Több területen is rejthetnek tartalékot az energiaárak az újabb körös rezsicsökkentésre, az infrastruktúra fenntartására és fejlesztésére szolgáló tételek visszavágását azonban el kell kerülni – mondta a Napi Gazdaságnak Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) igazgatója, aki szerint a profitérdekeltség megszüntetése a hatékonyság romlásához vezethet.
Az a cél helyes, hogy az energiaszolgáltatók csak annyi jövedelmet termeljenek, amennyi feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a szolgáltatás fenntartható legyen, utóbbihoz azonban újabb beruházásokra van szükség. A nyereségérdekeltség megszüntetése elmaradó fejlesztésekkel és nem javuló hatékonysággal járhat – hangsúlyozta Kaderják.
Piaci kockázat
Nemzetközi és itthoni példák alapján állami és magáncégek is képesek eredményesen működni piacgazdasági környezetben, bár kétségtelenül érezni némi “illúziót” azzal kapcsolatban, hogy a közösségi tulajdon hatékonyabb lehet. Kaderják Péter úgy látja, a kérdés sokkal inkább az, hogy egy esetleges állami befektetés milyen megtérülést ígér az adófizetőknek, ez pedig egyelőre nem látható számos bizonytalansági tényező, így például az ár vagy a jövedelmezőség miatt.
A rezsicsökkentés “alkotmányba foglalása” a szakértő szerint olyan piaci kockázatokat teremt a mindenkori kormánynak, amelyek például egy esetleges komolyabb olajárváltozás esetén kezelhetetlen helyzetet eredményezhetnek, akár az állami nagykereskedőnek is.
Mennyi?
Az eddigi, januárban majd júliusban megvalósuló rezsicsökkentés fejenként összesen évi 16 ezer forintnyi megtakarítást jelentett minden hazai felhasználónak, azaz havonta körülbelül 1300 forinttal kevesebb pénzt kell számlákra kifizetnünk. Azonban sem a rezsivel tartozók számán, sem arányán, sem a tartozások összegén, sem a kikapcsolt fogyasztók számán nem látszik egyelőre, hogy a rezsicsökkentés megkönnyítette volna a bajban lévők helyzetét. Novembertől a tavalyi árhoz képest 20 százalékkal kevesebbet fizetnek a családok a gázért, a távhőért, az áramért.