Palkovics László lába alól elfogyott a talaj, „három napi munkáért” nem vállalta tovább a miniszterséget

Palkovics László távozási szándéka a kormányból egy-két hete vált világossá. Vagyis nem arról van szó, hogy egy alaposan előkészített váltás következik: ezt jelzi, hogy az általunk megkeresett minisztériumok egyikében sem tudják még biztosra, hogy az ő szakmai portfóliójukat hogyan érinti a technológiai és ipari miniszter távozása. Olyan tárcákról van szó, amelyek a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) feladataival átfedésben dolgoznak, például az energetikában és a közlekedésben. Forrásaink a Külgazdasági és Külügyminisztériumban sem rendelkeztek információval arról, hogy az energiaszektor egy hozzájuk tartozó kulcsterülete, a Paksi Atomerőmű bővítésének menedzselése esetleg elkerülne onnan, mint ahogyan az következhetne az energetikai tárca létrehozásából, ami Palkovics távozásának fő oka volt.

A Lázár János vezette építésügyi tárcánál sem tudnak még biztosat arról, hogy általános közlekedéspolitikai feladatokkal bővülne ki a közlekedésfejlesztési hatáskörük, ahogyan arról megjelentek hírek. Ezzel együtt lapunk is úgy tudja, jó esély van rá, hogy a terület Lázárhoz kerül, aki bizonyára örülne a hatáskörei gyarapodásának, miután az alá sorolt állami beruházások jó része leállt. Ezt a forgatókönyvet erősíti, hogy a korábban Vitézy Dávid felségterületének számító Budapesti Fejlesztési Központból az új kormány megalakulása után Nemzeti Közlekedési Központ lett, az Lázár felügyelete alá került, aki rögvest menesztette a vezetést, majd be is szántotta a céget, amit még a kormánypárti médiabirodalomhoz tartozó Világgazdaság is baráti tűzként aposztrofált. Palkovics alatt ugyanakkor Vitézy lett a közlekedésügy felelőse, ami nem éppen harmonikus viszonyt vetít előre arra az esetre, ha a terület vele együtt Lázár alá kerül.

Mivel az önálló energiaügyi minisztérium létrehozása és a közlekedéspolitika kiszervezése után a TIM-ben jóformán csak az ipar és a munkaerőpiac, valamint a környezetügy maradna, forrásaink szerint erősen kérdéses, hogy a tárca egyáltalán fennmarad-e egy rendkívül szűk hatáskörű minisztériumként, vagy a feladatait teljesen szétosztják. Erről várhatóan a jövő heti kormányülésen döntenek, de házon belül nem erősíti a tárca önállóságába vetett hitet, hogy

miközben kormányzati forrásaink Lantos Csaba kinevezését szinte biztosra veszik az energiaügyi tárca élére, arról egyáltalán nem érkeznek hírek, hogy a lecsupaszított TIM élére ki kerülhetne.

Amint szerdán megírtuk, Orbán Viktor egy minisztérium alá gereblyézné a jelenleg a tárcák között szétszórt energetikai feladatokat. Márpedig – információink szerint – ebben eltökélt a kormányfő: még ebben a hónapban fel akarja állítani az ezt szolgáló önálló kormányzati egységet. Az forrásaink szerint még nyitott kérdés tehát, hogy a TIM romjain kezdi-e meg működését az új minisztérium – ami azzal járna, hogy az ott kezelt egyéb feladatokat más tárcák veszik át – vagy a TIM csonkán, de megmarad, és új tárcával bővül a kormányzati szerkezet.

Palkovics mindezt már csak kívülről szemléli majd. Lapunk információja szerint szerda délelőtt találkozott a miniszterelnökkel, és ezen a négyszemközti megbeszélésen véglegesítették távozását a kormányból. Bár lemondásának tényét a kabinet nem erősítette meg, nem is cáfolta, a Miniszterelnökség szerdán azt közölte, „amennyiben a kormány szerkezetében változás történik, arról a nyilvánosságot tájékoztatni fogjuk” – a szerkezeti változás pedig a jövő hétre kristályosodhat ki, addig hivatalosan Palkovics a miniszter.

Távozásának okáról egyébiránt azt hallottuk, hogy mostanra lett elege abból, hogy a hozzá tartozó, stratégiailag fontos területeket szép lassan kiszervezik alóla. Állítólag már azt is sérelmezte, hogy a közlekedésfejlesztés egy nagy csomagja Lázár Jánoshoz került a kormányalakítás során (miközben a felsőoktatás és az innováció Csák János tárcájánál kötött ki, sőt Rogán Antal irányítása alá is kerültek át tőle szervezeti egységek), de a kaput az tette be nála, hogy a kormányzati energetikai portfólióból mind többen kértek és kaptak részt. Forrásaink szerint

Palkovicsnak különösen fájó volt megélnie az új kormánytag, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter terjeszkedését, aki ráadásul többek szerint egyedi stílusban nyomul, és – akárcsak annak idején a Magyar Nemzeti Bankban alelnökként – érezteti a többiekkel szellemi fölényét.

