Megszorítócsomag érkezik, áremeléseket hozhat a banki illetéknövelés

A július 8-i Kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely a „háborúellenes akciótervet”, amelynek keretében minden olyan multinacionális vállalatnak

védelmi hozzájárulást

kell fizetnie, mely úgymond extraprofitra tett szert a háborús időkben, vagyis

• a bankszektornak,
• a „multiknak” (feltehetően itt a kiskereskedelmi láncokra gondolt a miniszter)
• és az energiacégeknek.

Ebből a hozzájárulásból csak az idei évre közel 400 milliárdos pluszbevételre számít a kormány.

A kancelláriaminiszter egyéb, a költségvetést érintő lépésről nem ejtett szót, ám még az aznap esti Magyar Közlönyben kihirdették, hogy a kormány 369 milliárd forinttal vágta meg az idei büdzsé kiadási oldalát. A listából látható, hogy a költségcsökkentés számos minisztériumot és sokféle állami fejlesztést, közszolgáltatást érint.

Annak körülményei nem ismertek, hogy az orosz-ukrán háború jelenleg – a mélybe zuhant energiaárak mellett – közvetlenül milyen negatív hatást gyakorol a magyar gazdaságra. Annak háttere is homályos, hogy egyes hazai vállalatok mikor nyerészkedhettek a háborúból. Az viszont nyilvánvaló, hogy a költségvetés drámai helyzetben van.

A hiány június végére 2656,4 milliárd forintos rekordszintre lőtt ki, ami az eredeti éves terv közel 106 százaléka. Magyarországon volt a második legmagasabb a költségvetési deficit az EU-ban, ami hosszú távú trend következménye, hiszen évek óta 6 százalék körüli vagy feletti szinten van a deficit. Emiatt nemcsak az ellenzéki pártok, hanem az S&P hitelminősítő is arra hívta fel a figyelmet a júniusi választások előtt, hogy a kormány megszorításokra készül.

Nagy meglepetést tehát nem okozott, hogy egy hónappal később össze is állt, egy

közel 770 milliárdos, masszív bevételnövelő és kiadáscsökkentő megszorítócsomag.

Az intézkedések több olyan elemet tartalmaznak, amelyek a lakosság pénztárcáját megkurtíthatják.

Hozamcsökkenést hoz a banki intézkedéscsomag

Varga Mihály pénzügyminiszter tavaly nyáron jelentette be, hogy a kormány 2024-ben megkezdi az extraprofitadók kivezetését a bankok, a gyógyszergyártók és az energiaszolgáltató cégek esetében. A kabinet akkoriban vállalást is tett az Európai Bizottság felé arra, hogy a támogatások lehívása feltételeként fokozatosan kivezeti a különadókat. Mostanra körvonalazódott, hogy ez csak a gyógyszergyártók és a távközlési szektor esetében valósul meg, náluk is csak 2025-től, a banki különadó és az extraprofitadó mértéke változatlan marad, a védelmi hozzájárulás keretében pedig újabb terheket rónak a bankolás költségeire augusztus 1-jétől.

Részletszabályok hiányában egyelőre nem egyértelmű, hogyan áll össze a várhatóan 400 milliárdos bevételnövelő csomag. Az eddigi bejelentések alapján ugyanis a bankokat terhelő adóemeléssel maximum fele ekkora pluszbevételhez juthat a kormányzat. Vagyis nem kizárt, hogy újabb, jelentős sarcokkal egészítik ki a csomagot.

A Concorde Értékpapír Zrt.-nél ugyanakkor úgy számolnak, hogy a kormány a költségvetésbe már betervezett befizetéseket is hozzáadta a csomaghoz, így a 2024-es bevételi struktúrára a következő becslést adta:

• a kormány a bankok devizaműveleteire devizaátváltási illetéket vet ki, így a deviza tranzakciós illetékből 160 milliárd folyik be a büdzsébe.
• Emelik a bankok által fizetett tranzakciós illeték mértékét, így az egyéb banki tranzakciós adókból 100 milliárd,
• az energiaadó-emelésből 100 milliárd,
• egyéb adóbevételből (valószínűleg főleg a kiskereskedelmi szektorban) 40 milliárd forinttal kalkulálnak a költségvetésben.

A kormány igyekszik megakadályozni, hogy a pénzügyi terhek növekedését a bankok áthárítsák ügyfeleikre, ezért díjemelési stopot vezet be a lakossági számlákhoz kapcsolódó díjak, költségek és egyéb fizetési kötelezettségekre.

