Tízből négy magyarnak nincs a szűkös megélhetéshez elegendő jövedelme

Vegyes eredményt hozott az Egyensúly Intézet és a Friedrich-Ebert-Stiftung szubjektív szegénységi trendeket vizsgáló 2023. júniusi közvélemény-kutatása. Miközben a szűkös megélhetéshez szükségesnek tartott bevétel átlagosan havi nettó 220 ezer forintról havi nettó 250 ezer forintra nőtt az elmúlt három hónapban, a magyar társadalom nem lett pesszimistább az anyagi lehetőségeit illetően a 24.hu által is ismertetett tavaszi felmérés óta. Ugyanakkor aggodalomra ad okot, hogy

tízből négy magyar nem rendelkezik a szűkös megélhetéshez szükségesnek tartott minimális jövedelemmel.

Ha részleteket nézzük, elsősorban a felsőfokú végzettségűek körében tapasztalható a jövedelemmel kapcsolatos optimizmus. Összességében a kutatás alapján a magyar háztartások 70 százalékának nem fog változni a havi bevétele a várakozásai szerint, 15 százalék viszont bevételcsökkenésre számít a következő negyedévben. Emellett nagyjából minden tizedik megkérdezett (11 százalék) véli úgy, hogy háztartása bevételei növekedni fognak a következő három hónapban.

Ami az étkezést illeti, a megkérdezettek 60 százaléka szerint lesz annyi pénze a következő negyedévben, hogy minden második napon húst vagy halat egyen, viszont nagyjából minden harmadik ember (35 százalék) számolt be ennek az ellenkezőjéről. Az áprilisi és a júniusi adatfelvétel között nem mutatkozott hibahatáron túli különbség, novemberhez képest azonban nagy eltérést tapasztalt az Egyensúly Intézet (+25 százalék). Minél idősebb valaki, annál kevésbé gondolja úgy, hogy legalább minden második napon húst vagy halat tehet az asztalra, míg a községben élők az országos átlaghoz képest 5 százalékponttal gondolták kevesebben, hogy lehetőségük lesz húsban gazdag táplálkozásra a következő negyedévben.

A 2023. júniusi eredmények alapján a magyar lakosság 40 százalékának problémát okozna egy 100 ezer forintos, nem tervezett kiadás, de még meg tudná oldani saját erőből. A megkérdezettek 28 százaléka viszont úgy látja, ekkora összegű hirtelen keletkező költséggel már nem tudna megbirkózni. Gyakorlatilag ugyanilyen arányban voltak azok (29 százalék), akik gond nélkül ki tudnának fizetni 100 ezer forintot egy váratlanul keletkezett kiadásra, de összességében a lakosság többségének gondot okozna egy ilyen helyzet. A legkiszolgáltatottabbak a 60 év felettiek, illetve a községekben lakók.

Az eredmények értelmezése során azt is érdemes figyelembe venni, hogy november és május között az átlagos infláció 24,2 százalék volt, aminek következtében a kérdésben szereplő 100 ezer forint vásárlóértéke is jelentős mértékben csökkent.

A kutatók egy kategóriában jelentős eltérést tapasztaltak az áprilisi eredményekhez képest:

a legfrissebb eredmények alapján egy magyar állampolgárnak jellemzően havi nettó 250 ezer forint kellene a szűkös, a létszükségleteket fedező megélhetéshez, ami 30 ezer forinttal több, mint tavasszal.

Az átlagosnak tartott életvitelhez a megkérdezetteknek fejenként havi nettó 350 ezer forintra, a gondtalan megélhetéshez pedig már havi nettó 500 ezer forintra lenne szükségük.

A megkérdezettek 41 százaléka kevesebbet keres havi nettó 250 ezer forintnál, vagyis tízből négy magyar – házastársi vagy rokoni támogatás nélkül – nem rendelkezik a szűkös megélhetéshez minimálisan szükségesnek tartott jövedelemmel, a magyarok 2 százalékának pedig egyáltalán nincs jövedeleme. Emellett a megkérdezettek 16 százaléka visz haza havi nettó 250 ezer és 350 ezer forint közötti összeget, így összességében

a magyar társadalom 57 százaléka nem tudja megteremteni az átlagosnak tekintett életszínvonalhoz szükséges anyagi feltételeket. Ez 4 százalékponttal több a tavaszi adathoz képest.

Az áprilisi eredményekkel összhangban az átlagos és a gondtalan életvitelhez szükséges jövedelmi sávba (350–500 ezer forint) a magyarok 10 százaléka tartozik, és a társadalom mindössze 4 százaléka mondhatja el magáról, hogy a gondtalan élethez szükséges összeghatár felett keres.

2023 júniusában a háztartások 7 százaléka nagy, 17 százaléka pedig csak közepes nehézségek árán tudta fedezni a szokásos kiadásokat. A megkérdezettek 39 százaléka arról számolt be, hogy a háztartás finanszírozását kisebb erőfeszítések árán tudja csak megoldani, így

a magyar háztartások 62 százaléka csak kisebb-nagyobb nehézséggel képes fedezni a hétköznapok költségeit.

Kedvezőbb körülményekről a megkérdezettek 35 százaléka számolt be: 27 százalékuk viszonylag könnyen, 7 százalékuk könnyen, 1 százalékuk pedig nagyon könnyen menedzseli háztartása anyagi vonzatait. Ezzel együtt a tavaszi eredményekhez képest a társadalom optimistábbnak tűnik: 4 százalékponttal bővült azoknak a tábora, akik gond nélkül képesek fedezni a háztartásuk pénzügyi szükségleteit.