2008 után egy sor politikus, nemzetközi pénzügyi szervezet és hitelminősítő intézet hitelessége kérdőjeleződött meg, amikor nem fedezték fel a nemzetközi pénzügyi szabályozás hiányosságait és nem jelezték előre időben a pénzügyi válságot – írja közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium, amely szerint ezen szervezetek között található a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is. A tárca úgy fogalmaz: a valutaalap részéről Magyarország esetében indokolt lenne némi szerénység, hiszen 2009 második félévében – a 2010. évi költségvetés készítésének idején – nem hívták fel a figyelmet arra, hogy a 2010-es költségvetés hamis számokra épül.
Az NGM szerint 2010 végére mindenki előtt világossá vált, hogy a költségvetési számok meghamisítása miatt az államháztartási hiány 3,8 százalék helyett 7 százalék felett lett volna. Erről sem korábban, sem ebben a jelentésben az IMF nem tesz említést, vagyis amennyire a valutaalap pozitív szerepet játszott a magyar pénzügyi mentőcsomag kidolgozásában, a 2010-es költségvetés számainak megítélésében éppen annyira nem állt a helyzet magaslatán – fogalmaznak. Mindezek alapján az IMF részvényeseként a magyar minisztérium azt várja el, hogy a valutaalap a 2010-es költségvetéssel kapcsolatban gyakoroljon önkritikát.
A 2010-es költségvetéssel kapcsolatban az IMF jelentése most azt állítja, hogy a tervezett 3,8 százalék helyett a 2010-es büdzsé hiánya 4 százalékos lehet. Ezt az állítást az NGM szerint cáfolja az a január elején nyilvánosságra hozott adat, miszerint az államháztartás helyi önkormányzatok nélküli 2010. évi pénzforgalmi hiányának alakulása 3,2 százalék. Így a kormányzati szektor uniós módszertan szerinti hiánycélja – a GDP 3,8 százaléka – a várakozásoknak megfelelően teljesülni fog – írják.
Az NGM vitatja az IMF kritikus álláspontját a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer leépítésével kapcsolatban. Az állami nyugdíjrendszerbe a pénztári tagok 97 százaléka lépett vissza, s miután ez az emberek szabad döntése alapján történt, ezért ez semmiképpen nem nevezhető államosításnak – áll a közleményben. Ehhez hasonlóan nem értenek egyet a Költségvetési Tanácsban megtörtént és a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsában tervezett átalakítás negatív értékelésével sem.
Ugyanakkor az NGM egyetért azzal, hogy a 2013-14-es középtávú pénzügyi egyensúlyt strukturális reformokkal kell beállítani. Mint közli, ezt célozza a magyar kormány február végén bejelentendő stabilitási programja is.
AJÁNLOTT LINK:
IMF: nagyon kockázatos a kormány gazdasági stratégiája (Hír24)