Itt vannak a részletek a bevándorlási különadóról

Kedden jelentette be a kormány, hogy az adótörvények módosításáról szóló csomagban benne lesz az úgynevezett bevándorlási különadó is, amelyet azokra a szervezetekre vetnének ki, amelyek a kormány szerint elősegítik a bevándorlást.

Délután a parlament honlapjára felkerült a javaslat szövege is, amelyből kiderül, hogy

bevándorlási különadó-köteles a bevándorlást segítő tevékenység magyarországi végzésének anyagi támogatása vagy Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet bevándorlást segítő tevékenységének anyagi támogatása.

És hogy mi minősül bevándorlást segítő tevékenységnek?

• minden olyan program, akció, tevékenység, amely közvetlenül vagy közvetve előmozdítja a bevándorlást (ide nem értve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket)
• továbbá az ezzel kapcsolatos média kampányok, média szemináriumok folytatása, és az abban való részvétel, hálózatépítés és működtetés, bevándorlást pozitív színben feltüntető propaganda tevékenység.

A bevándorlási különadó alapja a bevándorlással kapcsolatos anyagi támogatás összege, a mértéke ennek az alapnak, vagyis a támogatási összegnek a 25 százaléka.

A különadó alanya nem lehet párt vagy pártalapítvány, illetve olyan szervezet, amelynek mentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság biztosítja. A viszonosságról az adópolitikáért felelős miniszter és a a külpolitikáért felelős miniszter közösen dönt, ez az irányadó.

A bevándorlási különadóból származó bevételt csak határvédelmi feladatokra lehet elkölteni.

Az adókötelezettség kiterjed a Magyarországon zajló bevándorlást segítő tevékenység anyagi támogatására, függetlenül attól, hogy a támogató és a bevándorlást segítő szervezet székhelye hol van, valamint a bevándorlást segítő Magyarországon bejegyzett szervezet működésének anyagi támogatására, függetlenül attól, hogy e szervezet hol folytatja tevékenységét.

A kormány a törvény indokolásában azt írja:

A bevándorlást különféle eszközökkel segítő szervezetek tevékenysége a társadalmi közös kiadások növekedésével jár együtt, hiszen a bevándorlással összefüggő állami feladatok finanszírozása az államháztartás kiadásainak növekedését eredményezi. A közös teherviselés elvével nem egyeztethető össze, hogy a társadalom egésze viselje azokat a költségeket, amelyek azért keletkeztek, mert egyes szervezetek tevékenysége a bevándorlás növekedését, így egyúttal az állami feladatok és kiadások növekedését is magával vonja.

Kiemelt kép: MTI/Kelemen Zoltán Gergely