Itt az újabb kamucsúcs: tizenháromszor lopták el egy újpesti tanárnő adatait kamupártok

A Kétfarkú jelöltjének írt alá Harsányi Erzsébet és férje március harmadikán az újpesti piacnál, gondolta, csússzon már be valami vidámság a parlamentbe.

De miután olvasta a sajtóban, hogy kamupártok kamujelöltjei élnek vissza valódi aláírásokkal, március tizenkettedikén besétált a kerületi választási irodába, s kikérte, a központ adatbázis szerint kiket is ajánlott ő Budapest 11. számú választókerületében.

Ezt a listát kapta:

Jelezte az ügyintézőnek, hogy ő kizárólag a Kétfarkúnak írt alá, a listán szereplő másik tizenhárom jelöltnek nem. Eztán választási csalás gyanújával az újpesti jegyzőnél bejelentést, a kerületi rendőr-kapitányságon feljelentést tett.

A választókerületben amúgy 34 jelölt adta le ajánlóíveit, közülük 19 főt vett nyilvántartásba a helyi választási bizottság. Abból a 13 próbálkozóból, aki jogosulatlanul használta ajánlóívén Harsányi Erzsébet nevét és személyes adatait, 5 jelölt neve került föl a szavazólapokra. Az alábbiak:

• Galyas István, Kell az Összefogás Párt,
• Vinter Andrea, Elégedett Magyarországért Mozgalom,
• Horváth József, Magyarországi Cigánypárt,
• Gulyás Lászlóné, Hajrá Magyarország Párt,
• Agócs János, Tenniakarás Mozgalom.

Kérdeztük Újpest jegyzőjét, Tahon Róbertet, mi az útja az aláírásgyűjtő íveknek, kik férhettek hozzá Harsányi Erzsébet személyes adataihoz, kik „lophatták el” azokat.

A jegyző szerint két lehetőség kínálkozik a csalók előtt.

• az ajánlóíveket a helyi választási irodától megkapják a pártok, azokat szétosztják az aktivistáiknak, akik begyűjtik az aláírásokat, visszaviszik az íveket a pártjukhoz, onnan egy megbízott leadja a választási irodán, ahol egy önkormányzati alkalmazott minden egyes nevet és adatot összevet a központi nyilvántartással (ekkor derülhet ki, hogy ha például halott személy adatai szerepelnek ajánlási íveken) – ha ebben a láncban találni gyenge szemet, kikerülhetnek személyes adatok.
• És az is lehet, hogy egy választópolgár nem a mostani ajánlásgyűjtés alatt, hanem bármikor korábban adta meg adatait akár pártnak, akár egy vállalkozásnak – ilyen adatbázishoz is hozzáférhetett az, aki most Harsányi Erzsébet nevét és személyes adatai átadta a 13 kamuzó indulónak.

De vajon lesz-e következménye annak, hogy a tanárnő alaposságának köszönhetően kiderült a tizenháromszoros kamu?

A most áprilisi választást illetően aligha. A jegyző nem tud olyanról, hogy hasonló visszaélés miatt már nyilvántartásba vett jelöltet kizártak volna a választáson való indulásból.

Tahon Róbert szerint, ha bebizonyosodik is, hogy a felsorolt öt, vélhetően kamuzó jelölt ajánlóívén szereplő aláírás nem Harsányi Erzsébettől származik, a jelölteket nem zárhatják ki, legföljebb azzal az egy ajánlással csökkentik az ajánlásaik számát.

És hát:

• egy jelölt nyilvántartásba vételéhez, a szavazólapra való felkerüléshez 500 érvényes aláírás szükséges,
• esetünkben, amennyiben ötszáznál több érvényes ajánlást adott le például a Kell az Összefogás Párt embere, Galyas István, mondjuk 550 darabot, akkor, ha Harsányi Erzsébet hamis aláírását törli is a választási bizottság, marad 549, vagyis Galyas indulhat,
• a Harsányi Erzsébetre hivatkozó hamis ajánlások törlésének akkor van következménye, ha az öt érintett valamelyikét pontosan 500 érvényesnek tartott ajánlás alapján vették nyilvántartásba, hiszen ez esetben Harsányi Erzsébet ajánlásának törlésével az induló érvényes ajánlásainak száma 499-re csökkenne, vagyis nem felelne meg a minimumkövetelménynek, következésképpen a választási bizottság törölné őt az indulók közül.

És vajon lesújt-e a törvény a kamualáírásokkal nyilvántartásba vett (és a nyilvántartásba nem vett) jelöltekre, illetve azokra az úgymond aktivistákra, akik az aláírási íveikre bemásolták Harsányi Erzsébet adatait?

Tahon Róbert szerint erre lényegében semmi esély, ugyanis, ha az aláírásokat gyűjtő aktivista azt mondja, hogy őt magát is megtévesztették, méghozzá úgy, hogy nála egy magát Harsányi Erzsébetnek kiadó személy írt alá, akkor a rendőrség tehetetlen.

Mi a megoldás?

Erre a választásra semmi, be kell nyelje a köz, hogy az állami támogatás lenyúlására berendezkedett, esetleg egyéb politikai hátsó szándék motiválta csalók is szerepelnek a szavazólapokon. A választás után pedig ismét érdemes átgondolni az ajánlási rendszert.

Tahon Róbert úgy véli, szerencsésebb volt a 2014-ig érvényes ajánlócédulás rendszer.

Mint ismeretes, a legutóbbi általános országgyűlési választásokig minden magyar választópolgár egyetlen képviselőjelöltet ajánlhatott, s ezt úgy tehette, hogy a postán a címére érkező „kopogtatócédulát” kitöltve eljuttatta a neki szimpatikus politikusnak. Ezzel a módszerrel az volt a baj, hogy számos esetben illetékteleneknél landoltak a levélszekrényből kihorgászott lapok. Előnye volt viszont, hogy egy választópolgár ajánlásával „csupán” választásonként egyszer lehetett visszaélni. A jelenlegi rendszerben viszont egy választó akárhány pártnak aláírhat, így a visszaélés lehetősége és ártalmassága a régebbi sokszorosára nőtt.

Tahon Róberttől tudjuk, hogy a helyi választási bizottság feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, mire a nyomozók átvizsgálásra lefoglalták, elvitték a kifogásolt ajánlási íveket. Ennél frissebb híre nincs a jegyzőnek.

Mi az alábbi kérdéseket küldtük a BRFK-nak:

• hol tart a nyomozás?
• Sikerült összehasonlítani a Kétfarkú aláírásgyűjtő ívén szereplő aláírást a másik tizenhárom aláírással?
• Tervezik meghallgatni Harsányi Erzsébetet?
• Van esély arra, hogy a választás napja, április 8. előtt a BRFK intézkedik, lezárja a nyomozást?

Amint választ kapunk, megírjuk.