Háború helyett Senecával kampányolt a fideszes városvezető – 73 százalékkal győzött

Balaicz Zoltán zalaegerszegi fideszes polgármester tízéves városvezetői múlttal a háta mögött a szavazatok 73 százalékát szerezte meg, nála jobb eredményt csak a székesfehérvári Cser-Palkovics András tudott elérni a megyeszékhelyeket irányítók mezőnyében. Az eredmény hátterét elemző cikkünkhöz számos helyi közéleti szereplővel, politikussal és a polgármesterrel is beszéltünk. Akadt, aki a nevét vállalva, mások névtelenséget kérve válaszoltak a 24.hu kérdéseire.

A város ügyeit ismerő forrásaink elmondása alapján Balaicz Zoltán sikerét döntően a személyes karakteréhez fűződő választói észlelések befolyásolták:

• semmilyen botrány nincs körülötte, tiszta embernek tűnik.
• Barátságos, megnyerő személyiség. Az elöregedő városban a „fiú” szerepét játssza, de egyben a közösségek patrónusaként is mutatkozik.
• Közösségi ember, aki mindig, mindenhová elmegy, ahová hívják. Rendszeresen egyeztet a vállalkozókkal, és általában mindenkivel szóba áll, aki hozzá fordul.
• Politikai ellenfeleivel barátságos, ami persze összefügg azzal, hogy valódi veszélyt nem jelentenek rá.
• Jól használja a médiát és a közösségi médiát (TikTok, Facebook, YouTube). A panaszokat nem visszaveri, hanem megértéssel fordul a segítséget kérőkhöz.
• A hatókörén kívül álló politikai problémákat ügyesen kezeli. Az érzékeny témákban legtöbbször nem ő nyilatkozik, hanem kiszervezi az alpolgármestereknek. Előfordul, hogy miniszteri szintig is el tudja juttatni egy-egy kényes ügy kommunikációját.

Az idén 46 éves Balaicz Zoltán 2014 óta vezeti szülővárosát. A polgármestert közelről ismerő forrásunk azt mesélte: Balaicz gyermekkora óta tudatosan készült a politikai szerepre. Történészi és tanári végzettsége mögött valós műveltség áll, amit kamatoztat is a nyilvános megszólalásaiban. Szinte kivétel nélkül papír nélkül, szabadon beszél.

Pályafutása középiskolai tanárként indult, emellett felsőoktatási ügyekben a kezdettől aktívnak mutatkozott. A területen végzett évtizedes munkájáért később több egyetemtől is kitüntetést kapott. Polgármesteri munkáján túl jelenleg is a veszprémi Pannon Egyetemet fenntartó alapítvány felügyelőbizottságának elnöke.

Politikai pályakezdése szempontjából meghatározó személy volt az életében a Fidesz zalaegerszegi kötődésű néhai politikusa, Szalai Annamária, aki 2010-től a Nemzeti Hírközlési és Médiahatóság és a Médiatanács elnöke volt 2013-ban bekövetkezett haláláig. Szalai a 2000-es évek elején karolta fel a politikai pályára készülő fiatalembert Gyimesi Endre akkori fideszes polgármesterrel együtt. Felkérésükre Balaicz 2001-től a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány igazgatója volt.

A város polgármesterének 2014-ben választották meg először. A NER első ciklusában a botrányairól ismert Gyutai Csaba volt Zalaegerszeg polgármestere és egyben listáról bejutott országgyűlési képviselője is. Az új önkormányzati törvény miatt 2014-től a két funkció összeférhetetlenné vált. Gyutainak döntenie kellett. A helyben konfliktusosnak ismert szereplő végül a várospolitikát választotta, így az országgyűlési választáson már nem indult.

Visszaemlékezések szerint Gyutai nemigen vett részt a város közösségeinek életében, a fontosabb eseményekre többnyire népszerű alpolgármesterét, Balaicz Zoltánt küldte. A 2014-es önkormányzati választás előtt kiderült: a Fidesz-központ szándékától eltérően a helyi szervezet Balaiczot látná szívesebben polgármesterjelöltként. Ez valahogy Orbán Viktor környezetéhez is eljutott, Gyutai Csabát pedig az utolsó pillanatban félreállították. Nem sokkal ezután az állami pénzekkel gazdagon ellátott budavári Várgondnokság élén vigasztalódhatott, ám nem sokáig. Emlékezetes, hogy a Gyutai alá tartozó állami cégeknél hamar szabálytalanságokat tártak fel. Kiderült az is, hogy úgy költözött be egy Logodi utcai lakásba, hogy előtte a Várgondnokság Kft.-vel elvégeztette az ötmilliós felújítást, majd se bérleti díjat, se rezsit nem fizetett, sőt a lányának is jutott hasonló budavári bérlakás. Gyutai Csabának végül 2017-ben innen is távoznia kellett.

