Péntek este benyújtották azt a törvényjavaslatota parlamentnek, amelyről csütörtökön elsőként írtunk, azonban a tervezethez képest van egy sarkalatos változás a benyújtott indítványban: módosulna fog a büntető törvénykönyv is, a kódex kiegészülhet a „járványügyi védekezés akadályozása” nevű bűncselekménnyel.
A tervezet szerint így módosulhat a Btk.:
- Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki „a zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása végett elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés” végrehajtását akadályozza.
- Ha csoportosan követik el, akkor 1-5 év börtön lehet a büntetés.
- Ha bűncselekmény halált okoz, akkor pedig 2-8 év szabadságvesztést szabhat ki a bíróság.
- A bűncselekmény előkészületéért maximum egy évet lehet kapni.
- Szintén módosul a rémhírterjesztésről szóló paragrafus. Ha elfogadják a törvény, akkor aki „nagy nyilvánosság előtt a közveszéllyel összefüggésben olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére”, az három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
- Aki különleges jogrend idején – mint például a mostani veszélyhelyzet – állít nagy nyilvánosság előtt valótlan tényt, vagy ferdít el tényeket, ami „alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa”, az egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Közjogi változások
A benyújtott törvényjavaslat többi része úgy szól, ahogy azt már csütörtökön megírtuk. A fontosabb pontok a következők:
- A kormány arra kér felhatalmazást, hogy a veszélyhezetben hozott rendeletek a veszélyhelyzet végéig érvényben maradjanak, ne kelljen azokat újra és újra meghosszabbítani.
- A törvény megerősíti, amit a veszélyhelyzet szabályozása már kimondott, miszerint ilyenkor el lehet térni az egyes törvényektől, rendeletekkel felülírhatóak a jogszabályok.
- A kormány felkészül a parlament kényszerszünetére is.
- Szabályozzák, hogyan maradhat működőképest az Alkotmánybíróság, amely az interneten keresztül is megtarthatná üléseit.
- Nem oszlathatók fel a helyi képviselő-testületek.
- A veszélyhelyzet végéig időközi választás sem tűzhető ki, a már kitűzött választások elmaradnak.
- Szintén nem lehet sem országos, sem helyi népszavazást tartani.
A törvény kétharmados többséget igényel, és a Fidesz-KDNP támogatja, tehát nem kétséges, hogy el is fogadják. Ugyan az ellenzéki pártok kifogásolták, hogy a veszélyhelyzet határozatlan ideig tart – tehát nincsenek meghatározva kritériumok, hogy mikor kell azt visszavonni –, de fenntartásaikat jelezve is arról beszéltek, hogy megszavazzák a törvényt.
Mivel a házszabálytól eltérve, már hétfőn el akarják fogadni a törvényt, ezért a képviselők négyötödének szavazatára van szükség. A kormány ezért kéri az ellenzék támogatását, különben csak egy héttel később nyílik lehetőség a szavazásra.
Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán