„Örülünk, hogy nem a Fidesz nyert, de félünk, hogy el fogják zárni a pénzcsapot” – miért váltották le Pakson a kormánypárti polgármestert?

A magyar nemzetgazdaság történetének legnagyobb beruházása zajlik éppen. Ennek a beruházásnak a sikere nem csak a megrendelő állam és a végrehajtó Roszatom közötti együttműködésen múlik, hanem a megrendelő állam és Paks város együttműködésén is

– mondta néhány hónappal a választások előtt Szijjártó Péter egy paksi pódiumbeszélgetésen, oldalán a város polgármesterével. A külügyminiszter méltatta a kormány és a fideszes városvezetés közötti kiváló együttműködést, amely lehetővé teszi, hogy az új paksi atomerőmű építése zökkenőmentesen tudjon zajlani. „Ha valahol, akkor Pakson nagyon számítunk a helyiekre” – mondta Szijjártó, joggal bízva abban, hogy június 9-én a kormánypárti Szabó Péterre ikszelnek a helyiek,

hiszen az atomvárost a rendszerváltás óta jobboldali, 26 éve pedig Fideszhez köthető polgármesterek vezették.

Az 1998 óta tartó időszakban csupán 2014 és 2017 között volt papíron nem fideszes a polgármester: akkor az a Süli János irányította a várost – helyi jobboldali belviszályok miatt – egyesületi színekben, aki később az Orbán-kormány paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli minisztere, majd rövid ideig államtitkára lett, és jelenleg is KDNP-s országgyűlési képviselő.

Ehhez képest Pakson magabiztos ellenzéki siker született: az MSZP-s, de egyesületi színekben induló Heringes Anita tudott nyerni. A polgármester-választáson csaknem 48 százalékot kapott, míg Szabó 40-et. Ráadásul nyolc egyéni körzetből hétben győzte le a Fideszt a Paksi Deák Ferenc Egyesület, így októbertől Heringes kényelmes többséggel irányíthatja a várost.

„Eddig a férfi volt, most a nő lesz, ugye?” – zanzásítja a választást törtmagyarsággal egy hatvanas férfi, aki hóna alatt ventilátorral csoszog végig a lakótelepi központi parkon, az Atom téren. Ennél jobban nem megy bele a helyi politikába, és nem csak azért, mert a tomboló júliusi kánikulában vallatjuk, hanem azért sem, mert nem magyar az anyanyelve. Mikor megkérdezzük, hova valósi, a lehető legpaksibb válasz érkezik: a hetvenes években jött ide Ukrajnából, atomerőműtervező-mérnök.

Mindenhova beeszi magát a száraz hőség. A panelokban széttárt ablakszárnyakkal várják, hogy megmozduljon a levegő. Az utcára merészkedőket az égből a szúró nap, a lábaik alól a sugárzó betonkövek gyötrik. Néhányan mégis példás elszántsággal mesélnek nekünk arról, miként fordulhatott elő, hogy az ország egyik leggazdagabb településén annyira megorroltak a polgármesterre, hogy bő egy hónapja ellenzékire cserélték. A legtöbben azt mondják, a város megérett a változásra, amit reményeik szerint Heringes hoz majd el nekik. A többség az erőműben vagy önkormányzati cégekben dolgozik, ezért szívesen hangoztatják, hogy Paks olyan mint egy nagy falu. Márpedig egy faluban hamar körbeérnek a pletykák a mindenkiről – így a fideszes városszolgákról is.

„Sokat kaptunk a paksiaktól, akik számíthatnak ránk”

Az ősszel leköszönő Szabó Péter korábban gimnáziumi történelemtanár volt, 2017-ben lett Paks polgármestere. Akkor a kormányba távozó Süli János miatt írtak ki időközi polgármester-választást, melyet Szabó, aki akkoriban már alpolgármester volt, nagy fölénnyel, a szavazatok 68,28 százalékát szerezve nyert meg, két évvel később pedig újrázni tudott.

