Benyújtotta a Booking-törvényt a Fidesz, másnap megérkeztek a GVH végleges javaslatai

A cél, hogy egyetlen multicég se hozhassa kiszolgáltatott helyzetbe se a pihenni vágyókat, se a magyar vállalkozókat – állítják.

Miután szerdán este a Fidesz benyújtotta az online szállásközvetítők megregulázásáról szóló törvényjavaslatát, csütörtök reggel meg is jelent a Gazdasági Versenyhivatal végleges jelentése az online szálláshelyfoglalás piacáról, amely javaslatokat fogalmaz meg a törvényhozóknak.

Az ügy előzménye, hogy a holland hátterű Booking.com szállásközvetítő portál az idén nyáron világszerte visszatartotta a kifizetéseket a szállásadóktól, ami hónapokig húzódó elégedetlenséget eredményezett. A GVH augusztus elején arról tájékoztatta lapunkat, hogy panaszeljárást folytat az ügyben huszonhárom bejelentés alapján, amelyből tizenhárom vonatkozott vonatkozott a szállásdíjak ki nem fizetésére.

Augusztus végén aztán a versenyhivatal gyorsított ágazati vizsgálatot indított, amelynek keretében szeptemberben rajtaütésszerű helyszíni vizsgálatot is tartott a Booking.com magyarországi központjában.

A versenyhivatal az ágazati vizsgálatot azzal indokolta, hogy sérülhetett a szabad piaci verseny a szállásadók között, ez pedig – különös figyelemmel nyári szezonra – közvetlenül kihathatott a szállásfoglaló fogyasztókra is. A GVH szerint a gyorsított ágazati vizsgálat indítását az is indokolta, hogy az ágazatot a koronavírus-járvány kiemelten hátrányosan érintette, a fertőzés terjedése miatt világszerte elrendelt korlátozó intézkedésekkel összefüggésben a szektor súlyos károkat szenvedett.

A vizsgálat már októberben lezárult, annak eredményét közzétették, az ágazati szereplőknek pedig harminc napjuk volt arra, hogy észrevételeket tegyenek. A csütörtökön megjelent úgynevezett végleges jelentés már a beérkezett összesen négy észrevétel értékelése után született meg. A versenyhivatal végül három beavatkozási pontot ajánlott a jogalkotó figyelmébe:

Szatmáry Kristóf, a Fidesz-frakció vállalkozásfejlesztési kabinetjének vezetője, egyben a szerda esti törvényjavaslat egyik benyújtója az MTI-nek eljuttatott közleményében úgy fogalmazottt:

a céljuk az, hogy egyetlen multicég se hozhassa többé kiszolgáltatott helyzetbe se a pihenni vágyókat, se a nekik szállást kínáló magyar vállalkozókat.

A Szatmáry Kristóf és Barcza Attila által jegyzett törvényjavaslat szerint a szállásközvetítő platformoknak negyvenöt napon belül teljesíteniük kell a szállásadó felé fennálló fizetési kötelezettségüket. A jövőben az árfolyamkockázatot a közvetítő cég nem terhelheti kizárólag a szállásadóra, azt egyenlő mértékben kell viselniük.

A törvényjavaslat értemében a szállásközvetítő cégek, amelyek tevékenysége legalább három megyére kiterjed, és a legnagyobb digitális nagyvállalatok, amelyek Magyarország területére szolgáltatnak, kötelesek lesznek magyar nyelvű személyes ügyfélszolgálatot fenntartani, a beérkezett panaszt pedig harminc napon belül érdemben meg kell válaszolniuk.