Két műgyűjtő leplezte le a British Museum gyűjteményét kifosztó ismert szakembert

Még az amerikai Szövetségi Nyomozóiroda, azaz az FBI is nyomozást indított annak a filmbe illő és egyúttal végtelenül amatőr lopássorozatnak az ügyében, amelynek során közel kétezer műtárgy – főként antik érme, drágakődarab és drágakő – tűnt el a világ egyik legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező múzeumából, a londoni British Museumból.

A gyanú szerint a gyűjteményt több éven át szétlopkodó, és aprópénzért kiárusító tolvaj az intézmény egyik veterán kurátora, dr. Peter Higgs volt, aki még 1993-ban kezdett el kutatóként dolgozni a British Museumban, és a lebukása idején már az ókori görög és római műtárgyakat kiállító osztály vezetője volt. Higgs annyira elismert szakembernek számított, hogy még az Egyesült Királyság kormánya is „világhírű kurátorként” hivatkozott rá, amikor megköszönték neki, hogy 2015-ben segített visszaszolgáltatni egy ellopott 2000 éves szobrot Líbiának.

A kurátor természetesen a munkahelyén is évtizedeken át töretlen bizalomnak örvendett. Ezzel a bizalommal visszaélve pedig még sokáig folytathatta volna a múzeum szétlopását, de az online térben nem volt elég elővigyázatos. Ugyanis ahelyett, hogy az adott esetben akár több tízmillió forintot érő ógörög és római kori drágaköveket a dark weben adta volna el jó pénzért, ő inkább a használt cikkek legnagyobb internetes piacterén, az eBay-en hirdette meg a munkahelyéről ellopott műtárgyakat, és általában csak jelképes összegeket kért el értük a vásárlóitól.

A British Museum szerint Higgs összesen 100 ezer fontot – mai árfolyamon mintegy 46 millió forintot – keresett a múzeumból ellopott antik ékszerekkel való online kereskedéssel, de az általa okozott valós kárt több okból is nehéz felbecsülni. Elsősorban azért, mert szó szerint aprópénzért vált meg a drágakövektől,például volt egy olyan antik római ékszer, ami a szakértők szerint akár 50 ezer fontot (23 millió forintot) is érhet, de ő csak 40 fontot (18 ezer forint) kért érte.

Másodsorban pedig azért, mert British Museum 8 millió műtárgyat tartalmazó gyűjteményének nem szerepel minden darabja a múzeum nyilvántartásában – és az általa meglovasított kicsi, megmunkált antik ékkövek többsége is annak a több mint 2,4 millió műtárgynak a részét képezték, amik nem szerepeltek a katalógusokban. (A Higgs iránti bizalom mellett ez is nagy szerepet játszott abban, hogy eltűnhetett 1800 műtárgy a gyűjteményből.)

Ennek ellenére a tolvaj által eladott több mint 1500 darab antik ékszer egy részét, 626 drágakövet már sikerült visszaszereznie a múzeumnak, amiben igen nagy szerepe van azoknak az antik ékszerekben utazó műgyűjtőknek is, akik először jelezték a lopássorozatot az intézmény vezetőségének, miután egy eBay-felhasználó törzsvásárlóiként feltűnt nekik, hogy miben utazik másodállásban a kurátor.

Ezek a gyűjtők ugyanis nemcsak a hozzájuk került több száz darab műtárgyat szolgáltatták vissza szó nélkül, hanem azóta is segítenek a múzeum szakembereinek a még mindig hiányzó, eBay-en értékesített drágakövek felkutatásában. Amit megkönnyít, hogy az antik drágakövekkel foglalkozó műgyűjtők köre nem túl nagy, általában ismerik is egymást. Így a kurátor korábbi törzsvásárlóit nem volt annyira nehéz felkutatni – például az FBI nyomozásához is alapot szolgáltató, több mint 268 darab ékszer is így került vissza a múzeumba, amiket egy Washingtonban élő gyűjtő vett meg.

A történtek miatt tavaly felmondott, a lopássorozat elkövetését mind a mai napig tagadó kurátor óvatossága viszont arra elég volt, hogy egyelőre ne tudják büntetőjogi értelemben is felelősségre vonni. Hiszen főként olyan műkincseket lovasított meg, amik nem szerepeltek a nyilvántartásokban – miközben az intézmény szerint voltak olyan ékszerek is, amiknek meghamisította a papír alapú dokumentációját –, így büntetőügy helyett csak egy British Museum által kezdeményezett polgári per indult ellene a brit legfelsőbb bíróságon.