Az intézkedéscsomag másik lényeges eleme, hogy a bankok abban az esetben csökkenthetik az extraprofitadó-befizetési kötelezettségüket 2024-ben, ha növelik a teljes állampapír-állományukat úgy, hogy 2027 után lejáró állampapírokat vásárolnak. A minisztérium tájékoztatása szerint „a 2024-es évre vonatkozóan mind a teljes állomány, mind a 2027 után lejáró állampapírállomány-növekmény figyelembe vételével kerül megállapításra az adókedvezmény. A vizsgált időszakot 2024 első 11 hónapjában látott napi átlagos állampapírállomány fogja jelenteni a megelőző év, azaz 2023 első négy hónapjához képest”. Az idén a bankszektor teljes extraprofitadója tervezetten 260 milliárd forint, ami az előírásoknak megfelelő állampapír-vásárlás teljesülése esetén az 50 százalékos adókedvezménnyel akár 130 milliárd forintra csökkenthető – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A tárca előírása egyébként más formában ugyan, de már korábban megjelent. Az extraprofitadókról szóló kormányrendelet 2023. májusi módosítása során ugyanis meghatározták, hogy az a bank, amelyik növeli hosszú távú állampapír-állományát, akár az extraprofitadójának 50 százalékát is megtakaríthatja. Ebben a szabályban csak a 2027. január 1-jét követően lejáró Magyar Államkötvény elnevezésű, forintban denominált, aukció keretében forgalomba hozott állampapírokra írtak elő limitet.

Ezzel a

a kormány az eredeti szándékához képest hibásan írta meg a szabályozást,

kifelejtette ugyanis azt a kitételt, hogy a bankoknak a teljes állampapír-állományt is növelniük kell. A pénzintézetek pedig átstrukturálták állampapír-állományukat: a korábbi lejáratú kötvények mennyiségét csökkentették, a 2027 utániakat pedig az előírt mértékben megnövelték. Eközben a bankok birtokában lévő állampapírok összmennyisége csökkent, a pénzintézeteknek ugyanis inkább megérte a Magyar Nemzeti Bank magasabb hozamú betéteiben parkoltatni a pénzüket. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábban azt várta, hogy akár 1300 milliárd forinttal is megugorhatnak a bankok új államkötvény-vásárlásai, ehelyett a teljes állományuk 400 milliárddal, a 2023. májusi körülbelül 10,9 ezer milliárdról 2024 márciusára 10,5 milliárd forintra csökkent, az MNB adatai szerint.

Sok bank kihasználta az állampapír vásárlásra vonatkozó kiskaput.

– jelentette ki Gulyás Gergely a legutóbbi Kormányinfón. A kormány tehát nem ismerte be, hogy a szabályozást elírták, inkább egy nemlétező joghézagra utalt a miniszter.

A döntéshozók látták, mégsem szóltak, és csak egy év elteltével korrigálták ezt a hibát. A jegybank és az Államadósság Kezelő Központ nagy pontossággal rálát a bankszektor – akár pénzintézetenként lebontott – állampapír-állományára, így a kormányzatnál biztosan tudhatták eddig is, hogy a bankok nem vesznek elegendő államkötvényt – magyarázta lapunknak Bodnár Zoltán jogász, közgazdász, az MNB korábbi alelnöke. A szakember szerint annak az oka, hogy a hibát korábban nem korrigálták, az lehetett, hogy a választások előtt nem akartak olyan intézkedést hozni, ami költségvetési megszorításokra utalhat.

„A bankok a jogszabály betűjét betartották, a szellemét nem. A minisztériumban valószínűleg nem gondoltak erre a lehetőségre, amikor a szabályozást írták” – értékelt ugyanakkor Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Hozzátette: az állományokban nem volt olyan nagyságrendű változás, hogy az azonnali beavatkozásért kiáltott volna, miközben a bankoknak még lesz idejük korrigálni az eltérést, hiszen a kormány 2024 első 11 hónapjának átlagát fogja vizsgálni – és az eltérés nem is nagyságrendi.

Mit szeretne a kormány elérni azzal, hogy állampapír-vásárlásra készteti a piaci szereplőket? Az irányadó államkötvények hozama aukciókon, a kereslet-kínálati viszonyoknak megfelelően alakul ki. Ennek megfelelően ha megugrik az érdeklődés az állampapírok iránt, az a kibocsátó oldaláról költségcsökkenést eredményez, mert alacsonyabb kamattal, magasabb kibocsátási árfolyamon is megveszik a papírokat.

Így a kormány tovább nyomhatja lefelé a hozamszinteket. 

Ez azért fontos, mert a magyar állam 2023-ban a GDP 4,3 százalékát költötte kamatkiadásokra, ami az EU országai között a legnagyobb érték. Ráadásul a kamatkiadásokra fordított kifizetések júniusig 650 milliárd forinttal haladták meg az előző évi azonos időszaki teljesítést, mivel esedékessé vált a Prémium Magyar Állampapír sorozatok kamatszolgálata.

És miután az állampapírok kamatai jelentős mértékben csökkentek, messze nem annyira vonzók a lakosság számára, mint 2022/2023-ban. Ezt a kieső finanszírozást is pótolni kell valahonnan.

