Rejtély, mennyibe kerül a megyék átnevezése

Még a kormány sem tudja, mennyibe is került az átkeresztelés.

Mellár Tamás (Párbeszéd) a Miniszterelnökséget vezető minisztert kérdezte arról, mennyibe került, hogy az Orbán- kormány kezdeményezésére január elsejétől a megyéket átkeresztelték vármegyékké. Gulyás Gergelytől arra várt volna választ, hogy

Fürjes Balázs államtitkár válaszában azt írta, hogy egyelőre nem tudják, mennyibe kerül a megyék átnevezése, de ez nem is pénzkérdés, mert a vármegye,

mint a magyar állam legősibb és legidőállóbb intézménye az ország viharos történelmében sok esetben jelentette a nemzet utolsó védőbástyáját az idegen érdekkel szemben.

Az államtitkár megismételte azt a fideszes érvet, hogy a cél,

az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is tovább éljenek. A vármegye szó használata a nemzeti összetartozás eszméjét, közös történelmi emlékeink megőrzését és egyben a magyar demokrácia nemzeti karakterét is erősíti.

Fürjes Balázs arról is tájékoztatta Mellár Tamást, hogy az Alaptörvény tizenegyedik módosítása után is lehet a „megye”
szó használatát addig, amíg a felelős gazdálkodás elveit is figyelembe véve nem valósítható meg az áttérés. Erre tekintettel az átnevezéssel összefüggésben keletkező kiadások összege csak később lesz meghatározható.

A vármegyésítés miatt az egyébként pontosan tudható, hogy összesen 714 megyejelző táblát kellett kicserélnie a Magyar Közútnak, de persze több száz intézmény, szervezet neve is megváltozott, ezért táblát, okiratot, bélyegzőt, levélpapírt, névjegyet kell(ett) cserélni. A Telex korábban úgy becsülte, mindez milliárdos költséggel is járhat úgy, hogy egy korábbi Publicus-felmérés szerint még a Fidesz-szavazók nagy része sem akart főispánt, vármegyét.