Az első nyom

„A drágakövek azok, amik lenyűgöznek engem” – fogalmazott a gyanús üzletet elsőként felfedező dr. Ittai Gradel, akinek a legnagyobb szenvedélyét az ókori görögöktől és a rómaiaktól származó, vésett motívumokkal és figurákkal díszített, gyakran ékszerként is használt drágakövek jelentik.

A dán műgyűjtő az eBay-t sultan1966 néven használó Higgs egyik törzsvásárlója volt, több mint 360 darab drágakövet vett tőle összesen az évek során.

Azonban a – saját bevallása szerint fotografikus memóriával rendelkező – dán férfi 2016. augusztus 7-én egy olyan hirdetéssel találkozott, ami ismerős volt neki korábbról, szerepelt a British Museum online katalógusában.

Nem volt kétségem afelől, hogy ugyanarról a tárgyról van szó, és össze voltam zavarodva

– emlékezett vissza a felismerés első pillanatára a dán műgyűjtő, aki rákbeteg lett az elmúlt években, de azóta is ennek a nyomozásnak szenteli az életét.

Sultan1966 igen baráti, csupán 40 fontos áron szeretett volna megválni egy szürke és fehér színű, Priaposzt, az ókori görögök hatalmas péniszű termékenységi istenét ábrázoló drágakőtől az eBay-en.

15 ezer fontot (7 millió forintot) érő antik darab volt, és Gradel fel is ismerte.

De közben Higgs is kapcsolhatott, hiszen pár órával később törölte a hirdetést, másnap pedig vissza is vitte a drágakövet a helyére. És a múzeum bírósági keresete szerint közben még a számítógépes nyilvántartásukban is megpróbálta átírni az ógörög istenséget ábrázoló műtárgy adatait.

A Priaposzt ábrázoló műkincs kapcsán sultan1966 ekkor azzal védekezett, hogy közben kiderült, az nem az övé, hanem a nővéréé, és ezért kellett törölnie a hirdetést. A hirdetésekről rendszeresen képernyőfotókat készítő dán műgyűjtőnek ezen a ponton gyanússá vált a rejtélyes eladó, ezért az üzletelés folytatása mellett elkezdte árgus szemekkel figyelni a Paul Higginsként bemutatkozó, állítása szerint a nagyapja hagyatékát kiárusító eladót.

A második nyom

Néhány évvel később, 2020 májusában a dán műgyűjtő meglátott egy képet egy Augustus római császárt különleges hajviselettel ábrázoló olívazöld drágakőről egy friss szakkönyvben, ami ismerős volt neki egy Malcolm Hay nevű műkereskedő honlapjáról.

Gradel rögtön meg is kereste a műkereskedőt, Hay pedig azt válaszolta neki, hogy ő is felismerte a szóban forgó drágakövet, és – a bizonyítékait is feltárva – jelezte a gyanúját a British Museumnak. Az intézmény munkatársai azonban azt reagálták, hogy sajnos nem tudják leellenőrizni, megvan-e még a gyűjteményükben az a bizonyos Augustust ábrázoló drágakő, mert a koronavírus-járvány miatti lezárások kellős közepén senki nem mehet be a múzeumba.

Malcolm Hay azt is elárulta a dán műgyűjtőnek, hogy az egyik közös ismerősüktől, egy bizonyos Rolf von Kiaertől vette a drágakövet. Von Kiaer pedig azt mesélte Gradelnek, hogy a drágakövet pár évvel ezelőtt szerezte nagyon olcsón, miután meglátta egy sultan1966 nevű eBay-felhasználó visszautasíthatatlan ajánlatnak tűnő hirdetését.

Dr. Ittai Gradelnek ekkor annyira gyanússá vált a rejtélyes eladó, hogy elkezdte tüzetesen átnézni azokat a számlákat, emaileket, online piactéren küldött üzeneteket és egyéb dokumentumokat, amik a 2014 óta tartó üzleteléseik során keletkeztek. És egy PayPal-bizonylaton szereplő bankszámla adataiból rájött, hogy sultan1966-et valójában nem is Paul Higginsnek, hanem Peter Higgsnek hívják.

A felismerés után azonnal fel is hívta von Kiaert, aki azt válaszolta neki, hogy

milyen érdekes, a British Museum ókori görög és római műtárgyakat kiállító osztályának egyik kurátorát is így hívják.

De az utolsó bizonyíték az volt, hogy egy eBay-bizonylatban még sultan1966 címét is megtalálta, ami ugyanaz volt, mint Peter Higgs címe.

