Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Hang kérdésére fejtette ki – a kordonmentesített Karmelita épülete előtt –, hogy miért szavazták le 27-szer a kommunista ügynökakták nyilvánosságra hozatalát.
Ha nyilvánosságra hoznánk az ügynökaktákat, olyan embereket is lebuktathatnánk az utódállamok felé, ami Magyarországnak nemzetbiztonsági kárt okozna. Egyszerűen a magyar emberek védelmében, a nemzeti érdekek szempontjából meggyőző volt, amit az adott szolgálatok vezetői tanácsoltak, hogy magyar nemzetbiztonsággal ellentétes lenne, hogyha bizonyos ügynökök neve nyilvánosságra kerülne. (…) Ha egy ország ügynökhálózata nyilvánosságra kerülne, az megrendítené az ország nemzetbiztonságát
– magyarázta.
Schiffer András ügyvéd, az LMP egykori frakcióvezetője és társelnöke szerint „sok éves hallgatás után, a miniszterelnök-helyettes feltette a három évtizedes lemezt”. Facebookon közzétett bejegyzésében kifejti, hogy szerinte Semjén nem mond igazat, mert ha megszavazták volna az általa törvényjavaslatot, akkor ilyen veszély biztosan nem állna fenn. A 2016-ban beterjesztett javaslat szerinte meglehetősen nagyvonalúan kezelte a jelenleg is fennálló nemzetbiztonsági szempontokat:
- (2) Az e törvény hatálya alá tartozó iratokban található adatok közül annak a minősítése tartható fenn, amely a külön törvényben a minősítéshez meghatározott feltételeknek megfelel, és
- a) külföldi állampolgárságú hálózati személyre vagy operatív kapcsolatra vonatkozik,
- b) olyan személyre vonatkozik, aki a 2000. május 2-a és 2015 . december 31. közötti időszak legalább egy részében a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozott, vagy
- c) az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok
Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény 2015. december 31-én hatályos 12. § (5) bekezdése szerinti külön jegyzéken szerepel és - ca) az azt jogszerűen birtokló szerv törvényben meghatározott feladatai ellátásához rendszeresen és elengedhetetlenül szükséges,
- cb) a titkos információgyűjtés nyilvánosságra korábban nem került olyan eszközének vagy módszerének felfedéséhez vezet, amelynek megismerése bizonyíthatóan sértené Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit,
- cc) nyilvánosságra kerülése bizonyíthatóan sértené Magyarország a határain kívül él ő magyarokért viselt felelősségének érvényesítéséhez fűződő érdekeit, vagy
- cd) nyilvánosságra kerülése bizonyíthatóan sértené Magyarország nemzetgazdasági érdekeit.
A Semjén-féle lemezt tette fel annak idején Boross Péter és Horn Gyula is. Kicsit serceg és nem kicsit hamis
– zárja sorait Schiffer.