A kabinet mesterséges keresletet generál az állampapírok iránt, aminek a következménye, hogy a költségvetés nem egy valóságos, piaci árat fizet a hiány finanszírozásáért – kommentált Bodnár Zoltán. A bankok számára biztosan veszteséggel jár majd, hogy magasabb hozamú eszközök helyett magyar állampapírokba kell fektetniük a pénzüket, de hogy milyen arányban élnek majd azzal a lehetőséggel, hogy kötvényvásárlás fejében a bankadó összegét 50 százalékkal csökkentsék, azt egyelőre nem lehet megbecsülni. Valószínűleg már elkezdtek dolgozni a háttérszámításokon – tette hozzá.

A kormány is biztosan készített számításokat arról, mekkorát spórolhat a csökkenő hozamszintekkel, de lépése mögött valószínűleg nem csak a hozam csökkentésének szándéka áll. Kedvezőbb színben tűnhet fel azzal, hogy az adófizetés egy részét elengedi, hiszen a különadókat egyik piaci szereplő sem kedveli. Másfelől általános kockázacsökkentésre törekszik: azzal, hogy stabil a kereslet az állampapírpiacon, nem kell készültségben lennie amiatt, hogy a hozamok esetleg elszállnak – magyarázta Regős Gábor.

Átháríthatják a bankolás megugró költségeit

A pénzügyi tranzakciós illeték alábbi elemei emelkednek a védelmi hozzájárulás miatt:

• általános esetben (ideértve az értékpapír-tranzakciókat is) az illeték mértéke 0,3 százalékról 0,45 százalékra nő, míg fizetési műveletenként legfeljebb 20 ezer forint lehet (eddig 10 ezer forint volt a maximum);
• készpénzfelvétel esetén az illeték 0,6 százalékról 0,9 százalékra nő,
• október 1-jétől bevezetnek egy kiegészítő illetéket is a valutaváltást tartalmazó ügyletekre. Az új illeték mértéke tranzakciónként 0,45 százalék, szintén 20 ezer forintos maximummal.

Az idén díjemelési stopot vezetnek be a lakossági fizetési számlákhoz kapcsolódó díjakra, költségekre, és egyéb fizetési kötelezettségekre. E szerint 2024. december 31-ig a lakossági ügyfelek bankszámláinál egyoldalú díjemelést közvetlen és közvetett formában sem valósíthatnak meg a pénzügyi szolgáltatók. Ez a tiltás az összes fizetési számlához kapcsolódó díjra vonatkozik, s a már fennálló szerződésekre és az újakra is irányadó.

A szabályozás nyomán a bankok rövid távon nem fogják megkockáztatni, hogy belenyúljanak a lakossági bankszámlaköltségekbe, mert

biztosak lehetnek benne, hogy a jogalkotó számonkéri őket

– értékelt lapunknak Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi összehasonlító-portál ügyvezetője. Ma már számos hitel-összehasonlító oldalnál figyelik napi szinten a banki hirdetményeket, a híreket hamar lehozzák, azok körbefutnak a médiában, így bármilyen drágulás – még ha jogilag védhető is – azonnal a figyelem középpontjába kerül.

Az előzetes bejelentésekben azonban a kormány nem hangoztatta, hogy a költségtop a vállalkozásokra nem vonatkozik.

A cégek esetében egy az egyben át fogják hárítani a bankok a tranzakciós a pluszköltségeket

– állítja a szakember.

A kormány 2012 óta adóztatja a banki költségeket, az eddigi adócsomagok során pedig kizárólag a lakosságra fókuszált a jogalkotó, amikor kedvezményeket írt elő. Például a 150 ezer forint erejéig ingyenes havi készpénzfelvétel, az értékpapírszámlára történő utalások, illetve a 20 ezer forint alatti utalások illetékmentessége kizárólag magánszemélyekre vonatkozott, a cégek nem kaptak semmilyen kedvezményt.

A bankoknál hasonló a helyzet: amíg a lakossági kör esetében a prémium ügyfelek számára olyan számlacsomagokat kínálnak, amelyek ingyenes vagy kedvezményes díjú átutalást nyújtanak, addig a céges körnél egy az egyben megfizettetik a tranzakciós illetéket. Nem ismert olyan vállalkozói csomag, amelynél ezt az illetéket nem kell megfizetni – mondta az ügyvezető.

A céges ügyfelek pedig nagyobb összegeket utalnak, mint a lakosság. Amennyiben pedig a tranzakciós költségek megemelkednek, a vállalkozások előbb-utóbb be fogják építeni az áraikba a növekvő díjakat.

2025-től ugyanakkor már a lakossági díjakban is megjelenhet az illetékemelés hatása.

A bankok például kivétel nélkül élhetnek az inflációkövető díjemelés lehetőségével – ezt az idén több pénzintézet, köztük az OTP nem tette meg. De lehet számukra további mozgástér is: például magasabban tartják a hitelkamatokat, vagy az új számlacsomagokban már nem kínálnak kedvezményes lehetőségeket.