ezek létrehozásában, ám a bizottság kifogása szerint – amit az Integritás Hatóság és a TI is oszt – e szervezetek nem rendelkeznek elegendő jogosítvánnyal. Úgy tűnik, hogy a kabinet ezen nem kíván változtatni, nem szeretné, hogy a testületeknek több jogosítványuk legyen.
- A kabinettől azt várja az Európai Bizottság, hogy csalás- és korrupcióellenes stratégiákat, valamint cselekvési tervet hozzon létre. A korábban megalkotott stratégiákat nem találta megfelelőnek, és a TI is elégtelennek ítélte. A kormány nemrégiben egy új, csalás elleni stratégiát alkotott, ennek bizottsági értékeléséről azonban még nem érkeztek hírek.
Martin József Péter szerint az unió által megszabott feltételességi eljárások legfőbb nehézsége az, hogy rendszerszintű problémákat kíván egyedi intézkedésekkel megszüntetni. Magyarországon az állami intézményeket is áthatja a korrupció, amelynek egy központosított, újraelosztó formája alakult ki – ezért a technikai jellegű intézkedések nem mindig elegendők, sőt néha elfedik a tényleges működést.
„A NER természetéből következik, hogy a magyar kormány mindig egyensúlyozni fog saját hatalmának fenntartása és az uniós feltételeknek való megfelelés között. Amennyiben a kettő feloldhatatlan konfliktusba kerül, akkor mindig az előbbi prioritást részesíti előnyben. Ezért az ilyen hibrid, autokrata rendszerek esetében a hasonló intézkedéseknek a hatása csak korlátozott lehet. Ezt a rendszert a rendszerszintű korrupció felszámolása és a jogállamiság irányába konszolidálni nem lehetséges” – fogalmazott.
A lengyel példa alapján nem lenne túl nehezen megoldható feladat, hogy az EU által elvárt jogállami és korrupcióellenes intézkedéseket meglépni. Miután az addig kormányzó Jog és Igazságosság megbukott, és Donald Tusk tavaly decemberben átvette a kormányzást, körülbelül két hónapon belül 137 milliárd eurónyi felfüggesztett forrást szabadított fel Brüsszel Lengyelország számára az uniós költségvetésből.
Lapunk megkereste az Európai Uniós Ügyek Minisztériumát, és egyebek közt rákérdeztünk arra:
- Magyaroroszág jelenleg milyen mértékben teljesítette a jogállamisági és korrupcióellenes szupermérföldköveket?
- Számolnak-e végleges forrásvesztéssel a kohéziós támogatásoknál 2024 decemberétől?
- Milyen lépéseket tervez a kormányzat 2024 végéig, hogy a kilátásba helyezett forrásvesztést Magyarország elkerülhesse?
Amint a tárca válasza megérkezik, közöljük.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
