Látszatintézkedés, terelés
– így kommentálja portálunknak Ligeti Miklós, a Transparency Magyarország jogi igazgatója azt a kedden megszavazott törvényt, amelyről a 24.hu is beszámolt.
A jogszabály az Európai Bizottsággal történő megegyezést szolgálná, egész pontosan azt, hogy Magyarország hozzájuthasson az uniós forrásokhoz. Szerdai cikkünkben ezzel kapcsolatban azt írtuk: úgy tűnik, az év végére olyan megoldás születhet Magyarország és az Európai Unió vitájában, ami mindkét félnek megfelel. Magyarország megkapja a lehetőséget, hogy minden uniós forráshoz hozzájusson, cserébe valódi reformokat kell bevezetnie, az Európai Bizottság pedig még jó ideig sakkban tarthatja azzal, hogy az újításoknak működőképesnek is kell bizonyulniuk.
A megállapodást (mások mellett) szolgáló, kedden elfogadott törvénynek két fontos eleme van: egyrészt gyorsítja a közérdekű adat megismerésére irányuló pereket, másrészt rendelkezik egy központi információs közadat-nyilvántartás létrehozásáról is.
Nézzük, miről van szó pontosan, és hogy ezekkel mi is a probléma Ligeti szerint:
- A kedden elfogadott törvény értelmében tehát létrehoznának egy központi információs közadat-nyilvántartást. Ezen a felületen – írta a távirati iroda – a költségvetési szerveknek, illetve a helyi és nemzetiségi önkormányzatoknak kellene közzétenniük a közérdekű és közérdekből nyilvános gazdálkodási adataikat. A nyilvántartásban az ötmillió forintot meghaladó, magyar vagy európai uniós forrásból megvalósuló költségvetési támogatásokat, az árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésére, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződéseket kell megjeleníteni. Továbbá közzé kell tenni azokat a kifizetéseket is, amelyek nem alapfeladatok ellátására vonatkoznak.
Mindezzel azonban több probléma is akad a jogi igazgató szerint. Ligeti azt állítja ugyanis, hogyha létre is jön ez az új felület, túl sok haszna nem lesz, még akkor sem, ha mutatósra is sikerül. Megjegyzi, hogy létezik már egy közzétételi honlap (kozadat.hu), de ez nem működik jól, mert lényegében „nem lehet rajta megtalálni semmit” – mondja Ligeti. A törvényből ráadásul „nem következik, hogy a szerződést is közzé kell tenni, csak a szerződésre vonatkozó, listaszerű alapadatokat.” A fő probléma ezzel mégis az, hogyha mégsem teszik közzé az adatokat az egyes intézmények, akkor azokat senki nem fogja bírsággal szankcionálni, de a támogatás kifizetése sem függ a közzétételtől. Magyarán, ha egy szerv mégsem teszi közzé a szükséges adatokat, akkor nem fog történni semmi. (Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő erről mondta azt, hogy „eddig is volt »üvegzseb törvény«, eddig is kötelező lett volna az ötmilliónál nagyobb szerződések adatait nyilvánossá tenni, csak éppen rengeteg szervezet ezt elszabotálta. Nem csoda, hiszen semmilyen bünti nem járt érte.”)
- Emellett a perekkel kapcsolatban is történtek módosítások kedden. Az infotörvényben önálló alcím alatt szabályozták a közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indítható pereket. Rögzítették például a határidőket: a bíróság legkésőbb a keresetlevél előterjesztésétől számított tizenötödik napra tűzi ki a perfelvételi tárgyalást, majd az ítéletet annak meghozatalától tizenöt napon belül foglalja írásba.
Az, hogy 45 napról 15 napra csökkentették a perferlvételi tárgyalás kitűzési határidejét, vajon mennyire fogja Rogán Antalt motiválni, hogy átadja a letelepedési kötvény adataira vonatkozó dokumentumokat? Semennyire
– állítja Ligeti.