„Emberként nincs vele bajom. Töritanárom volt a gimiben, a feleségével is jóban vagyok” – meséli egy bevásárlás után haza igyekvő, harmincas nő, aki mindezek ellenére Heringes neve mellé ikszelt. Azt mondja, a város nincs felkészülve a Paks 2 beruházásra, ami után sok ezer új lakó árasztja majd el a várost. Példaként említi a júliusi 10-i áramszünetet, ami miatt egy város bosszankodhatott azon, hogy lemarad az angol-holland elődöntő utolsó perces csattanójáról. „Elment este negyed tizenegykor, és másnap reggel nyolckor jött vissza. De itt még nem volt vége, mert egy nagy csattanás után, délután kettőkor, a legnagyobb kánikulában megint elment az áram, és nem is jött vissza este ötig. Innen néhány utcányira építik az 500 lakásos, új lakóparkot a vendégmunkásoknak, pedig a villany még a mostani terhelést sem bírja el, és ugyanez igaz a szennyvízhálózatra, az utakra, mindenre. Arról nem is szólva, hogy a szomszéd településekről hozzák a szemetet a szeméttelepre, amit befúj a szél a városba. Emögött is valami biznisz van, gondolom.”

Szabó komoly kormányzati hátszéllel készülhetett az újrázásra:
nem sok 17 ezres lélekszámú városban adták egymásnak a stafétát a fideszes kormánytagok a kampányidőszakban.

Szijjártó mellett Takács Péter egészségügyi államtitkár, Lázár János és a végén maga Orbán Viktor is megfordult a városban, amikor – a választások előtt három nappal – átadták a Paks és Kalocsa között létesült Duna-hidat (amiből nem sokat profitáltak a helyi polgármesterek, minthogy a kalocsai fideszes polgármester is kikapott a megismételt választáson). Szabó Péter megfordult az országos kormánypárti médiában, egy órát szentelt a paksi innovációk bemutatására a TV2 ismeretterjesztő műsora: maga a polgármester büszkélkedhetett el a helyi fejlesztésekkel. Szabó kampánya lényegében ezeknek a bemutatásáról szólt: az országra szórt, háborúval riogató Fidesz-üzenetekkel szemben itt pozitív keretezést kapott az atomenergia, a központi állítás pedig az volt, hogy stabil háttérre (értsd: a kormánnyal való jó kapcsolatra) van szükség ahhoz, hogy a város ütemesen tudjon fejlődni. Lázár János egy 40 milliárdos – sport- és szabadidő központokra, kulturális létesítményekre, valamint infrastruktúrára kiterjedő – városfejlesztési tervcsomagot ígért egy videóban Szabó oldalán, mondván: „sokat kaptunk a paksiaktól, akik számíthatnak ránk”. A kormánypárti jelölt viszont nem számíthatott a paksiakra, akik nagyon máshogy látták az elmúlt öt évet, mint amit a kampány sugallt.

Szabó Péter visszautasította az interjúkérelmünket, így ő nem szólal meg a cikkben.

A paprikajancsi, aki bezárta a sebészetet

– Az elmúlt öt évben fejlődött a település?

– Nem vettük észre

– jegyzi meg nevetve két nyugdíjas asszony.

Annak ellenére, hogy fideszes többségű városban járunk, gyakran futunk bele vitriolos ellenzéki véleményekbe. Van, aki annyival tudja le a júniusi választást, hogy „végre nem a Fidesz győzött”, míg egy huszonéves fiatal, aki Szabóra szavazott, mert a „biztosat nem cserélte volna le”, azt mondja az elmúlt öt évben „biztosan lehetett volna többet csinálni”, az új polgármesternek pedig „minden jót kíván”.

A néhány flekkel feljebb az áramszünetre panaszkodó nő azt emeli ki, hogy felújították ugyan a város egyik legnépesebb részének számító lakótelep központját, az Atom teret, de azt is csak félig. „Történtek fejlesztések, de nem a legfontosabbak” – összegzi interjúalanyunk, aki épp gyesen van otthon a gyerekeivel, férje pedig külföldön dolgozik. Így neki nem kell az árakon szorongani a bevásárlásnál, de szerinte a fiatalok nincsenek könnyű helyzetben, ha Pakson akarnak maradni. „Mi négy éve vettük a háromszobás lakásunkat 26 millióért, most ennek a duplájába kerül. És azért itt sem dolgozik mindenki az erőműben.”

Egy kolléganőm nemes egyszerűséggel paprikajancsinak hívja

– mondja egy negyvenes asszony Szabóról, aki szerinte nemcsak nem csinált semmit, de be is zárt dolgokat, például az egynapos sebészetet és a gyógyfürdőt.

