A balatoni falu, ami iszonyúan szeretne olimpiát rendezni

Vászoly felől ereszkedik le. Szűk út, erdei út, olykor rázós az aszfalt, de megéri. Vissza három, balkanyar, széles ív, jöhetnek szembe, aztán kigyorsít, négyes, és feltűnik a panoráma a Balatonnal, az ötkarikás díszletek, a szurkolók, a pezsgés, a tömeg. Az olimpikon fejében végigfut a gondolat, hogy micsoda díszletek között állhat a greenre és üthet világraszólót az ESPN, a Eurosport és az M4 Sport kamerái előtt.

Ez elég távoli álom egyelőre, noha nem teljesen lehetetlen. Budapest 2024-es olimpiai pályázata alapján ugyanis egy apró balatoni üdülőfaluban, Balatonudvariban rendeznék meg a játékok programjába több mint száz év után Rióban visszakerült versenyszámot,

A GOLFOT.

Elsőre meglepő lehet, hogy a PricewaterhouseCoopers (PWC) hatástanulmányában javasolt Göd helyett végül Balatonudvari lett a kiválasztott helyszín. Akadt azonban némi bökkenő a gödi pályával: jelenleg nem üzemel, a kapcsolódó 56 szobás, ötcsillagos hotelen lakat van, az egészet a CIB Bank ingatlanos cége, a Recovery Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. árulja cirka 1,5 milliárd forintért.

Gödön egy 18 szakaszos, nemzetközi versenyekre alkalmas golfpálya van, ami a kétezres években nyílt meg.

A tanulmány azt írta, hogy az állam az olimpia idejére kibérelhetné az ingatlant, amit műszakilag is helyre kéne pofozni. A NOB elvárásainak megfelelően egy ezer fős ideiglenes lelátót kellene építeni. Százmillió forintos előkészítéssel és 1,2 milliárdba kerülő ideiglenes létesítményekkel számoltak, miután a CIB és az MKB által milliárdos hitelekkel megtámogatott, Pólus Péter cége által indított projekt befulladt a gazdasági világválság után. Pár év alatt 2010-re a felszámolásig jutottak, a pályát azóta árulja hiába a CIB leányvállalata.

Ha Gödön ekkora a bizonytalanság, akkor alternatíva kellett. Nem is akármilyen, hanem nemzetközi versenyekre alkalmas alternatíva, amit a balatonudvari pályával találtak meg.

Pályamódosítás

A Magyar Golf Szövetség honlapja szerint nyolc 18 lyukas pálya van Magyarországon: Bükfürdő, Vámospércs, Hencse, Kisoroszi, Tata, Alcsútdoboz, Balatonudvari és Zalacsány (az utóbbi ráadásul a teljes mellszélességgel kormánypárti Széles Gáboré). Végül Udvarira esett a választás, vélhetően azért, mert Balatonfüred kiemelt olimpiai helyszín a pályázatban, ott lennének a vitorlásversenyek startjai, befutói, eredményhirdetései, illetve a nyílt vízi úszóversenyek. Udvari meg közel van, negyed óra autóval Füredtől, az ottani szállodák befogadhatnák a sportolókat, edzőket, prominenseket, médiamunkásokat.

Golfkocsin mi is bezötyögtük a pályát, aminek kétségkívül elbűvölő a fekvése: a felsőbb szakaszokról látszik a tó és Tihany, tavak láncolata és egy felhagyott agyagbánya növeli a vadregényességet. Igaz, a balatonudvari golfpályának sem egyszerű a helyzete. Ahogy a 24.hu megírta, az üzemeltető Royal Balaton Golf & Yacht Zrt.-nél folyik a felszámolás, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. 1,1 milliárd forintért keres vevőt a pályára. Amely azonban változatlanul fogad vendégeket, ottjártunkkor azt mesélték a dolgozók, hogy februárban először rendezik meg a téli Hó Kupát. Bár a kemény tél miatt van még pofoznivaló a gyepen.

A pályával a kormány már hosszabb ideje számolhatott olimpiai helyszínként, ugyanis 2015 nyarán stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodási szervezetté minősítette a Royal Balatont.