Lapunknak azt is elmondták, hogy konkrét kritika, probléma nem fogalmazódott meg Palkovics munkájával, az energetikai területen kifejtett tevékenységével kapcsolatban, de a miniszterelnök – jelezte egyik informátorunk – elfogadta Nagy Márton érvelését, miszerint az energia annyira fontos tényezővé vált, hogy önálló minisztériumot kell a szektor felügyeletére létrehozni. Az valóban sajátos helyzet, hogy miközben az energiapolitika Palkovicshoz tartozott, a Paksért felelős Szijjártó Péter mellett Nagy is járt már Moszkvában energiaügyben tárgyalni.

A nyár folyamán Palkovics egyébként is arra lett figyelmes, hogy egyre többen nyilvánulnak meg, jelentenek be olyan döntéseket, amelyek eredendően a TIM felségterületéhez tartoztak. Mostanra jutott el arra a pontra, hogy bedobja a törülközőt. Ahogy egy miniszter kollégája fogalmazott, azt a munkát, ami a TIM-ben mostanra megmaradt, három nap alatt el lehet végezni, ez viszont nem jelentett kihívást már Palkovicsnak.

Az energetika kormányzati felügyelete viszont a jelek szerint az lehet Lantos Csabának. Az Index írta meg elsőként, hogy ő vezetheti az új energetikai tárcát, és ezt forrásaink megerősítették. Lantos a 2000-es években az OTP Bank vezérigazgató-helyetteseként dolgozott. 2007 óta saját befektetéseit irányítja. 2009-től a MET Holding AG elnöke, 2010-től a Richter Gedeon Nyrt. igazgatósági tagja. Az elmúlt időben főleg egészségügyi befektetéseivel került be a hírekbe. Erős kormányzati kapcsolatokkal rendelkezik, a 4iG tanácsadó testületének is a tagja. Az iparágban mindennek nyomán nem igazán értik, miért lehet neki érdekes a tárcavezetés.

Azt is sokan megkérdőjelezik, van-e értelme önálló tárcát létrehozni erre a feladatra: az ágazat jól szabályozott, a hatóságok rendelkeznek a szükséges jogi felhatalmazásokkal az energetikai rendszerek működtetéséhez, az irányítás java része hatósági döntésekkel megoldható, nem kellenek hozzá minisztériumi rendeletek. Márpedig Lantos – vélekednek forrásaink – nem az a karakter, aki megelégedne néhány papír aláírásával. Valami más lehet a vonzó számára: többen arra gyanakodnak, hogy az MVM-mel lehet nagy terve a kormánynak – a csoport tőzsdére lépése például jó ideje napirenden van, de tavaly nyár óta nem történt fejlemény ez ügyben –, és ennek a végrehajtásához kerestek egy menedzserszemléletű vezetőt.

Kormányzati oldalról ezt másként látják, ott úgy értékelik a történteket, hogy Orbán Viktor meghallotta az idők szavát, és rájött, önálló egységbe kell szervezni az energetikát, mert a terület a következő időszakban stratégiailag a legfontosabbá válik. Az árak elszabadultak, kontrollálhatatlanokká váltak, jelenleg az okozza a legnagyobb fejtörést a kormányban, hogy miként lehetne visszatérni a rezsicsökkentés feladása előtti állapothoz, vagy legalább lépéseket tenni abba az irányba. Ez az idén biztosan nem kivitelezhető, de jelen állás szerint a jövő év első hónapjaiban sem lesz elég mozgástere a kormánynak:

hiába csökkent az elmúlt időszakban a tőzsdei ár, a tárolókat még a drágább gázzal töltötték fel, a határidős árak pedig magasabbak, mint az azonnaliak, így amikor tél vége felé megint el kell kezdeni feltölteni a tárolókat, újból drágulással kell számolni a határidős árak alapján.

Így amikor összevetjük Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter állítását – „mindenki nyugodjon le, a jelenlegi alacsony árak a magyar beszerzési szerződésekben is reflektálódni fognak” – azzal, amit Gulyás Gergely mondott a legutóbbi Kormányinfón, hogy az idén biztos nem csökken a központilag meghatározott ár, a következő időszakot pedig sok bizonytalanság jellemzi, akkor a Miniszterelnökséget vezető miniszter iránymutatása tűnik helytállónak. A kormányzati illetékesek mai tudása szerint leginkább a számlaérték egyéb összetevőinek módosításával lehet némiképp korrigálni a rezsit, például a rendszerhasználati díj tételének átgondolásával, de jelenleg annál többet nem tud tenni a kormány, mint hogy januártól befagyasztja ezt a tételt – mondta lapunknak egy kormánytag, aki szerint üzletileg és az ellátásbiztonság szempontjából még az is problematikus lenne, ha ezt a díjat csökkentenék.