Több éve több hullámban tett és tesz kísérleteket a kormányzat a devizahitelesek megmentésére. A jelenlegi törekvések szerint véglegesen lezárul a következő hónapokban az ingatlanfedezettel rendelkező devizahitelek korszaka, a bankszektor és a kormányzat intenzíven dolgozik a megoldáson.
A Bankmonitor.hu általános banki kérdéseket középpontba állító kutatása most erre a kérdéskörre fókuszált. Külön vizsgálták a jelenleg fizetési nehézséggel bíró jelzáloghitelesek véleményét is.
Nem „bármi áron”
A magyarok többsége megfontolt döntést vár, és elsősorban egy, az adósok, bankok és állam közötti tehermegosztáson alapuló intézkedést támogatna – derül ki a Trend International adatfelvételével, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív felmérésből. Ugyan a válaszadók túlnyomó része támogatja azt, hogy valamilyen formában megsegítsék a devizahiteleseket, a beavatkozás mértékéről azonban már megoszlanak a vélemények.
Mindössze 16 százalék azok aránya, akik szerint a devizahiteleket bármi áron meg kell szüntetni. A válaszadók többsége (53 százaléka) szerint viszont ésszerű keretek között kell megtalálni a devizahitelesek megsegítésének módját. A megkérdezettek közel negyede csak a leginkább rászorulóknak nyújtana segítséget, 9 százalék azonban egyáltalán nem tartja szükségesnek a devizahitelesek megsegítését.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="640" width="960" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Fotó: Kummer János
A kutatásból kiderül, még a fizetési nehézséggel küzdő adósok többsége sem támogatná a bajba jutottak feltétel nélküli megsegítését: 58 százalékuk csak egy ésszerű keretek között kialakított, vagy éppen a leginkább rászorulókat megcélzó csomagot támogatna. Közülük azonban többen (42 százaléknyian) vannak, akik a „bármi áron segíteni kell” elvet támogatnák. S mindössze 4 százaléknyian mondták, hogy nem kell mentőcsomag.
Ki állja a költségeket?
A mentőcsomagok kapcsán időről időre felmerülő kérdés, hogy ki viselje az ezzel járó költségeket, és hogy milyen mértékű állami szerepvállalásra lenne szükség. A kutatás eredményei alapján a lakosság ezen a téren is mértéktartó. A megkérdezettek 63 százaléka gondolja úgy, hogy minden érintettnek, azaz a bankoknak, adósoknak és az államnak egyaránt ki kell vennie részét a teherviselésből, 20 százalék szerint a terheket a bankoknak és az államnak közösen szükséges viselnie (az adósok nélkül). Mindössze 16 százalék azok aránya, akik minden költséget a bankokra hárítanának, a teljes mértékben állami finanszírozást pedig csak az emberek 1 százaléka támogatná.
A kutatás készítői szerint figyelemre méltó, hogy a jelenleg is fizetési gondokkal küzdők majdnem fele (48 százaléka) is a bankok, az állam és az adós közötti tehermegoszlást látja indokoltnak. Azaz a bajban lévő válaszadók is szükségesnek tartják a saját teherviselésüket is az adósmentésben. További 40 százalék szerint csak a bankszektornak és az államnak kell viselni a költségeket. Mindössze egy erős kisebbség, 11 százalék véli úgy, hogy kizárólag a bankoknak kell állniuk az adósmentés terheit – mutatott rá az elemzést készítő cég ügyvezetője, Sándorfi Balázs.
Fontosabb, hogy legyen munka
Azt is vizsgálták, hogy az emberek számára melyek lennének a legfontosabb gazdaságpolitikai célok, és hogy hol helyezkedik el ebben a rangsorban a devizahitelesek megmentése. A többség szerint a munkahelyek megőrzése, illetve új munkahelyek teremtése a fő prioritás. Az összes megkérdezett 59 százaléka, a törlesztési gondokkal küzdők 64 százaléka szavazott erre.
A válaszadók szerint a devizahitelesek megmentése ennél kevésbé lényeges kormányzati feladat, amely a gazdasági növekedés beindításához és a pénzügyi stabilitás megőrzéséhez képest is háttérbe szorul. Érdekes módon még a jelenleg fizetési gondokkal küzdők esetében is csak 15 százalék azok aránya, akik az adósmentést tartják a legfontosabb gazdaságpolitikai célnak.
Túlbecslik a tartozók számát
A felmérés egy meglepő adatra is felhívja a figyelmet. A lakosság ma jelentősen túlbecsüli a devizahitelek elterjedtségét: a válaszok alapján a devizahitellel rendelkező családok arányát az emberek 31 százalékra becsülik a valós 13 százalékkal szemben.
Ez különösen annak fényében érdekes, hogy az emberek többsége úgy is a mérsékeltebb, tehermegosztásos mentőcsomagot támogatja, hogy az érintettek számát a valós adat csaknem háromszorosára becsüli – emelte ki Sándorfi Balázs.