Nyugi, lesz busz meg HÉV, csak más fizeti

Kedd délelőtt megtörtént az, amitől mindenki rettegett Solymártól Pécelig. Elsőre úgy tűnhet, az ünnepek után rászabadul a káosz a fővárosra Tarlós István bejelentése miatt. De csak elsőre.
Kapcsolódó cikkek

Tarlós István budapesti főpolgármester hétfő este keményet tárgyalt Orbán Viktor kormányfővel, aztán megtörtént az kedd délelőtt, amitől mindenki rettegett Solymártól Pécelig:

bejelentette, hogy a főváros kiszáll az agglomerációs tömegközlekedés pénzeléséből.

Mivel Tarlós korábban kerek perec azzal fenyegetett, hogy ha nem sikerült megegyezni az állammal a forrásokról, akkor a buszok és HÉV-ek elmennek a városhatárig, kipakolják az utasokat, majd mennek vissza a centrum felé, jogos volt az aggodalom.

Mindezt azért pendítette meg a főpolgármester, mert a parlament korábban egy salátatörvény részeként elfogadta azt a javaslatot, hogy miközben súlyos milliárdokat vonnak el a fővárostól, a kerületek rovására átcsoportosított iparűzésiadó-bevételek egy növekvő részét felhasználhatja Budapest. Ez azonban negatív mérleget eredményezne, Tarlós ezt elfogadhatatlannak tartotta.

Mivel a főváros jófejségi alapon, törvényi kötelezettségtől mentesen szolgálta ki eddig az elővárosokat, ami tetemes veszteséget hozott, Tarlós úgy döntött, ettől megválik. Úgy tűnik, ebbe Orbán is belement, de a helyzet korántsem olyan vészes Király Dávid, a BKV-Figyelő szakújságírója szerint, mint elsőre hangzik.

Változik a finanszírozás

A döntés nem azt jelenti Király szerint, hogy a főváros tényleg leállítja az agglomerációs tömegközlekedést. Egyszerűen innentől kezdve kivonul a finanszírozásából, így azt az államnak (és esetleg az érintett önkormányzatoknak, akik most csak az összköltség 3-5 százalékát állják) kell megoldani. Az elővárosi közlekedés 20 milliárd forintba kerül évente, ebből 4 milliárd jön vissza jegyekből/bérletekből, alig 1 milliárd az érintett önkormányzatoktól, 15 milliárd pedig veszteségként megy a levesbe.

Ez egy önként vállalt feladat.

Ezt is Király mondta az elővárosi buszok és HÉV-ek közlekedtetéséről. Persze a budapesti tömegközlekedés is veszteséges, de az törvényi kötelezettsége a fővárosnak.

Mi lenne, ha…?

Megkérdeztük azért, ha valamilyen okból beütne a krach, és mégis csak a városhatárig járnának a buszok és HÉV-ek, mi történne. Király forgatókönyve szerint egy BKV-sztrájkhoz lenne hasonló a helyzet, mindenki kocsiba ülne, és a város teljesen beállna.

Dugó az  M7-es autópályán nyáron

Közben persze mehetnének a tárgyalások is, és egy reális megoldás lehetne a HÉV kiszervezése a MÁV-nak, úgyis elővárosi vonatokról beszélünk, amik vasúti pályán közlekednek. Erre van is példa amúgy, a BKK elővárosi közlekedésének jelentős részét most is a Volánbusz intézi (a BKK csak megrendelő). A HÉV+MÁV=<3 történet Király szerint abszolút megoldható és reális opció lenne tehát.

Persze ez sem változtat azon, hogy a tömegközlekedést a világon sehol sem tudják zsebből megoldani a városok, kell ehhez állami hozzájárulás is. A budapesti rendszerből 20-40 milliárd forint hiányzik például folyamatosan. Az lenne igazságos, ha a fejlesztéseket az állam állná, az üzemeltetést pedig a főváros. És akkor még az uniós pénzekről nem is beszéltünk, ahogy Király fogalmaz,

ha uniós pénzek nem lennének, nem lettek volna fejlesztések Budapesten se az utóbbi években.