Először letagadták az egészet

Mire a dán műgyűjtő 2021 februárjában megkereste a British Museumot a gyanújával, addigra Peter Higgs már az ógörög és római kori gyűjtemény vezető kurátora volt. Az intézmény akkori igazgatóhelyettese, a botrány miatt azóta szintén elbocsátott Jonathan Williams csupán annyit válaszolt Dr. Ittai Gradel levelére, hogy köszöni szépen, tudomásul vették a vádakat.

Arról azonban nem tájékoztatta, hogy nyomozást indítanak-e az ügyben. Ahogy arról sem, hogy pár nappal korábban már találkoztak a vádakkal, amikor egy elismert amerikai archeológus, Dorothy Lobel King figyelmeztette Higgs-et, hogy valaki hamarosan le akarja majd járatni a kurátort a lopásról szóló vádakkal – a kurátor pedig továbbította az emailt Williams igazgatóhelyettesnek is.

A múzeum közben kivizsgálta Gradel aggályait – de Higgs egy ideig még az osztály élén maradhatott. A bíróságra benyújtott kereset szerint az osztályvezető kurátor ebben az időben még a számítógépes nyilvántartásokat is megváltoztatta, hogy úgy tűnjön, egyes műtárgyak már korábban eltűntek.

Kiállítás a visszaszerzett műkincsekből

A Peter Higgs háta mögött végrehajtott titkos nyomozás végül 2021 decemberében indult el, miután egy szúrópróbaszerű rutinellenőrzés kiderítette, hogy a múzeum ógörög és római kori gyűjteményéből rengeteg műkincs hiányzik. 2022 áprilisában pedig egy olyan külsős, az intézményben soha nem dolgozó kurátort is felvettek, akinek az volt a feladata, hogy Higgs felügyelete alatt ellenőrizze az osztály komplett gyűjteményét.

Az új kurátor először csak 300 hiányzó műtárgyat talált, de aztán eljutott egy olyan raktárba is, aminek a háromnegyede, összesen 1161 drágakő hiányzott. (A veterán kurátort végül 1800 darab ékszer ellopásával vádolták meg.)

Az osztályon zajló vizsgálat eredménye 2022 decemberére lett meg, de Higgs különböző okokkal – például azzal, hogy ne pénteken, ne karácsony előtt, vagy ne a szülinapján kelljen ezzel foglalkoznia – próbálta hárítani, hogy az új kurátor jelentését tovább kelljen küldenie. Ez a módszer azonban nem vált be, és a múzeum akkori igazgatója, a botrány miatt azóta szintén távozó Dr. Hartwig Fischer is tudomást szerzett a fejleményekről, és tájékoztatta az intézmény elnökét, George Osborne-t.

Osborne-nak ekkor eszébe jutott az a történet, ami miatt pár hónappal korábban Gradel felvette vele a kapcsolatot, és végre teljes egészében összeállt a kép.

Peter Higgs-t rögtön felfüggesztették – 2023 augusztusában pedig önként fel is mondott –, és a rendőrséget is értesítették, a szervek nyomozást indítottak az ügyben.

A hatóságok rengeteg bizonyítékot lefoglaltak a British Museum raktáraiban és a kurátor otthonában tartott házkutatások alkalmával. A legfelsőbb bíróságra benyújtott kereset szerint a rendőrség kézzel írt és nyomtatott jegyzeteket is talált a nyilvántartások szerkesztéséről a múzeumban, míg Higgs otthonában rengeteg olyan tárgyat foglaltak le, amikről azt feltételezték, hogy a gyűjteményből lophatta őket.

„100 százalékig biztos vagyok benne, hogy elkaptuk az emberünket, tudjuk, ki lopta el ezeket a tárgyakat. A házában még eltűnt érméket is találtak” – nyilatkozta a múzeum elnöke, aki azóta a segítőkész műgyűjtőknek is kifejezte háláját. Azonban a hatóságok még mindig nyomoznak, így a lopássorozat nehezen bizonyítható természete miatt még az is előfordulhat, hogy Peter Higgs börtönbüntetés nélkül megússza az egészét.

A British Museum pedig ebben a lopássorozatban is meglátta a lehetőséget, hiszen a Peter Higgs által kiárusított, de időközben visszaszerzett antik drágakövekből még kiállítást is rendeztek, amely idén februárban, a bírósági eljárás megindítása előtt nyitotta meg a kapuit az érdeklődők számára.