A Balatonudvari és Örvényes határán elterülő 70 hektáros létesítmény sem kerülte el a gödi pálya sorsát (noha a KPMG pénzügyi tanácsadó cég hatalmas jövőt jósolt tanulmányában a sportágnak Magyarországon). A 2008-as válság annyira betett az épp abban az évben megnyitó pályának, hogy hiába öntötték bele a hiteleket és a Széchenyi-terv 300 millió forintos támogatását, nem tudott megállni a saját lábán. Az üzemeltető cég 2013-ban ment először csődbe, azóta köhögve, de működik a pálya.

“Akkor legalább lesz lóvé”

Balatonudvari identitásának fontos része, hogy van egy golfpályája, még ha a célközönségét nem is a helyiek alkotják. Ottjártunkkor a szokásos csendes, falusias mederben folyt az élet, a közelgő tavasz miatt leruccanó kevéske nyaralós és a helyiek zöme is az ABC környékén mozgott, látszott, hogy a szezonban sincs túlpörgés. Akivel beszélgettünk, mindenki aranytojást tojó tyúkként tekintett az esetleges olimpiarendezésre és a golfpályára. Bár találkoztunk olyannal is, aki igennel szavazna egy népszavazáson a rendezésre, de arról nem hallott, hogy olimpiai falu lenne Udvariból. A többség azonban lelkes támogató volt.

Az ottjártunkkor még csontra befagyott tótól nem messze árkot tisztító munkások azt mondták, színvonalas pálya ez – az egyikük két évvel ezelőttig ott dolgozott -, az olimpiának meg ugyan lennének költségei, de profitot termelne. Innen már egyértelmű a konklúzió, amit egyikük levont: “akkor legalább lesz lóvé”.

Találkoztunk egy 1956-os veteránnal (nem helyi, nyaralós), aki elmondása szerint a Széna téri felkelők parancsnoka volt kerek egy napig. Ő azt mondta, kell az olimpia, a pénz nem akadály, hiszen “ez a fiatal kormány van itt, ők ki tudják gazdálkodni”. Fontos, hogy “a világ ismerje meg Balatonudvarit”, ezért ő igennel szavazna, ha népszavazás lenne. Szóba került még, hogy a komcsik hány embert akasztottak fel a forradalom után, de ekkor már mennünk kellett, jelenésünk volt a polgármesternél.

A polgármester és a ló túloldala

Szabó László irodájába több szobán és folyosón lehet bejutni az önkormányzat épületében. Már az első helyiségben kiszúrjuk az oklevélfalat, és később is előkerül: Balatonudvari rengeteg díjat kapott a rendezett, tiszta, virágos településképéért. Ebből persze télen csak annyi látszik a hiányzó virágágyások miatt, hogy rendben vannak a porták, kevés az omladozó épület, sőt frissen térkövezett járdát is látni.

A 390 lakosú, 200 millió forintos éves költségvetésű község polgármestere optimista, de egyben realista is, jelszava ugyanis, hogy “ne essünk át a ló túloldalára”. Bármi történik is szerinte Budapesten, nekik lassan el kell kezdeniük az előkészítő munkákat. Ahogy mondta:

Településünknek minden szempontból fel kell készülnie és alkalmassá kell válnia arra, hogy a fogadókészség rendelkezésre álljon a sportrendezvény sikeres lefolytatása érdekében. Ez azzal jár, hogy a vezetésnek kapcsolatot kell tartania a kérdéssel foglalkozó szervező teammel, a lakosságot naprakészen tájékoztatni kell a projekt állásáról, és ki kell alakítani a célokat, amelyek mind a rendezvényt, mind a település vidékfejlesztési lehetőségeit együttesen alakítják.

Na de hogyan esett a választás Udvarira? Szabó László szerint semmi különlegesre nem kell gondolni, felhívták telefonon, aztán e-mailen átküldték a részleteket, majd jött egy küldöttség (a NOB delegáltjaival és magyar tagokkal), hogy felmérje a golfpályát. A polgármester szerint a közeli Balatonfüred már ma is rendelkezik olyan infrastrukturális háttérrel, ami egy ilyen döntésnél fontos szempont lehetett. Másrészt az sem mellékes szerinte, hogy a Balatonudvariban megépített golfpálya “egy nemzetközi hírű tervező által megálmodott létesítmény, amely kielégíti a legmagasabb szintű versenyek megrendezésének feltételeit.”

