Miközben a gazdasági híradások és a kormányzati kommunikáció rendre a hazai bérek robbanásszerű növekedését állítja középpontba, egy másik szemszögből vizsgálva a kérdést – mint azt tette nemrég a Portfolio.hu-n megjelent cikk – úgy tűnik, mintha a csoda fele sem lenne igaz.
- Egyik oldalról ott van a KSH munkaerőpiaci statisztikája, mely alapján 21 százalékkal emelkedtek a reálbérek az elmúlt 3 évben,
- a másik oldalról pedig a nemzeti számlák alapján készített összesítés, amely ennél jóval szerényebb, csupán 3-4 százalékos növekedést jelez.
Ez az ellenmondásosnak tűnő eredmény késztette az Mfor.hu-t arra, hogy utánanézzen, valóban kamu-e a bérrobbanás. Azt találták, hogy a két statisztika módszertana, és a figyelembe vett adatok köre annyira eltérő, hogy simán lehet ekkora eltérés.
- A munkaerőpiaci felmérés alapján készült, havonta közölt statisztika az 5 főnél nagyobb vállalkozásoknál teljes munkaidőben alkalmazottak adatait összesíti – ez nagyjából 3 millió magyart jelent. Nincsenek benne az önfoglalkoztatók, egyéni vállalkozók, sem pedig azok adatai, akik olyan cégeknél dolgoznak, melyek 5 főnél kevesebbet foglalkoztatnak. Ez a statisztika az alapbért, a törzsbért, bérpótlékot, kiegészítő fizetést, jutalmat, prémiumot, 13. és további havi fizetést tartalmazza.
- A nemzeti számlák adatai viszont a társadalom nagyobb rétegét mérik fel: leeegyszerűsítve mindazon személyek munkajövedelmét összesíti, akik a gazdasági termelésben részt vesznek, mintegy 4,4 millióan (2016-os adat). Plusz ide beleértik a munkavállalói jövedelem részeként a pénzbeni és természetbeni béreket és kereseteket is, valamint a munkavállalótól levont adókat járulékokat szintén. Vagyis ez egy bruttó típusú mutató.
Ha tehát szigorúan az átlagkeresetre és a reálértékek alakulására vagyunk kíváncsiak, a munkaerőpiaci statisztikák által havonta közölt adat adhat valós piaci képet, állapították meg.
Ami pedig a bérrobbanást illeti: az elmúlt években az adó- és járulékcsökkentések, a különböző módon érvényesíthető kedvezmények ellenére sem volt akkora változás bruttó szinten, ami túlzottan elszakadna a termelékenységtől. Az egyén szintjén azonban érzékelhető változásokat okoztak ezek a kormányzati intézkedések nettó szinten – vonták meg a mérleget.
Kiemelt kép: Munkaerő toborzó szórólap. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor