Megúszhatják a pénzbírságot a népszámlálást elbliccelők

A KSH célja a népszámláláshoz kapcsolódóan nem a szankcionálás volt. A hivatal a 24.hu megkeresésére közölte: egyetlen közigazgatási hatósági eljárás megindítását sem kezdeményezték.

Akár 200 ezer forintos bírságot is kockáztattak mindazok, akik valamilyen oknál fogva nem vettek részt a tavalyi népszámlálásban, de a Központi Statisztikai Hivatal lapunknak küldött válasza szerint az érintetteknek nem kell komolyabban tartaniuk attól, hogy fizetniük kellene a mulasztásuk miatt.

Mint ismert, a népszámlálásról szóló törvény szerint a népszámlálásban kötelező volt a részvétel. Aki ezt megtagadta, arra súlyos, természetes személy esetében akár 200 ezer forintig terjedő közigazgatási bírság is kiszabható.

A 2022-es népszámlálás közel két hónapja zárult le, ezért lapunk rákérdezett a KSH-nál,

Válaszukban kifejtették: a hivatalos statisztikáról szóló törvény kimondja, hogy a fővárosi és vármegyei kormányhivatal – a jogsértés elkövetésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül indított eljárásban – közigazgatási bírsággal sújtja azt az adatszolgáltatót, aki vagy amely

A büntetési tételekről első körben ugyanakkor nem küldtek konkrét számokat, azt viszont közölték, a közigazgatási eljárásokkal kapcsolatos kérdések ügyében a fővárosi és a vármegyei kormányhivatalok az illetékesek.

A 24.hu emiatt a Miniszterelnökség Sajtóirodájához fordult a fenti kérdésekkel. Innen egy rövid választ kaptunk: arról tájékoztattak, hogy a válaszadást megtagadókkal szembeni közigazgatási hatósági eljárás megindítását a KSH jogosult kezdeményezni a fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál.

Emiatt ismét a KSH-nál érdeklődtünk, ám ezúttal már arról, hogy hány közigazgatási hatósági eljárás megindítását kezdeményezték mostanáig.

Kiderült, hogy egyet sem.

Mint írták, a hivatal hálás a lakosság közreműködéséért, és egyetlen esetben sem kezdeményezte közigazgatási hatósági eljárás megindítását. Mindemellett a népszámlálás beérkezett kérdőíveinek feldolgozása jelenleg még folyamatban van.

Kifejtették, „a KSH célja a népszámláláshoz kapcsolódóan nem a szankcionálás, hanem az volt, hogy a lakossággal együttműködve sikeres cenzust hajtson végre.”

Felhívták a figyelmet, hogy összesen 9,2 millió személyi kérdőív érkezett be a népszámlálás rendszerébe, ami a becsült várható népesség 96 százaléka. Az online kitöltések aránya minden előzetes várakozást felülmúlt, azok a háztartások pedig, amelyek a számlálóbiztosokkal együttműködve töltötték ki a kérdőíveket, a visszajelzések alapján többségében megértők voltak a népszámlálással, az adatgyűjtés céljaival kapcsolatban, és támogatták a számlálóbiztosokat a munkájuk elvégzésében.

A KSH által közölt számok alapján jelenleg Magyarország népességét körülbelül 9,58 milliósra becsülik, azaz megközelítőleg 358 ezer ember kérdőíve hiányzik a rendszerből. Közülük lehetnek bőséggel olyanok, akik ténylegesen itthon élnek, de a népszámlálás egyik szakaszában sem válaszoltak a kérdésekre, és persze olyanok is, akik esetleg már külföldön élnek, csak ezt hivatalosan nem jelezték.

Mivel a közigazgatási hatósági eljárást a jogsértés elkövetésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül lehet elindítani, november végéig a KSH akár még dönthet úgy, hogy a népszámlálás alól kibúvókkal szemben él ezzel a lehetőséggel, de a kommunikációjuk arra utal, hogy a következő hónapokban sem kezdeményzenek majd ilyen eljárást több százezer ember ellen.

A népszámlálási kérdőívek feldolgozása egyébként folyamatban van, az első eredmények 2023 első negyedévében lesznek elérhetők, a részletes adatok publikálása pedig 2023 őszén várható.

Ilyen formában ez volt az utolsó népszámlálás

A népszámlálás lezárultával megkezdődött az adatok feldolgozása, amelyet állami nyilvántartások felhasználása támogat. Az állami adatbázisok használata, a népszámlálási adatok adminisztratív adatokból történő előállításának gyakorlata azért is különösen fontos, mert a tervek szerint az idei volt az utolsó hagyományos népszámlálás Magyarországon.

 

A következő népszámlálás adatait már kizárólag adminisztratív források feldolgozásából fogja kinyerni a KSH, összhangban a több országban jelenleg is alkalmazott gyakorlattal.

Kapcsolódó
Tíz év alatt 225 ezerrel csökkent a magyarság létszáma Romániában
Az idei népszámláláson alig több mint egymillióan vallották magukat magyarnak a szomszéd országban. Ezzel ugyanakkor sikerült megőrizni a magyarság hat százalék feletti arányát a teljes népességben. Kelemen Hunor szerint sem ünneplésre, sem pánikra nincs ok.