Pakson attól is fáznak az emberek, hogy nem igazán lehet itt mit csinálni. Hiányoznak a közösségi terek, rossz a Duna-part hozzáférhetősége, a fiataloknak pedig alig akad szórakozási lehetőség. Ezt panaszolja egy ötven körüli asszony is a szökőkút mellett: ahelyett, hogy el tudnának menni szórakozni valahova a fiatalok, a parkokban lézengenek. Ő maga három éve érkezett egy Bács-Kiskun megyei kisvárosból Paksra, hogy az idősek otthonában dolgozzon, így azt nem tudja megítélni, miként változott itt az élet, de azt tapasztalja a helyiek hajlamosak elégedetlenkedni. Arra a kérdésre, hogy nem tart-e attól, hogy az ellenzéki polgármester alatt elnehezülhet a kormány és a város viszonya, azt mondja,

Mindenki bízik a hölgyben, elő fogja teremteni a forrásokat.

„Csak annyit szeretnénk, hogy a politika ne csessze szét a munkahelyünket és a városunkat”

Hadd kérdezzek most én valamit. A Heringes Anita 20 éve elindul minden választáson. Eddig egyszer sem nyert, egyéniben is veszíteni szokott. Miért tudott szerinted most mégis nyerni? Azért, mert Szabó Péter egy kibaszott szar polgármester volt

– értékelik a választást a Fenyves söröző teraszán. „Értelmes, intelligens ember, de nem való a város élére” – tompítják valamelyest a karcos véleményt. A szorosan egymás mellé font panelblokkok közé ékelődő kocsmában sokan keresnek menedéket a nyári meleg elől: a teraszon lógó muskátlik takarásában hétfő délután is pezseg az élet. Az itt összeverődött asztaltársaságok mégis azt panaszolják, hogy „Paks halott város”. A diszkók bezártak, aki bulizni akar, annak a havonta egyszer megrendezett retró partival kell beérnie. „Kocsma is alig van” – szúr közbe egy pultnál könyöklő férfi, de a csapos lány leinti azzal, hogy így legalább kevesebbszer tudja bicikliháton összetörni magát.

Az ittenieket is az nyomasztja, ami mindenki mást: az idő áll egy helyben, és közben tönkremegy minden. Utak, iskolák, kórházak, emberek. Az egyik vendég felesége májusban jelentkezett be bőrgyógyászhoz, de időpontot októberre kapott, másikuk az utakat szapulja: „’81-ben jöttünk ide, azóta ilyen minden”. – De az Atom teret felújították – vágok közbe tudálékosan. – Ja, 200 millióból letérkövezték. A felét. Faszán összehozta a Fidesz – tesznek helyre. Abban viszont egyetértenek, hogy a közbiztonság kiemelkedően jó: felidézni is csak hunyorítva tudják, mikor riasztottak legutóbb rendőrt a környékre.

Az apró kocsma kellemesen hűvös beltérében a kezdeti vonakodás ellenére végül csak beindul a politizálás, és hamar kiderül, hogy ellenzéki ördögkatlanba tévedtünk.

Amióta megkötötte a Döbrögink a szerződést Putyinnal, mennek fel az lakásárak. Még nincsenek pesti árak, de majdnem. És közben egy szobát alig tudsz százezer alatt bérelni

– mondja a sokat ekézett paksi lakáspiaciról az egyik vendég a söre fölött. Ő egy önkormányzati cégnél alkalmazott, de a többség évtizedek óta az erőműben dolgozik (nem csoda, hogy heves reakciókat vált ki, amikor előkerül a kamera), sőt, egyikük már az első atomerőmű építésénél is hegesztő volt. Másik beszélgetőtársunk pedig egy időben profi focista, de a nevét nem árulja el.

Ahhoz képest, hogy az ország legnagyobb beruházása készül Pakson, a helyiek azt mondják, hozzájuk nem sok csorog le a kormányzati pénzekből. A csúcson 9-10 ezer vendégmunkás lesz Pakson, de sokan már most is itt vannak. – Külföldiek, afgánok vagy fene tudja. Barna bőrűek. Migránsok! – meséli egyikük, megjegyezve, hogy a helyiek nem sokat látják őket. Az oroszok van, hogy megfordulnak a kocsmákban, „ők tudnak inni”.