 Forrásaink szerint nem véletlen, hogy Balaicz önmagát inkább a levéltáros-helytörténész Gyimesi Endre politikai örökösének tartja, aki 1994 és 2010 között volt a város polgármestere. 

Az egyik legfontosabb, amit Gyimesi Endrétől tanultam, hogy az önkormányzati politika teljesen más, mint az országos. Egy 55 ezer fős közösségről beszélünk, ahol majdnem mindenki ismeri a másikat. Egy ilyen kis közösségben rendkívül fontos, hogy igenis szó szerint mindenkinek megadjuk a tiszteletet. Amióta polgármester vagyok, ezért tartom nagyon fontosnak, hogy az ellenzékkel is normális viszonyban dolgozzunk együtt

– mondta a polgármester lapunknak.

A zalaegerszegi közgyűlésben ennek fényében nem ritka, hogy ellenzéki indítványokat egyhangúlag szavaznak meg, de a polgármester ennél is tovább megy. Elbeszélések szerint előfordult, hogy Balaicz a zalaegerszegi AquaCity élményparkban évente megrendezett városi jótékonysági főzőversenyen, a város újévi fogadásán vagy éppen a vadfőző versenyen órákig beszélgetett az MSZP-s és DK-s politikai ellenfeleivel. Igaz, ezt részben azért is tudja megtenni, mert semmiféle veszélyt nem jelentenek rá.

Helyi forrásunk szerint utóbbinak ennek egyik fő oka, hogy a helyi ellenzék – túl azon, hogy nem jut médiafelülethez – nem is igazán tesz azért, hogy látható legyen. „Egyfajta szimbiózisban élnek a hatalommal, amiből kölcsönösen hasznot húznak” – fogalmazott forrásunk.

Keményen irányít, afféle mosolygós gyilkos, de soha nem ragadtatja magát arra, hogy dehonesztáló kifejezésekkel kritizálja az ellenzéket

– jellemezte Balaicz vezetői stílusát egy közgyűlési forrás.

Az ellenzék a városban az idén két polgármesterjelöltet indított:

• Keresztes Csabát a DK és a Momentum,
• Góra Balázst pedig egy helyi civil szervezeten keresztül az MSZP, az LMP és a Jobbik támogatta.

Előbbi Balaicz Zoltán után jócskán lemaradva 13 százalékot, utóbbi kevesebb, mint 7 százalékot szerzett. Keresztes, aki a választások eredményét látva rögtön bejelentette, hogy visszavonul a politikától, lapunk kérdésre arról beszélt: a 2019-ben összehozott széleskörű ellenzéki összefogás a városban sokáig stabilnak mutatkozott. A bajok akkor kezdődtek, amikor az MSZP és a Mi Hazánk a Fidesszel együtt megszavazta, hogy a zalai kötődésű Palkovics László korábbi innovációs és technológiai miniszter Zalaegerszeg díszpolgára legyen.

A DK Keresztes elmondása szerint ekkor a Fidesszel való összejátszással vádolta meg az MSZP-t, ami a helyi ellenzék szerkezetében romboló következményekkel járt.

Palkovics a térségben ma is befolyásos szereplőnek számít. Az ő személyéhez köthető az elmúlt évek két jelentős ipari beruházása, a 250 hektáros Zalaegerszegi Járműipari Tesztpálya, valamint a német hadiipari óriás, a Rheinmetall fegyvergyára. A korábbi miniszter befolyására utal, hogy egyik forrásunk a járműipari tesztpályát Palkovics játszóterének nevezte, ami emiatt kerülhetett át „szőröstől-bőröstől a győri egyetem alapítványi tulajdonába.” Palkovics az egyetem alapítványának kuratóriumi elnöke.

Voltak az idei önkormányzati kampánynak Balaiczra nézve kifejezetten kockázatos elemei is. Ezek egyike, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter azt üzente nem sokkal a választás előtt a nagykanizsai kampánylátogatásán:

Szeretném, ha a zalaegerszegi polgártársaim megértenék, hogy a leggyorsabb, legrövidebb és legolcsóbb, valamint a legjobb út Zalaegerszegre Budapestről Nagykanizsán vezet, én ezt támogatom.

Az üzenet a sármelléki nemzetközi repülőteret is az úthálózatba bekapcsoló, M76-os gyorsforgalmi út építésének korábbi, váratlan leállítására utal – lényegében annak megerősítését jelenti. Lázár ezt még 2022-ben jelentette be, miután a kormányzati megszorítások részeként egy sor közútfejlesztést leállítottak. A döntés különösen fájdalmasan érintette a zalaegerszegi vállalkozásokat és a lakosokat. Dacára az elmúlt évek nagyarányú ipari és kulturális fejlesztéseinek, Zalaegerszeg ma

az egyetlen olyan megyeszékhely, amelyik nincs bekötve az országos gyorsforgalmi úthálózatba.