Az olimpia kérdésében az a fontos a polgármester szerint, hogy ne csak arról szóljon, megéri-e megrendezni, hiszen

az kicsit nemzeti érdek is, ezt magunknak kell érezni.

Hozzáteszi, legyenek az emberek kritikusak, körültekintők, ezzel nincs gond, csak “ne negatívan álljunk hozzá”. A népszavazás kiírását nem helyesli, mivel szerinte az embereknek nincs elég információjuk a döntéshez, ami szakmai hátteret igényel.

Az önkormányzatnak az a feladata, hogy ezt az információhiányt pótolja úgy, hogy “az alulról jövő közösségi kezdeményezéseket harmonikusan illeszti az olimpia szervezőbizottságának feladataihoz”. A településnek nem lehet más célja, mint hogy megteremtse a lehetőségét, hogy a golfpálya hiányzó létesítményei mellett a településen is létrejöjjenek azok a szolgáltató háttérlétesítmények, amik nemcsak a versenyek ideje alatt, hanem hosszú távon vonzerőként jelenhetnek meg – mondja.

Szabó László szeretné, hogy ha végül nem is Budapest rendezi meg az olimpiát, a golfpálya akkor is kapjon kiemelt státuszt, hogy nemzetközi versenyeket lehessen idehozni.

Ez a lehetőség azt is magában hordozza, hogy a hazai golfsport színvonala emelkedik, és versenyzőink nemzetközi szinten is szereplőkké válhatnak.

A polgármester egyébként nem golfrajongó: “nekem más szenvedélyem van, horgászni szeretek a Balaton mellett”. Úgy látja, a falu egyes gondjaira (elöregedés, munkahelyhiány) akár gyógyír is lehetne az olimpia, nem is beszélve az imidzsről. Amely most a tapasztalataink szerint helyénvaló “Csend, nyugalom, Balaton” szlogenre épít, és amelyet szerinte az olimpia sem veszélyeztetne, hiszen az olimpiai golfverseny mindössze öt napig tartana a nyár közepén.

Ez olyasmi, mint egy hosszabb fesztivál – mondja.

A polgármester szerint ha a terveiket sikerül megvalósítani, akkor sincs katasztrófa, ha Los Angeles vagy Párizs rendezheti a 2024-es játékokat. “Ha nem sikerül, akkor is nyugodtan aludhatunk, mert mindent megtettünk a jövő érdekében” – mondja Szabó László, aki szerint a magyar sportolók és a társadalom is megérdemelné az olimpiarendezés elnyerését.

A golfigazgató, aki olimpiapártibb a NOB-nál is

Tringer Lászlót, a balatonudvari golfpálya igazgatóját is kérdeztük az olimpiáról, aki a 24.hu-nak elmondta, 2016 decembere óta a létesítmény vezetője, a pályát még előtte, jóval korábban jelölték ki olimpiai színhelyként. Tringer szerint az olimpia kiváló hatással lehet az ország, a pálya, valamint a Balaton és környéke ismertségére, fejlődésére is.

Az olimpia szervezői nagy változásokat nem kértek, kizárólag egyes pályaszakaszok hosszának megnyújtását, illetve a parkoló bővítését. A felszámolás utáni gyenge karbantartás miatt a pálya minősége az utóbbi években romlott, a javításon dolgoznak. Tringer legfontosabb célja, hogy a válság utáni visszaesés és a “korábbi, vitatott menedzsment után újra magas színvonalú, kiválóan játszható pályát” biztosítson, valamint a golfturizmus és a klubélet felpezsdítését hozza el.

A pálya jelenleg állami tulajdonban van és a szintén állami Kiving Kft. – aminek ingatlankezelés és üzemeltetés a fő profilja – üzemelteti.

Korábban kiemelt gazdálkodási szervezetté minősítette az állam a pályát, Tringer szerint épp az olimpiarendezés célja, illetve a visszaélések megakadályozása miatt.

Azt is megkérdeztük az igazgatótól, mit szól a fővárosi aláírásgyűjtéshez és a népszavazási kezdeményezéshez, amire azt válaszolta,

szégyen és gyalázat, hogy ez megtörténhetett!

Szerinte száz év után most kerültünk legközelebb az olimpia megrendezéséhez, amit “ha most elszalasztunk, hosszú évtizedekig megpecsételheti sorsunkat e nagyszerű lehetőség elmulasztása.”