Az EP jogi bizottsága elfogadta Várhelyi Olivér jelölését

A 24.hu úgy tudja, hogy az Európai Parlament jogi bizottsága mindhárom nemrég megnevezett uniós biztosjelöltet elfogadta a kedd délelőtti ülésén. Ezzel megnyílt az út, hogy csütörtökön az EP szakbizottsága is meghallgassa őket, köztük a magyar kormány által jelölt Várhelyi Olivért.

Várhelyi akkor került képbe, amikor az Európai Parlament jogi bizottsága, a JURI másodszor is megbuktatta Trócsányi Lászlót, akit Orbán Viktor miniszterelnök eredetileg a posztra szánt.

Trócsányival kapcsolatban a bizottságnak több problémája volt. A JURI-nak az első meghallgatásról az Európai Parlament elnökének írt levelében az állt, hogy négy fenntartás merült fel a volt igazságügyi miniszterrel kapcsolatban:

• Trócsányi részvétele a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda tevékenységében;
• Oroszországhoz fűződő kapcsolata, különös tekintettel igazságügyi miniszterként betöltött szerepére orosz gyanúsítottak Oroszországnak történő kiadatásában,
• igazságügyi miniszterként vállalt szerepe abban, hogy a Nagy és Trócsányi ügyvédi irodáé lehetett a Paks II-vel kapcsolatos 2018. évi szerződés, az összeférhetetlenségi záradék ellenére;
• a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda társtulajdonosának kinevezése az igazságügyi miniszter személyi tanácsadójának akkor, amikor Trócsányi még a cég 12,6 százalékát birtokolta.

Trócsányi akkor azt mondta, hogy „minden tényalapot nélkülöző politikai döntés született” és megteszi a „szükséges jogi lépéseket”.

Orbán Trócsányi kiesésével húzott egy váratlant, és nem politikust, hanem diplomatát jelölt a feladatra, így jött a képbe. Az elmúlt négy évben Várhelyi vezette Magyarország brüsszeli Állandó Képviseletét (előtte négy évig helyettes vezető volt), márpedig az Orbán-kormánynak sok konfliktusa volt az EU-val ezekben az években is.

A hvg.hu azt írta Várhelyiről, hogy

a kemény stílus gyakran személyeskedést, heves stílust is jelentett a tárgyalások során. Brüsszeli – külföldi tudósítók számára is – tartott háttértájékoztatóin mindenesetre előfordult, hogy magyar ellenzéki újságírókat intett rendre, amikor kérdezni akartak a kormány számára kellemetlen ügyekben – a külföldi tudósítók felháborodására.

És amit még érdemes róla tudni:

• jogászként végzett a Szegedi Egyetemen,
• Dániában európai jogot tanult.
• 1995-ben került gyakornokként az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium európai ügyekért felelős osztályára,
• nem sokkal később már az uniós jogharmonizációért felelt a tárcánál, 1996-1998 között pedig a Külügyminisztériumban.
• Az első Fidesz-kormány idején az integrációs államtitkárságnál volt kabinetfőnök,
• 2001-től (vagyis a csatlakozási tárgyalások valódi kezdete idején) jogi tanácsadóként dolgozott Magyarország brüsszeli EU-képviseletén,
• két évvel később, már a csatlakozás után Állandó Képviseletnek nevezett követség jogi szolgálatát vezette.
• 2006-ban tért vissza Budapestre, az igazságügyi minisztérium EU-jogi osztályának élére került,
• 2008-ban ment újra Brüsszelbe, három évig az Európai Bizottságnál dolgozott, a belső piaci főigazgatóság ipari jogvédelemmel foglalkozó osztályát vezette,
• innen tért vissza, 2011-ben, először Györkös helyetteseként a magyar állandó képviseletre.

Egy darabig szóba került az is, hogy Várhelyi nem az eredetileg Trócsányinak szánt bővítési portfóliót, hanem a közlekedést kapja majd. Ezt alapvetően az új román kormány húzta keresztül. Azt tudni lehetett, hogy a három hiányzó biztosjelölt portfólióiból a franciához nem nyúlnak, ehhez Emmanuel Macron francia elnök ragaszkodott. A románok a közlekedést kapták, ezt lehetett volna elcserélni a bővítéssel, de az új román kormány olyan EP-képviselőt választott a feladatra, akinek egyértelműen a közlekedési feladatkör illik a korábbi munkájába.

Várhelyi ettől a meghallgatástól nem lett automatikusan biztos, hiszen itt csak az összeférhetetlenségről döntöttek. A valódi harc csütörtökön, a biztosjelöltek szakbizottsági meghallgatásán lehet.

Az Európai Bizottság felállásával kapcsolatos nehézségekről és harcokról itt írtunk részletesen. 

Kiemelt kép: Borsos Mátyás /MTI