Miközben futószalagon készülnek a töltött cigik és meghozza a futár a pizzát, szóba kerül a megélhetés. „Három műszakozással lehet jól keresni, de az kemény munka. Paks 2 más, ott másfél milliós átlagfizetések vannak, de oda csak a csókosok kerülnek be” – mondja egyikük, aki technológusként dolgozik az erőműben. „A ’90-es években még botrányosan jól lehetett itt keresni, akkor 40 ezer forint volt a fizetésem, a barátaimnak meg 10 ezer. Most 600 nettót keresek, a barátaim pedig 350-et, ami szintén nem számít rossznak, de ha egy családot kell belőle eltartanod, ahhoz már szűkös lehet.”

Búcsúzáskor egy éles kanyarral visszafordul a beszélgetés a politikára:

Összegezve örülünk, hogy nem a Fidesz nyert, de félünk, hogy emiatt el fogják zárni a pénzcsapot. Mi itt mind régóta az atomerőműben dolgozunk, és csak annyit szeretnénk, hogy a politika ne csessze szét a munkahelyünket és a városunkat.

Kevés olyan Lidl van, mint a paksi

Heringes Anita egyik fő állítása az volt, hogy Szabó az öt évvel ezelőtt tett ígéreteinek 70 százalékát nem tartotta be: a polgármester elmaradt ígéreteiről egy 36 oldalas füzetet is kiszórtak a lakosságnak. Mint mondta, az atomerőmű bővítésére nemcsak a városnak, hanem Magyarországnak is szüksége van, viszont Paks szerinte több szempontból sem áll készen a beruházás fogadására.

Szerintem az emberek azt érezték, hogy az elmúlt hét évben a város nem afelé ment, amerre kellett volna. Ugye Paks egyelőre még egy jómódú település, majdnem 19 milliárdos költségvetéssel. Ilyen mennyiségű költségvetési pénzből kerületek szoktak működni, egy nullával több lakossággal, mint ami nekünk van. De ha lejön valaki Paksra, akkor ezt nem látja a városon

– mondta a 24.hu-nak Heringes Anita, akivel Budapesten találkoztunk. Szerinte az emberek őt és a családját ismerve arra jutottak, hogy a megválasztásával „kicsit logikusabban és reálisabban lesznek elköltve ezek a pénzek”. Elmondta azt is, hogy a sok személyeskedés miatt a kampányidőszak nem volt könnyű:„ minden megvolt, ami sajnos megszokott, hogyha az ember a Fidesszel szemben el mer indulni egy választáson”.

Heringes szerint, ha még öt évig nem történik semmi a városban, akkor óriási bajban lesznek: jelenleg Paks 2 talaj-előkészítési munkálatai zajlanak, év végén pedig alapkőletételre is sor kerülhet. Ám az új atomerőművet építő, elmondása szerint száz ezer vendégmunkás nem munkásszálláson lakik, hanem szerte a városban. „Lassan minden szálláshelyes, ahol szobát lehet foglalni, tele van, a garázstól kezdve a nyaralóig” – mondta Heringes, aki szerint ebből rengeteg problémája lesz a városnak, miután új sebességre kapcsol a beruházás. Ezeknek a fejlesztéseknek, mint mondta már jó ideje el kellett volna indulniuk: most épül a második, de érdemben nagyobb lakópark az ideérkező mérnökcsaládoknak, ám az ő fogadásukra a megválasztott polgármester szerint az oktatási és egészségügyi intézményeket, valamint a városi infrastruktúrát is fel kellene készíteni. A beáramló embertömeg az ingatlanárakat is az egekbe nyomta: Heringes azt mondta, már most budapesti árak vannak, mivel aki csak tudott, az épített vagy vásárolt olyan házakat, amelyekben majd szálláshelyeket tud kialakítani.

A városnak ebből lett elege, hogy egy helyben topogás van, minden beruházás túlárazott, minden sokkal többe kerül nálunk, mint az ország bármely más területén, és azt mondták, ez így nem mehet tovább, mert akkor tényleg a paksiak lesznek azok, akik elszenvedői lesznek a beruházásnak. Bocsánat, de nem azért van Paks, hogy az ott lakók küzdjenek majd azzal, hogy nem tudnak bemenni a Lidlbe vásárolni, mert annyian vannak. Szerintem kevés olyan Lidl van, mint a paksi, ahol jelen pillanatban este 11-ig lehet vásárolni. Pont azért, mert a vendégmunkások miatt ki kellett tolni a nyitvatartást

– mondta Heringes, aki a kampány alatt (egyebek mellett a polgármester-jelölti vitán, merthogy Pakson ilyen is volt) felrótta azt is, hogy Szabó önkényesen, egyedül döntve, pártkatonákra cserélte az önkormányzati cégek vezetőit. Egy ciklus alatt minden cégnél megfordult három vagy négy fideszes kötődésű vezető, akik ráadásul más városokból érkeztek, így a bejárásukat, utazási költségüket is fizetni kellett, mondta lapunknak Heringes. Elmondása szerint a cégvezetők juttatások nélkül bruttó 1,8 millió körül kerestek. Volt olyan cégvezető, akitől egy etikai eljárást követően váltak meg, miután „a számviteli törvénynek nem teljesen megfelelően költekezett”, mire a helyére érkező elfelejtette, hogy neki van egy egyéni vállalkozása, és hamis összeférhetetlenségi nyilatkozatot tett, mondta Heringes, hozzátéve, hogy ugyanez a polgármesterrel is megesett.

Ő Paks 2 felügyelőbizottságából vett föl pénzt 2021 és 2022 között. Amikor felhívtam arra a figyelmét a jogi ügyrendi bizottságon, hogy ő nem tehette volna meg, hogy ezt a feladatot pénzért ellássa, és mindez méltatlansági eljárást von maga után, akkor elmondta, hogy pont az előző ülésen szóban lemondott. Csodálatos dolgok a véletlenek

– mondta Heringes, megjegyezve, hogy a polgármester a mai napig nem közölte, hogy visszafizette-e a felügyelőbizottságért járó több millió forintot.

Nem kormányváltó hangulat volt a városban, csak Szabó Péternek fogyott el a becsülete

Paks megválasztott polgármestere az MSZP ifjúsági tagozatában kezdte közéleti pályafutását, később pedig a Societas – Baloldali Ifjúsági Mozgalom alelnöke lett. 2012-ben választották a szocialisták paksi elnökévé, 2014-től 2018-ig a párt országgyűlési képviselője volt. Elmondása szerint az országos politikában is Paks városát és az atomerőmű-bővítés ügyét képviselte, de az álma mindig az volt, hogy egyszer a város polgármestere lehessen. Az önkormányzati választáson egyéniben először 22 évesen indult MSZP-sként, de nem szerzett mandátumot. Az országos politikai kitérő után már pártlogók nélkül tért vissza Paksra. Ahogyan az idén, úgy öt éve is a 2018-ban alakult, Paksi Deák Ferenc Egyesület színeiben indult, ám akkor még csak megszorongatni tudta Szabót. A polgármester 52,58 százalékot szerzett, Heringes 47,42-őt, ami mindössze 300 szavazatnyi különbséget jelentett. Ugyanakkor csak szűk testületi többsége lett a Fidesznek: mindössze két képviselővel delegálhattak többet a PDF-nél, amelyet a várost tizenkét évig, többi között fideszes támogatással vezető Hajdú János és Pónya József, a Paksi Atomerőmű egykori vezérigazgatója is támogatott.

Heringes elmondta, hogy az egyesület azért kapta a haza bölcséről a nevét, mert Deák Ferenc Paksra járt nyaralni, és viccesen azt szokták mondani, hogy azért PDF a szervezet rövidítése, mert az értékeink ugyanolyan stabilak, mint a PDF fájlformátum. A szervezetben sokféle ember gyűlt össze: Heringes azt mondja, van közöttük kiábrándult fideszes és ex-jobbikos, bal- és jobboldali, vallásos és ateista. „Ez egy nagyon-nagyon vegyes csapat: van mérnök, van pedagógus, van könyvtárigazgató, van szakszervezeti vezető és volt kommandós. Aki képviselőként elindult, mindenki letett valamit az asztalra a maga szakterületén” – mesélte Heringes, aki a maga 39 évével a legfiatalabb a csapatban.

Szabó rosszabbul teljesített a polgármester-választáson a pártjánál: 3 százalékponttal kapott kevesebbet, mint ahányan a városban a fideszes EP-listára szavaztak. „Az azért látszik, hogy nem kormányváltó hangulat volt a városban, hanem ezt a csapatot szerették volna elküldeni. Sok ember állított meg az utcán, hogy képviselő asszony, én EP-n és megyei listán biztos, hogy a Fideszre szavazok, de maguknak jobban elhiszem, hogy jól akarják vezetni ezt a várost” – mondta Heringes, aki szerint elsősorban Szabónak fogyott el a becsülete.