A M76-os gyorsforgalmi út torzóban maradt, és nem tudni, újraindulhat-e egyáltalán a legutóbb 350 milliárdra taksált beruházás.

Lázár Nagykanizsán a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltjét, Balogh Lászlót igyekezett helyzetbe hozni egy másik gyorsforgalmi út fejlesztésének ígéretével. Ez a beruházás ugyan lényegesen olcsóbb lenne, mint az előbbi, azonban nem jelentene valódi megoldást a zalaegerszegiek problémájára. A 74-es gyorsforgalmi út a két meghatározó zalai középváros között létesítene kapcsolatot, ami valóban elérést biztosítana a zalaegerszegieknek az M7-es autópályára,

csakhogy a főváros felé vezető út ettől nemhogy rövidebb, hanem hosszabb lenne.

A miniszter nagykanizsai kampánya egyébként nem bizonyult sikeresnek: Horváth Jácint, a DK-Jobbik-LMP-Momentum-MSZP pártszövetség jelöltje győzött, a baloldal így 18 év után visszaszerezte a város irányítását.

Palkovics László pár nappal Lázár nyilatkozata után a nyilvánosság elé állt, és a hivatalban lévő miniszterrel szemben érveket sorakoztatott a 76-os út megépítése mellett. A Zalaegerszeg ügyeit közelről ismerő forrásaink egyike ezt úgy értékelte, hogy Balaicz Zoltán a rá nézve kellemetlen ügy kommunikációját, illetve a kormánnyal való nyílt összecsapást ezúttal is sikeresen passzolta tovább egy országosan ismert és továbbra is befolyásosnak számító közszereplőnek.

Balaicz lapunk kérdésre mindezt úgy kommentálta:

Fejlesztéseket és eredményes várospolitikát nem konfliktusokkal, hanem tárgyalásokkal lehet elérni. Sokkal többre megy az a városvezető, aki, ha valamilyen negatív döntés kezd körvonalazódni, akkor nem döngeti a mellét és kiabál, hanem megkeresi azokat a döntéshozókat, országos politikusokat, akik érdemben segíthetnek.

A német fegyveróriás, a Rheinmetall zalaegerszegi gyára az utóbbi hetekben a Kormányinfón is terítékre került. Ennek egyik oka, hogy kiderült, az üzemben gyártott eszközök végső soron akár Ukrajnába is kerülhetnek, ami némiképp ellentmond a kormány háború- és fegyverellenes narratívájának. Egyes értékelések szerint egy háborús eszkaláció esetén ez ráadásul önmagában is célponttá teheti a zalai megyeszékhely infrastruktúráját. A polgármestert megkérdeztük, hogyan értékeli a Fidesz idei háborús kampánya és a hadiipari fejlesztések közötti ellentmondást. Balaicz szerint várható volt, hogy a 2022-es országgyűlési kampány sikere után a Fidesz újra ezt a narratívát fogja követni, ám, hogy ez mennyiben volt sikeres, azt a Fidesz-központban kell majd értékelni.

Székesfehérvárhoz hasonlóan Zalaegerszegen is ügyesen külön tudtuk választani az európai parlamenti és az önkormányzati kampányt. Az előbbinek nyilván voltak központi üzenetei, ezt a helyi Fidesz-szervezet le is vezényelte. Az önkormányzati kampány ugyanakkor a jelöltek személyiségéről szól. Az eredmény azt mutatja, hogy a Fidesz kampányát is sikeresen vittük, hiszen a megyei jogú városok közül Zalaegerszegen aratta a legnagyobb győzelmet a Fidesz, 47 százalékkal

– mondta a 73 százalékot gyűjtő polgármester.

A Rheinmetall zalaegerszegi gyárával kapcsolatos spekulációkra így reagált: „Aki jobban ismeri Zalaegerszeg történelmét, vagy itt él a környéken, pontosan tudja, hogy a városunk már 72 éve, a Mol kőolajfinomítójának 1952-es megépítése óta első helyen áll egy lehetséges háború katonai célpontjai között. Ha, ne adj isten, háborús konfliktusra kerülne sor, a Rheinmetall gyárának jelenléte ezen már nem változtat.”

Balaicz közép távú terveit illetően arra is kíváncsiak voltunk, elképzelhetőnek tartja-e, hogy a Fidesz-KDNP meggyengülése esetén a jövőben más irányba is tájékozódna. A polgármester erre így reagált:

Huszonéves fiatalként megvolt az oka, hogy miért ezt az értékrendet és politikai irányt választottam. Az ember nem árulja el a közösséget, ahova tartozik, úgyhogy nem tudom elképzelni.