A pártlogók hiányát azzal magyarázta, hogy ahogy ők gondolkodnak az atomerőműről, azt egyik párt sem tudná felvállalni.

Nagyon szeretnénk, hogy ez a beruházás megvalósuljon, több generációra jövőt teremt ennek a városnak. A paksiaknak identitást ad az atomerőmű

– hangsúlyozta Heringes.

Arra a kérdésre, hogy még az MSZP politikusának tartja-e magát, Heringes azt felelte, továbbra is tagja a szervezetnek, de országos politikáról legfeljebb családi körben beszél. Heringes az MSZP pártalapítványának, a Táncsics Mihály Alapítványnak a kuratóriumi tagja, továbbá az Országgyűlés Hivatal közlése szerint Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető alkalmazásában is áll. Hivatalba lépése, vagyis október 1-je után Heringes semmilyen más kereső tevékenységet nem folytathat, így ősztől ez a munkaszerződése megszűnik. „Háttérembere voltam a pártnak, amit sohasem titkoltam” – mondta, hozzátéve, nem pártérdekből ül a polgármesteri székbe. Szerinte a Fidesz hibázik azzal, hogy a pártpolitikai érdekek alapján vezet városokat, hiszen az út-, csatorna- vagy épületfelújítás nem ideológiai kérdés. Heringesnél nem érdeklődtek pártvezetők arról, hogyan tudta elfoglalni a várost 26 év után a jobboldaltól, de azt mondta, az ellenzéki városvezetők között működik a tudásmegosztás.

Kivérezteti-e a kormány Paksot?

Filvig Géza, Kalocsa fideszes polgármestere a közösségi oldalán tette közzé, hogy a kormánynál kezdeményezte egy úgynevezett különleges gazdasági övezet kialakítását. Indítványa szerint a térségben működő állami cégek adójának egy része átkerülne a Tolna és a Bács-Kiskun megyei önkormányzat hatáskörébe, így a pénzt a fideszes többségű megyei testületek oszthatnák szét a települések között. A különleges gazdasági övezetek fogalmát 2020-ban alkotta meg a kormány, így tudta kicsavarni a gödi Samsung akkumulátorgyár adóbefizetéseit a helyi ellenzéki polgármester kezéből. 2023-ban csak az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 5,9 milliárd forintot fizetett ki Paksnak iparűzési és építményadó címén, így jelentős forrástól eshetne el a város, ha megvalósulna Filvig terve.

Azóta Filvig Gézát a kalocsai megismételt választáson leváltották.

Az atomerőmű dolgozóinak nagy része paksi. Abból lesz iparűzési adó, hogy ők bemennek dolgozni

– mondta Heringes, aki felháborítónak tartja kalocsai kollégája ötletét, hiszen így is plusz pénzekre lenne szükségük a város fejlesztéséhez. Heringes szerint alapvetően jó Pakson élni: a közbiztonság, az oktatás és az egészségügy színvonala meghaladja az országos átlagét, de ha elvonják a várostól az adóalapot, és romlik az életminőség, akkor semmi sem akadályozza meg a mérnökcsaládokat abban, hogy négy, öt vagy tízszeres fizetésért cserébe külföldre vándoroljanak.

A Tolna megyei közgyűlés elnöke az az Orbán Attila lesz, aki Szabó Péter kampányfőnöke volt. Ha megvalósul Filvig terve, ő oszthatja szét az iparűzési adóból befolyó pénzeket, de paksiként neki kell a legjobban tudnia, hogy a városnak mekkora szüksége van ezekre a forrásokra. Hogyha mégis máshova osztja szét őket, akkor nagyon nehéz lenne elmennie vásárolni

– mondta Heringes.

A Lázár által belengetett 40 milliárdos városfejlesztési támogatás még nincs írásba foglalva, de a térség országgyűlési képviselője, Süli János szerint a terv már a kormány asztalán van. Heringes azt mondta, csak akkor tudnak felkészülni a beruházásra, ha ez a pénz megérkezik. Lázárral országgyűlési képviselőként is tudott együtt dolgozni, így reméli, hogy félretudják tenni a pártpolitikát, hiszen mindkét félnek fontos a paksi bővítés. Heringes a következő két hétben megkezdi az egyeztetéseket: Szijjártó Péterrel, valamint Paks 1 és Paks 2 vezérigazgatójával is találkozik.